A következő pár írásban a passzív agresszióval fogok foglalkozni. Ez az a téma, aminek hatalmas szakértője vagyok és drágán megfizettem minden egyes tudás-morzsáért. 

Az írások szokás szerint nem szólnak azokról, akiről nem szólnak. Ha bármi célom van vele, az az, hogy megpróbáljak nevet adni annak, ami egy nagy csomó embert érint és megmutassam, hol vannak a beépített csapdák. Mert nevet adni fontos.***

A sztori csak ezután jön...

Most akkor felvázolom, hogyan zajlana egy globális cukortilalom.

Röviden: Nem működne és nagyon káros lenne. Sokkal károsabb, mint maga a cukor. Hiába kongatják a vészharangot.

Felmerült, hogy a férfiak is rosszul járnak-e a nemi szerepekkel. Hát hogy a picsába’ ne? Erről már írtam itt (Hogyan basznak ki veled is a nemi szerepek?) és itt (Milyen lenne a szex, ha nem lenne tabu és nem a fél-legális, primitív pornó diktálná, mit csinálunk az ágyban). Meg hogy miért gyakoribb a depresszió a nőknél és miért lesznek mégis gyakrabban öngyilkosok a férfiak. De akkor most megint, a gyengébbek kedvéért.

Ezt a posztot egy olvasó, Nizzai Hómunkás küldte be.

Szerintem ugyan nem feltétlenül negatív a folyamat, amit leír, de a helyzetbemutatás rendben van.

Ez egy indokolatlan macskás gif...

Innentől a levél:

Többre mennénk, ha az iskolában lecserlénénk a múltba révedést (történelem óra) jövőbe nézésbe. A gyerekek azon agyalnának, milyen lesz a világ. És nem csak az autók, hanem mondjuk az emberek közötti viszony, a viszonyunk az államhoz, ahogy az állatokkal bánunk, vagy hogy elkezdjük bányászni az aszteroidákat.

Elvégre a valódi életben az a siker, ha gyorsabban alkalmazkodsz a megváltozott helyzethez - netán te magad vezeted a változást. Ahhoz pedig az kell, hogy gyakorold az erről való gondolkodást. Vagy legalább észrevedd, hogy kéne.

Most annyira rá vannak csavarodva az iskolában arra, hogyan működik a világ (vagy inkább hogy mit kéne belelátnunk), hogy egy percig sem gyakoroljuk, hogy milyen lehetne.

Ezeket a beszélgetéseket képtelenség kikerülni, mert az emberek imádnak ezen pörögni. Alapszintű, beugró kérdések általános iskolásoknak.

Nincs azzal gond, hogy új belépőként felteszed ezeket a kérdéseket. A gond azzal van, amikor innen nem lépsz tovább. Meg azzal, hogy a politikai kommentátorok is szítják ezeket a témákat (mert olcsó klikket generál), miközben ők is tudják, hogy értelmetlen kamukérdések. 

De a legnagyobb baj, hogy ezek rossz kérdések. És rossz kérdésre nem adható jó válasz. És amíg rossz kérdéseket teszünk fel, soha, semmit nem fogunk megoldani.

A rossz kérdések ugyanúgy behatárolják a gondolkodásunkat, mintha hazugságokat etetnének velük. Ugyanúgy tematizálják a közbeszédet, mint a hazugságok, vagy még annál is jobban. A rossz kérdés szándékos csúsztatás. Ezért kéne őket kurva gyorsan elfelejteni.

A teljesség igénye nélkül álljon itt pár rossz kérdés, és hogy mit kéne helyette inkább kérdezni.

Szóval ha az államnak levered egy alattvalóját, akkor 420ezer forint kártérítést fizetsz. (Nem az alattvalónak, az államnak.) Gondolom, a kiesett munkavégzés miatt. Nem panaszkodom, így fair. Ha kárt teszel az állam tulajdonában - más szóval az emberi erőforrásában - akkor fizetsz az államnak.

Nagyon örülök az ítéletnek továbbá azért is, mert nem valami piszlicsáré tételre (pl. leköpni valakit), hanem mindjárt egy arccsont-törésre vonatkozik. Az már egy rendes, emberes tétel. Gondolom, egy pofonért kevesebb jár, végtag töréséért, vagy levágásáért meg több - mert több munkaerő esik ki az államnak.

De egy arccsont a betonba - azzal már lehet dolgozni. Gengszterként például. Egy milliós kintlévőség behajtásánál például már jól jöhet. Arcot szétvered, kasszához fáradsz - aztán még lehet, hogy üzleti kiadásként is el tudod számolni, ennek még nem néztem utána.

Végre továbbá azt is elismerték, hogy a verés egy legitim tanítási és fegyelmezési, illetve érdekérvényesítési eszköz. Illetve rekreációs és nyomatékosító funkciója is van, igazán mehetne Szép kártyára. Ára van, de csak ha kárt okozol vele az államnak. Tessék ehhez tartani magunkat. 

Szóval köszönöm az ítéletet, ha egyszer gengszter kívánnék lenni, küldök majd virágot a vak komondornak. 

De maradt még pár kérdésem.