A közgazdaságtan fejlődött egy kicsit a kamatszedés tilalma és a templomi pénzváltók felrugdosása óta. Kár, hogy páran még mindig középkori módszerekkel próbálkoznak.

A vezérünk jogász, nem közgazdász, ezt ő is megmondta.

Innen ered az a reflex, hogy gazdasági problémákat jogszabályokkal akarja orvosolni. (E/3 indokolt)

Ezért is felesleges olyanokkal fárasztani, hogy amit épp most csinált, az jogellenes. Az ő világképében ugyanis az állam büntető szándéka (ügyészség) messze fontosabb a joguralomnál, vagy éppen az állampolgárok védelmén az állammal szemben (független bíróság).

A nemzetközi intézmények pedig egy rakat süllyedő hajó, a vezér ezt is megmondta.

Le droit, c'est moi

Félreértés ne essék, én nem bízok a vezetőkben. Én a joguralomban bíznék, csak jelzem, hogy ő nem. És okkal: a joguralom az ő kezéből venné ki az ostort és nem csapkodhatna akkor és oda, amikor és ahová éppen akar.

Csak úgy kurucosan.

Én most nem a gazdasági lépések jogszerűtlenségére hívom fel a figyelmet, pláne nem arra, hogy mindenféle "leértékelődő" nemzetközi szabályokba ütközik, amibe civilizáltabb perceinkben mi is hozzájárultunk, hogy betartjuk. Most a kontrollálatlanul kapkodó korszakunkat éljük épp és ilyenkor ne tessék rajtunk nemzetközi szerződéseket számonkérni.

Én most a kurucos gazdaságpolitika nem szándékolt következményeiről szeretnék szólni.

Mindenki tudja, pláne Hunhonban, hogy a központi gazdasági irányítás telis-tele van nem várt következményekkel - nem is beszélve a nagyon is borítékolható korrupcióval.

A nem várt következmény egy nagyon sunyi dolog. Ráadásul hazaáruló. 

Amikor kurucos hevületünkben odasózunk a bűnbaknak -  ahelyett, hogy meghunyászkodna az idegenszívű bűnbak, feljajdul az egyszeri hun. A kutya sem tudta, hogy neki is köze van ehhez az egészhez, na.

Összetett mondatok

Tudjuk, hogy a vezér körül senki nem maradhat elég hosszú ideig ahhoz, hogy egy összetett mondatot szóljon. Ha mégis maradhat, azt éppen azzal érdemelte ki, hogy sosem mond olyat. Helyette szervilisen hallgat és megpróbál olyanokat kitalálni, amik alátámasztják a vezért éppen aktuális meggyőződésében.

Innen a számok nélküli gazdasági miniszter ethosza is (courtesy to Tory T.) (a.k.a. vízsöneri)

Az eddigi események passzív szemlélésével arra a következtetésre lehet jutni, hogy a kormány az alábbi tőmondatokra jött rá a gazdaság helyzetét illetően: 

Hijjnye, de jó lenne egy kis növekedés.

Exportból a jó!

Az exporthoz gyenge forint kell, a kíniak is ezt csinálják!

Te ott, hé! Gyengítsed a forintot!

Mé' nem? Nem félsz tőlem? 

Ja, hogy a devizahitelesek... Aztakurva. A hülye marhái.

Ja, hogy szavazók?

Akkor most mi legyen?

Hijjnye, de jó lenne, ha nem lennének devizahitelesek! Lehetne nulla kamat, gyenge forint, exportálnánk mint atom.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Ezen a ponton nyilvánvaló, hogy le kell választani a szavazót a devizahiteljéről, mint a kagylót a korallzátonyról.

Ezt kétféleképpen lehet megtenni:

1. Tömeges devizahiteles-eutanázia - Ez azért nem jó, mert az adófizető, meg a hun, az azért még kéne, különben nincs ki fölött uralkodni és az milyen már.
2. A devizahitelek evaporálása

Amikre most NEM hívnám fel a figyelmet

Felesleges azon nyammogni, hogy a kormány csak a gazdag devizahiteleseknek segít. Az igazi áttöréshez tömeges átváltás kell. Ahhoz meg forinthitel.

Aminek NEM lesz magasabb a kamata, mert a jegybank akkor végre elengedheti a forint kezét. Kamat nulla, mint mindenhol máshol a világon. Kezdődhet a valuta-leértékelési verseny, amiről jobb helyeken már a harmincas években megtanulták, hogy nem vezet semmi jóra - de mi akkor is épp hangosan hőzöngtünk valamin és nem figyeltünk az órán. 

Szóval lesz jó kis forinthitel, nulla kamattal. Jegybanknak kuss a neve (lásd alább)

A nem szándékolt következmények közül az, hogy a bankok abbahagyják a hitelezést, vagy épp ki is vonulnak, azt most hiába mondogatom, mert a kormány szerint az nem is baj, mert eddig is luxusprofitot csináltak. *

Azzal sem fogok érvelni, hogy úgyis mi fogjuk kifizetni a gáláns nagylelkűségét, csakúgy mint a hatósági árak esetében. Túl bonyolult, nem látszik az azonnal összefüggés.**

És arról sem fogok papolni, hogy az ügyfelek és a vállalkozások fognak szívni, amik ezután nem jutnak majd hitelhez.

Amit szerintem még nem súgtak a vezér fülébe

Az az importhányad. (courtesy to Mosolygó Gyilkos)

Protekcionizmus, leérékelési verseny, 500 forintos euró, ezek mind szép gazdasági álmok.

Már az is dícséretes, hogy akárcsak ennyit is hajlandó volt végiggondolni a vezér, tapsot kérünk neki! Elvégre mégiscsak jogász, na.

Egy pillanatnyi türelmet azért még kérnék.

Megfeledkeztünk ugyanis arról, hogy a magyar export nem a földből nő ki - legalábbis (árban) a nagyobb része nem. Az előbb bejön ide.

A németek már rájöttek, hogy a gazdaságuk - export ide vagy oda - erősen importfüggő is. Nyersanyagok, félil összeszerelt izék, energia. Ezeket előbb mind meg kell venni, mielőtt a precíz, pontos germán nekiállna BMW-t csinálni belőlük. Az export tehát csak annyiban emelkedik, amennyiben sok értéket tud mindehhez hozzáadni.

Értem én, hogy mindenki azt hiszi, hogy Hunhon mezőgazdasági exportból él, de ez nem igaz. Az export nagyobb részét összeszerelt izék továbbadása teszi ki. A germán behoz ide egy gumilapot és egy fémrudat és a hájtek hun segédmunkás összerakja ablaktörlő-lapáttá. Majd visszaküldi.

A bejövő gumilap, de még a gyártósor befűtéséhez szükséges gáz is import - azaz ki kell fizetni.

Ha más nincs, akkor 500-as euróval.

Összességében a közelmúltig többet importáltunk, mint exportáltunk. Főleg az energiabehozatal miatt. Tavaly meg csak azért lett pozitív az egyenleg, mert minden más piacon is leáll a fogyasztás, csak a hazain gyorsabban. Ez nem a kilábalás, hanem a nagy-nagyon nagy baj.

Szép gondolat, hogy majd mindent elinflálunk, de ez tutira nem jutott eszébe az elvtársaknak odafenn.

Ahogy ez sem: 

Mindennel számoltunk, de jegybanki kamatemeléssel nem - reagált Matolcsy arra a kérdésre, hogy az adóemelések és a 4% feletti jövõ évi infláció miatt az MNB esetleg kamatot emel.

Mondom én, minden nem szándékolt következmény egy elkövető nélküli hazaárulás! Fejbe kell lőni!

Statáriummal, visszamenőleg!

Csak az ügyész és az MTI lehet jelen. Bíró, ügyvéd és sajtó nem.

Ezt vegyünk fel a jogszabályok közé.

A közgazdaságtanba sajnos nem lehet.

------------

*Amúgy valóban jövedelmezőbb volt a magyar piac, mint bármelyik másik, mert a magyar volt az egyetlen olyan állat a régióban, amelyik a minál kisebb önerővel, minél nagyobb hitel kombót kereste. A többi káeurópai országban nem ez volt a helyzet, ezért ott a bankok az olcsóbb hitelekben versenyeztek. Nálunk a rizikósnál rizikósabb hitelekre volt kereslet - amit aztán be is áraztak. Innen az extra profit (ígérete), amit most a vezér jól elvesz.

**Csak azoknak akik tudják, hogy külföldön, azon a fránya versenypiacon TÉNYLEG olcsóbb a gáz meg az áram. Bár meg kell hagyni, ha a magyar urambátyám energiacégeket versenyre kényszerítenénk, akkor is kilopnák a szemünket, csak akkor kartellben.