Lobsterizmus 101

Friss kommentek

  • Reactor: @desw: Mi az uralkodás első szabálya? MINDENÉRT te vagy a felelős. Erről pedig ennyit. @eff: A nagyvárosban talán jobb? Ott még föld sincs, amit ve... (2022.04.28. 06:36) Emigrálj barátokkal!
  • Reactor: @troll ellenpólus: Valóban igen sokat elért. 8 helyet estünk vissza a GDP-listán, hála neki. Az áldásos gazdaságpolitikája következtében nemhogy a b... (2022.04.28. 00:47) Kis magyar önismeret
  • Reactor: @Quadrille Lobster: Tényleg? Pedig anno Rómában remekül működött. Nem véletlen, hogy az ő birodalmuk mái napig rekorder fennmaradás tekintetében. A ... (2022.04.28. 00:43) Miért zuhan le a gyorsnaszád?
  • Reactor: A társadalom döntő többsége nagy ívben szarik a politikára. Bal, szélsőbal, jobb, szélsőjobb, centrális, horizontális, vertikális, majális...szarják... (2022.04.28. 00:25) A Lobsterizmus saját politikai térképe
  • nevetőharmadik: @Reactor: tökéletesen igazad van. Az elmúlt 9 (!) év során radikálisan revideáltam a demokráciáról vallott nézeteimet, és meggyőződéssel állítom, ... (2022.04.27. 14:55) Politikai tőke és kapzsiság
  • Reactor: Adblocker telepítés. És onnantól békénhagynak a reklámokkal. Aki meg azért nem barátkozik veled, mert szerinte nem vagy elég divatkövető, trendi, va... (2022.04.27. 05:55) Nem ügyfél vagy, hanem termék. Úgyhogy megéri téged szívatni

A popcorn filozófiája

2010. 01. 04.

Douglas Adams szerint az egész univerzum és abban minden egyéb levezethető egy kiflicsücsökből.

Én ugyanezzel a szappanoperáknál szembesültem.

Egyik nap kapcsolgatás közben felragyogott lakásomban Esmeralda az ex-vaklány szívetszorító története. A szívszorítás lényege, hogy a 4916 epizód során Esmeralda mindent megtesz a saját boldogsága ellen (őt ugyan senki ne vádolja azzal, hogy valaha valamit is magáért tett, még ha a szívszerelméhez szól, az is csak a közös gyermekükért van).Arról, hogy milyen képmutató moralitás van ennek a mélyén talán majd máskor.

Most arról lesz szó, ahogy ez a történet meg vagyon írva.

Mivel a családban nem én voltam az, aki az egészet nyomon követte, elgondolkodtam azon, honnan a retekből tudom mégis, hogy miről szól mind a négyezer rész. Már az első dialógusból lejött a válasz: 

Onnan, hogy minden egyes mondat tartalmazza a plotnak legalább a felét.

"Jaj, Esmerladám, hogyan bocsáthatsz meg egy olyan embernek, aki úgy tett, mintha megerőszakolt volna, így útját állta boldogságotoknak Leonszióval, aki emiatt nem tekinti magának a gyermeket?"

A válasz innentől tartalmazni fogja a kimaradt részeket.

"A doktor nem tehet róla, ő csak olyan nagyon szeretett és nem bírta elviselni, hogy másé legyek. Imádkozni fogok a lelkéért most, hogy már meghalt, hogy bekerüljön a mennyországba, ahová én biztos nem fogok, mert önző vagyok és azt kívánom, hogy bárcsak a gyermekemnek lenne apja. Ó, Dada, nagy az én önzésem!"

Ha esetleg a tetszőlegesen kiválasztott dialógus nem vinne át minden sub-plotot, hallgasd meg a következő jelenetet is és akkor megvan a gonosz oldal is. Így már teljes lesz a kép, akármilyen lassú legyen is a felfogásod.

Gond egy szál se, bármikor csatlakozhatsz a bámulók klubjába. És a közbeeső reklámokat is megismerheted.

Gagyi?

Hogy te ilyet nem néznél?

Ugorjunk: Brazíliából egyenesen Hollywoodig.

Egy filmnél ciki elismételni kétszer egy dolgot, ezért más eszközökhöz kell folyamodni.

Egy átlag film olyan butuskára íródik, hogy a dialógot alátámassza a szöveg, azt pedig a zene, hogy nehogy lemaradj valamiről.

Mert ha például a szereplők iróniával élnének, netalán mosolyogna, miközben azt mondja, hogy megölték az anyját, te véletlenül elkönyvelhetnéd úgy, hogy valami jó történt az anyuval, ugorjunk.

Mert épp a fogad alatt roppant a popcorn.

Aki popcornt zabál, meg van róla győződve, hogy nem marad le semmiről. Valahogy úgy, mint amikor valaki autóvezetés közben cigizik/eszik/borotválkozik/zuhanyzik és közben még telefonál is és henceg, hogy ő azonnal tudna reagálni, ha valami történne - és belekezd a történetbe és közben két kézzel gesztikulál.

A popcorn és a kóla egy cca. 1000-2000 kalóriányi eleség, ami felváltva adagol cukrot és sót a szervezetedbe. Ez a módszer már a mekinek is bejött. És ki ne evett volna felváltva sóst meg édeset egy-egy addiktív pillanatában? 

A rágás, bár zajos, az állkapocs mozgásával jár, ami serkentené az agyat akkor is, ha nem pörögne közben amúgy is csúcsra a cukor és a könnyen felszívódó szénhidrát bevitelétől. Magyarul: Akkor is flesselnél, ha közben a tapétát bámulnád.

Amint a cucc elfogy, hiányérzeted támad. "Csak" a film marad, hogy lekössön, de ahhoz gondolkodni kéne és te nem azért fizettél be, hogy gondolkodj, hanem hogy szórakoztassanak.

És van egy rosszabb hírem is: közben lemaradtál jónéhány informatív félmondatról, ami nélkül persze hogy nem érted, ki mit miért csinál. Mert azok az írók folyton aközött hányódnak, hogy akkor most (A) hülye a közönség, vagy (B) gondolkodik. Mert ha hülye, akkor kötelező elmondani neki mégegyszer. Ha viszont okos, felállna és kimenne, ha elismételnék a dolgokat, mint az Esmeraldában.

Ja, hogy okos, csak eszik? Akkor marad az (A) verzió. De akkor ne tessék megsértődni, ha néha pont azt a részt ismétlik meg, amikor épp a vászonra néztél, és nyeltél, nem a kóládba, miközben ropogtattál.

Jobb híján elkezded várni a végén a hepiendet, ami popcorn után legkésőbb 20 perccel esedékes. Ha ezt nem veszi figyelembe a filmkészítő, megérdemli, ha lehúzzák a filmjét.

És a rossz véleményedet el is mondhatod, a 300 másik nézőtér-társadnak, akikkel remélhetőleg együtt futod körbe 2x a margitszigetet, hogy ledolgozd az 1000-2000 kalóriát.

11 komment

süti beállítások módosítása