Magányos Zsongó nemrégiben megjegyezte, hogy itt lenne az ideje a férfiakról is elméletet alkotni, nem csak a nőkről. Íme:

A férfinak alapvetően két módon lehet a mélyére nézni.

1. Ha megtagadják tőle, amit kér

A hím szexet szeretne és ezt ki is fejezi. Nőstény nemet mond. Lehetséges output-ok:

- Hím felkap egy nehezebb tárgyat és a nőstény felé lendíti.

- ...felhördül, hogy dehiszen már vett kólát!

- ...hoz még egy kólát.

- ...megrántja a vállát és szórakozottan iszogatja tovább a sörét.

- ...felkiált, hogy hála istennek, végre egy tiszta nő, nem is kellett volna a nőstény, ha igent mond.

2. Ha megadják neki, amit kér

- Hím régi álma egy nő, aki fizeti a saját kóláját. Megkapja.

Erre hím elbizonytalanodik, hiszen - mint minden ember - ő sem értékeli azt, amit ingyen kapott. Mi van, ha ez a selejt? Ha ez már ennek is örül? Őrá itt már nincsen szükség?

- ...aki nem kéreti magát. Megkapja.

Elbizonytalanodik, hogy akkor ez lehet, hogy nem is ér semmit? Hogy akkor ez egy kurva?

- ...aki aktusra mindig készen áll, de két légyott között hibernálja magát

Elbizonytalanodik, mert milyen már az ilyen nő? Nimfomán? Sőt, ha még csak nem is nyaggatja, akkor biztos nem elég fontos neki.

- ...aki nem szerelmes belé, mert nem akar kötöttséget

De ha meg nem akar tőle többet a nő, nem szerelmes belé egyoldalúan, az szinte már sértés. Talán csak a testéért kell neki? Hogy lehet így megalázni egy férfit?

- ...aki nem hisztizik, hanem racionálisan érvel

De egy logikus érvelés nem üti át az ingerküszöbét, hisz az anyja óta minden nő toporzékolással kommunikált. Ha egy nő csak logikusan érvel, nem elég felindult, ergo nem kell komolyan venni. És különben is, menniyre nőietlen már...

- ...akinek ő a naprendszer középpontja, nem is néz félre

Aztán megijed, hogy ha senki másnak nem kell a nője, abban mégis mi a kihívás. Lehet, hogy nem is jó nő, hogy ő látja rosszul?

...aki nem várja meg, míg odamennek hozzá, hanem kezdeményez

Mert már nagyon unja, hogy neki kell. Hogy alig szedi össze parányi kis bátorságát, mégis mindig lepattintják. Szóval jár a szája, hogy feminizmus így meg úgy, akkor igazán odajöhetnének ők is. Hogy aztán lekurvázza, mert milyen már, ha egy nő pasikat szólít le.

- aki végre csak őt akarja kiszolgálni, nincsenek ambíciói, nem egy taszító "feminista"

Aztán pampog, hogy ennek csak család meg gyerek kellett és ha megkapta, minden okés. Csak a pénztárcájáért tartják, stb. Meg különben is, mi egy ilyen nőben a vonzó?

- "igényes" nőt, aki ad magára

Aztán hallgatjuk, hogy mennyit költ fodrászra meg ruhákra és milyen sekélyes. És különben is, kinek akar még tetszeni, hö?

- abortuszt, mert nem akar családot

Hogy évekkel később a fejéhez véghassa, hogy milyen nő az, aki megöli a gyerekét.

Mindig mondom: nincs bonyolult ember, csak túl egyszerű mátrix.

Tudom, most levezettem, hogy az se jó, ha megkapja, amit kér, meg az sem jó ha nem. 

A paradoxon azonban csak látszólagos. Amit ugyanis kér, az nem vág egybe azzal amit kicsi szíve mélyén akar.

Mit akar a férfi?

A teljesség igénye nélkül:

Beszoktatást - A lázadás csak addig buli, amíg tudjuk, hogy egyszer vége lesz. És azért fontos, mert utána mindig elmondhatjuk, hogy de legalább megpróbáltuk. Hangosan dühöngtünk, vagy csendben elégedetlenkedtünk - a lényeg, hogy áldoztunk a lázadozás oltárán. És ezzel megvolt. Megmaradt a büszkeség, és végül a külső kívánalmaknak is eleget tettünk. Mindenki elégedett.

Állandó tanút önnön nagyságához - Mert ha nem tudja senki, lehet, hogy meg sem történt. Már dokumentálni sem elég a teljesítményeit, már meg is kell osztani. ha nem tudná senki, hogy élek, nem is biztos, hogy élek. És különben is, akkor miért maradnék jófiú? Ha senki nem büntet meg, miért ne lennék egy saját végtermékében hempergő, beszélni is lusta véglény? Miért ne kezdenék nagyüzemi rombloásba és erőszakba? Ha úgysem tudja senki.

Szabályokat, amik ellen lehet lázadni, egy struktúrát a napjainak, amit magától nem tudna. Hogy valaki biztosítson egy jármot, amibe belehajtja büszke fejét és pusztán fizikai erővel, gondokodás nélkül felszántja az előtte elterülő, megműveletlen időt - aka. élet.

Saját, személyes gravitációt - Kötelékeket, amik jól lent tartják, különben elszáll, mint a lufi, mert saját tartalma nincs. És azt olyan szar lenne bevallani, ezért inkább a családjára fogja.

Egy nőt, aki igenis nyaggatja - Elvégre amit a nő akar, az az élet rendje. És ha nem nyaggatná senki, nem élne belőle senki, akkor az azt jelentené, hogy ő nem is értékes, nem is menő. Ha nem kell senkinek, akkor pedig felesleges.

Valakit, aki másnak is kéne - Ennyit a kikapós nőkről, akik állítólag nem kellenek senkinek. Nem vagy te biztos a saját ítéletedben sem, na.

Mert a nők nem?

De.

Mostanra valszeg kitaláltátok, de a gyengébbek kedvéért álljon itt: ez nemtől függetlenül igaz lehet bárkire, aki elég lusta ahhoz, hogy sose gondolkodjon el azon, amit csinál. (De implicite elvárja, hogy más meg igen.)

* * *

Tudom, akik a politikai vagy gazdasági témákat keresik, megint nem fognak szeretni, de 1) jogom van hülyének lenni, 2) amikor blogolok, nem dolgozom, és 3) ráadásul megírtam már mindent, ami alapelvek szintjén a bajom ezzel a kormánnyal. Még Kuszaszem legújabb delíriuma sem olyan vicces már, szinte már ciki rávetni magam egy ekkora, bűzölgő gumicsontra.