Ha valakinek kommunikációs tréningre van szüksége (i.e. nem tud hazudni, de faarccal szeretne), most már nem csak a kormányukhoz, de a Christian Courier szerkesztőségéhez is bátran fordulhat.

Pál apostol korintosziakhoz írott levelében ez áll:

Ha valaki mégis úgy véli, hogy igazságtalanul bánna hajadon lányával, mert eljárt fölötte az idõ, ha úgy van rendjén, tegye, amit akar. Nem vétkezik, kössenek csak házasságot.

“But if any man thinks that he is behaving himself unseemly toward his virgin daughter, if she be past the flower of her age, and if need so requires, let him do what he will; he is not sinning; let them marry” (1 Corinthians 7:36).

A örökségen (vagy annak hiányán) túl a szegénység és a gazdagság úgynevezett kultúrális mintázatok továbbörökítésével is terjed. Vagyis ha egy gazdag örökösnek elvennénk az összes pénzét, meg valahogy a kapcsolati tőkéjét is kivonnánk a képletből, még mindig ottmaradna az az attitűdbeli különbség, amit én eredményorientált szemléletnek hívok, szemben a szegénységre hajlamosító kifogás-orientáltsággal.

Az eredményhez vezető úton ugyanis seregnyi kiváló panaszkodási lehetőség van elszórva. Minél nagyobb a projekt, annál több. Van, aki nem bírja megállni, hogy megálljon és "felvegye" őket, vagyis hogy elkezdjen minél több embenek panaszkodni arról, hogy éppen mit görgetett elébe a sors vagy egy ügyintéző.

De ha mindig megállunk és minél több mebernek, minél érzékletesebben kifejtjük, mi minden nem volt kielégítő, akkor lehet, hogy sosem érünk oda. A panaszkodás - bár sokan azt hiszik, vígaszt és gyógyulást hoz - igazából önsorsrontás.

Olyan, mintha a hajléktalan egy rég áhított állásinterjú felé menet nem bírná megállni, hogy összeszedje az üres üvegeket. Így mire odaér, tele van a táskája piaszagú üvegekkel. Ha nem bírja levetni a bevett szokásait, azok nem hagyják majd továbblépni. Bármennyire racionális lépés is hajléktalanként összeszedni minden üveget, az előrejutás érdekében legalább az interjú napján más fejjel kell gondolkodni. A régi fejeddel nem lehetsz új ember.

Ugyanaz az ember, aki a születési helyén reménytelenül szegény és esélye sincs, hogy valaha kitörjön a nyomorból, egy másik országban prosperálni fog. Nyilvánvaló, hogy nem az egyénben van a hiba. De nem mindegy, milyen környezetben kell boldogulnia.

Mindenki irigyli azokak az országokat, ahol magas a bizalom szintje. Ahol nem kell lelakatolni a biciklit, ahol a boltos elenged az áruval, ha otthon hagytad a pénztárcádat, hogy majd behozod és ahol az emberek értetlenül néznek rád, amikor azt ecseteled, hogy meg is lóghattál volna a cuccokkal, legfeljebb onnantól máshová jársz vásárolni.

Amikor elkezded szégyellni magadat, amiért egyáltalán eszedbe jutott fizetés nélkül lelépni (pláne, hogy kinyitottad a szádat róla), hogy beléd van ivódva a kenőpénz, a kiskapu-keresés és ha nem látod a rendőrt, akkor nem tudsz viselkedni, nos akkor alapvetően két dolgot tehetsz. Asszimilálódsz vagy duzzogva hazaiszkolsz - és egész életedben szidni fogod a külvilágot, amiért így megszégyenültél. (Persze mást fogsz mondani.)

Ami az előző bejegyzésből kimaradt. Néhány dolog, amit még tudni érdemes a sejtekről.

1. Alacsony energiaszinten összezár - Az a sejt, amelyik hagy téged vígan lubickolni és élni az életed, az szerinted ártalmatlan. Van, amikor észre sem veszed, hogy ott van - amíg a dolgok rosszabbra nem fordulnak. Amikor elkezd elfogyni a levegő, apadnak az elérhető erőforrások, erősödik a verseny az utolsó bár csipkebogyóért a sivatagban - hirtelen a sejt póráza is szorulni kezd a nyakad körül és hirtelen még az is igényt tart a maradék, szűkös erőforrásaidra. Hiába, répa nem jön bot nélkül, a horgászok se dobnak ingyen kukacot a vízbe, mindig csak horogra tűzve. Ahogy a fizikában a részecskék hirtelen lelassulnak, lemerevednek és sokkal kisebb helyen is elférnek, ha csökken a hőmérséklet, a sejtek is összezárnak és befagyasztanak minden mozgást.

Szükségtelen mondani, hogy ez egy önbeteljesítő negatív spirál, hiszen így soha nem fogják magukat kollektíve kihúzni a szarból.

2. Belterjességet okoz - Az ószövetségi korban a kedves zsidók képesek voltak az ismert világ végéig elmenni, hogy találjanak egy rokont, akit elvehetnek feleségül.

Csak a hetedik században tiltotta be az egyház a közeli rokonok házasságát, mert bár a klánrendszer tökéletes arra, hogy fenntartsa az uralmi rendet, de sajnos genetikai retardációhoz vezet...

A klánok megtörése az európai fejlődést elszakította a továbbra is családközpontú ázsiaitól és megágyazott az egyéni fejlődésnek. Ahol ugyanis a determinizmus uralkodik, ott szabad választás nincs. Ahol nincs választás, nincs döntés sem, ahol pedig nincs döntés, ott nincs felelős és felelősség. Ahol nem létezik felelősség, ott a döntések minősége romlik

 

A királyi családok közismerten belterjesek voltak. A probléma nem csak genetikai, de kulturális. Egy bezárkózó, önmagával keveredő népcsoport elkorcsosul, az elszigeteltség és az intellektuális/kulturális/túlélési kihívások kerülése rontja az adaptációs képességet (és szándékot), így a törzs idővel remélhetőleg kihal. Mivel a sejt célja csak a puszta fennmaradás, a bezárkózás önmegsemmisítő viselkedés - de mivel nem azonnal jön a büntetés, kollektív entitások hajlamosak a saját hülyeségeiket soha felül nem bírálni, hanem inkább másokra kenik.

3. Valaki mondja meg, miért fontos a mormonoknak, hogy pénzt és időt nem kímélve visszamenőleg mormonná kereszteljék (és adatbázist tartsanak fenn) a felmenőiket, és egyéb random embereket. A zsidókkal már meg is kellett ütközniük egyszer, mert azok sérelmezték, hogy rég elhunyt zsidókat mormonná kereszteltek posthumus.

A minap meg Mitt Romney 14 hónapja halott apósát sikerült a kampány hevében demonstratíve megkeresztelni. A dolog pikantériája, hogy nevezett após természettudós volt és egész életében a szervezett vallásokat szidta, soha nem hagyta magát megkeresztelni - pedig elképzelhetitek, nagy volt a nyomás.

De hála Bill Mahernek, a probléma megoldódott.

Az emberek szeretnek "tartozni valahová". Ezt sokféleképpen lehet. Mivel ezeknek nincs igazából gyűjtőneve és a "valahová tartozás" túl körülményes, sejtnek hívom őket.

Miért szeretjük a sejteket?

• Mert komfortérzetet biztosít, több okból is.

• Csoportban nem félünk (mert magunkban gyávák vagyunk).

• Mert félünk egy másik csoporttól.

• A csoportra hivatkozva olyat is kérhetünk, amit magunknak nem kérnénk.

• A csoport folyamatos külső megerősítést nyújt, vagy

• a megerősítés megvonásával eltántorít az ellenvéleménytől.

• Igényt tart rád - és ez önmagában olyan  melengető, még akkor is, ha sokba kerül.

• Mert úgy tudjuk, hogy szükség esetén a "sejtre számíthatsz". Hogy rossz időkben a sejt mögötted áll. Vagy nem.

• Mert előnyöket remélhetünk a sejtből, a többi sejt-tagból.

Most akkor bebizonyítom, hogy ez mind erkölcsi, emocionális és emberi lustaság, gyávaság - és még morálisan is elítélendő. Ráadásul jól kalkulált módszer, amelyet a piramis-játékoktól az államokig és egyházakig sokan kihasználnak.

Ha egy hülyeséget elég sokáig csinálnak, egy idő után magára ölti a Tradíció ünnepélyes megkérdőjelezhetetlenségét. Ezért van az, hogy a politikusaink akkora magától értetődőséggel ütik bele az orrukat az alattvalók magánéletébe, otthoni szokásaiba, szexuális életébe és ezért kezelnek minket két lábon járó adófizető-szaporító gépezetként. Mert mindig is azt tették.

A Vatikán még könyvet is adott ki az egyház által szentesített szexuális pozíciókról, amelyek természetesen kizárólag szaporítási célzattal vethetők be. (Az élvezetet lehetőleg kerülni kell - vagy ha elkerülhetetlen, legalább meggyónni. A gyerek pedig gondolom a penitencia...)

Az egyházi szakirodalomból kiderül egyebek között, hogy azok a párok, akik zsákbamacskát vettek el szűzen házasodtak:

• 22%-kal stabilabb kapcsolatba kerültek
• éppen 12%-kal jobb kommunikációs szintet értek el és
• 14%-kal nagyobb szexuális elégedettségről számoltak be.

Azt most inkább nem csapom le, hogy ezt mégis hogy a túróba számolták ki és mégis mi ilyenkor a benchmark a szexuális elégedettség terén.

De valahányszor politikust hallok a magánéletemről véleményt alkotni, vajon csak én látom, hogy a király meztelen? Hogy épp a szexuális életemről beszél nekem egy másik felnőtt humanoid? Hogy épp hülyét csinál magából? Hogy vagy perverz, aki mások szexuális életére gerjed, vagy csak kielégületlen és frusztrált.

És akkor a zsidók beküldték a pillangót a dzsungelbe, hogy rebegtesse meg a szárnyait, mert kiszámolták, hogy akkor hét nap múlva Romániában földrengés lesz.

Valami ilyesmi jut eszembe mindig, amikor egy egyensugarú összeesküvés-buzi konspiratíve levezeti nekem, hogy (teszemazt) a zsidók kirobbantották a Jom Kippur-i háborút, hogy felnyomják az olajárat, hogy felnyomják az inflációt és hogy elérjék mindazt, ami egyébként az infláció miatt történt. Hát nem logikus? 

 Nehéz úgy navigálni az életben, hogy a dogmák rajzolják a térképet...