Na, ezért nem értem, hogyan tervez úgy megszorítani a kormány, hogy a rendőröket is bántja. Ha rendpárti akar lenni, legyen konzisztens, ne hagyja a gárdistákat élvezkedni.
Londonban tízezrek verték a seggüket a földhöz, pedig ott még csak egy elképesztően elburjánzott államgépezetet kezdtek megnyesni és a pofátlanul szerteágazó szociális hálót kezdték el racionalizálni. Kirúgják például a polgármesteri hivatalok munkahelyi kiegyensúlyozottsággal foglalkozó, főállású hivatalnokait, akiknek annyi volt a feladatuk, hogy ellenőrzik, felállsz-e negyedóránként a géped elől és elégedett vagy-e az atmoszférával. Ezért kellemes fizetés és roppant nagyvonalú nyugdíj jár. (Járni jár, csak nem jut, mert a közszféra nyugdíjígérvényei már most meghaladják a lehetőségeket, már a következő évben ezermilliárddal - fontban. A 2011-es büdzsé bejelentésekor el is hangzott, hogy akik már nyugdíjba mentek a közszférában, azok szerencsések voltak, mert nincs mese, itt most szerzett jogokat fognak visszavenni.)
Átláthatóvá teszik a szociális kiadások rendszerét is (universal credits), aminek meg az a lényege, hogy a száz helyről kapott (és száz helyen kemény munkával kisírt, ami nem kis feladat) szociális ellátásokat egy kézbe fogják össze. Persze az is cél volt, hogy szociális alapon egy hétgyerekes család ne kapjon az önkormányzatoktól olyan házat lakni, amit a kétkeresős, kétgyerekes pár soha nem tudna magának megengedni, de még a kevésbé tehetős orosz oligarcha is elismerően csettint egyet a nyelvével, ha meglátja. Arra ugyanis külön üzletág alakult, hogy a bérlakásokat, ha szociálisan támogatott család veszi igénybe, úgy árazták, ahogy nem szégyellték - úgyis az önkori fizette. Ez persze nem segített a valódi bérlőknek.
Egyszóval nem lesz többé elégséges érv valaminek a megszerzésére az, hogy elmondom, hogy nem engedhetem meg magamnak, de pszichológiai nyomás alá kerülök, ha nem kapom meg.
De vissza a tüntetésekre.
Még nem is harapott annyira a megszorítás. (Majd fog.) Legfeljebb az idei fizetésemelés maradt el. Az igaz, hogy a fiatalok körében igen magas a munkanélküliség - és ezen nem segít, hogy jótét lelkek verik magukat, hogy emeljék meg a minimálbért, mert akkor a munkáltatók képezik majd az alkalmazottaikat, vagy kirúgják a bénábbakat, hogy többet is érjenek. Nem vicc, ezt az érvet mondták. Ez pedig pont a tapasztalatlan fiatalokat árazza ki a piacról végleg. De nem baj, jótét lélek onnan ismerszik meg, hogy mindenkinél nagyvonalúbb akar lenni a közösből.
A baloldali Guardian szerint negyedmillióan voltak és roppant jótermészetűek, csak az a pár romboló patkány ne lett volna köztük, aki a világért sem hagyta volna ki a lehetőséget, hogy randalírozhasson és a Fortnum and Mason falán másszon fel. Már csak a testedzés is bizsergetően hathatott rájuk. De persze Gandhi is megmondta, hogy a tárgyak elleni erőszak nem erőszak (a rendőr pedig tárgy), úgyhogy a gazdasági nehézségek ellen úgy lehet legjobban tiltakozni, ha szétverünk dolgokat és megdolgoztatunk több tízezer rendőrt. Attól majd jó lesz. Akkor majd a kormány rájön, hogy elfelejtett adni. A kis bolyhó.
De természetesen emögött is szakszervezetek állnak. Igen, azok a túlfizetett vanabí-politikusok, akik bármikor verik a tamtamot, hogy igazolják a létokukat és kivisznek az utcára, hogy a saját erejüket és népszerűségüket demonstrálják vele.
Az egész csak azért idegesítő, mert akkor egyik sem ült ki demonstrálni, amikor teljesíthetetlen ígéreteket tettek és az előző kormány teli tüdőből fújta a pénzügyi buborékot. Ma már az ellen nincs mit tenni. Újabb pénz osztásával orvosolni a pénzszórást pedig olyan keynesi, hogy beleroppan az ember agya az erőfeszítésbe, hogy felfogja.
Nagyon taszító ez a szakszervezetesdi, na...