12JszXJwXf1rPKA8a9dDPQPeJmVzQgm4g7 
Egy kétméteres kandisznó magáévá tesz a cellában. Ha meg tudom győzni magam, hogy ezt tulajdonképpen én is akarom, az bizony megkönnyebbülés. Hogy nem lett orgazmusom? Hát istenkém, van ilyen a szerelemben. Sőt, továbbmegyek: mikor abbahagyja a szerelmet, még eufóriát is érzek.
Nem is értem, miért álltam ellen. Ez elkerülhetetlen. Ez maga az élet.
Naszóval...
A belenyugvás megkönnyebbülése
Kéretik a boldogságot nem összekeverni a pillanatnyi megkönnnyebbüléssel. Az élet értelmét pedig a küzdelem feladásával. Mert a megadástól megkönnyebbülsz. Tényleg. Fáj, de még ez is könnyebb, mint a felszínen maradni. Örökre, a végtelenségig, főleg, hogy az sem világos, miért jó az neked. Mikor süllyedni is lehet és sokkal egyszerűbb. A mélyben pedig vár a bizonyosság.
Itt szorongsz, ott viszont büdös van. Te a büdöset választod? Legalább ne hívd Helyes Útnak. (Főleg Ne Nagybetűkkel.) Ne a boldogságot definiáld át, ha nem érzed magad annak.
Komoly dilemma elé állítottak. Tisztában vagyok vele, hogy a stílusom csak alázásra és festékmarásra alkalmas. Semmi kedvem konkrét személyekre ráereszteni. De úgy sem tehetek, mintha nem írtak volna egy választ egy régi posztomra.