Nem szeretem a 'kapitalizmus' szót, mert túl sok érzelem kötődik már hozzá. Ha használom, egyesek olyan hangosan kezdenek üvölteni, hogy nem hallják, mit mondok.

Pedig nekem az a tapasztalatom, hogy jóakaratú emberek gyakran pontosan ugyanazt akarják, csak megtévesztik őket a gumifogalmak, amiket politikai mozgósítás céljából rágtak a szájukba. Azt hiszik, ha valaki 'másikoldali', annak mindenben ellent kell mondani.

Szóval.

Pro-business vagyok. Szerintem hagyni kell a cégeket szabadon működni, mert maguktól nem képesek akkora kárt csinálni, mintha a politika be akar valahol segíteni.

A szabad pedig azt jelenti, hogy nem kap támogatást.

Mert az államilag dotált cég nem üzleti vállalkozás.

Az állami támogatás biztos pénz, a piaci bevétel meg nem jön automatikusan.

Aki az államnak akar megfelelni, az nem fog többé figyelni a piaci igényekre. Nem is lenne logikus tőle.

Az államilag dotált cég akkor sem kapitalista, ha történetesen több országban működik. (Ún. multi.)

A Siemens Németországban nem fizet adót. Nem ám azért, mert a Seychelle szigetekre van bejegyezve, hanem mert elengedték neki. Ezzel küzdjön meg egy kis startup.

A láthatatlan kéz meg akkor működött az utóbbi 50 évben, amikor átadta a nokiásdobozt.  A Siemens-botrány, a Gripen-korrupció minden rendes országot megrengetett - csak Hunhont nem. Ha Merkel külföldre megy, tuti elad egy-két mozdonyt.

A szabályozás és a támogatás nem ugyanaz

Az, hogy szabadon működhetnek nem jelenti, hogy nincsenek szabályozva. De szabadon vállalkozhatnak, és ha elbasszák, szabadon pofára eshetnek.

Valóban elmosódik a határ aközött, hogy 'semlegesen' szabályozunk, meg hogy a politika aktívan, könyökig beavatkozik és pénzt borít egyes vállalkozásokra. De mi sehol nem vagyunk közel ahhoz a határhoz. Ez egyértelmű dotálás. Már a válság előtt is aktívan pénzelték a mi közpénzünkön az egyes cégeket.

És míg a szabályozásnak, egységesítésnek, a tökéletesen egyenletes pályának híve vagyok, a támogatást nem tűröm. És azt sem fogadom el, hogy pár idióta az arcomba fröcsögi, hogy ezt tette az "én kapitalizmusom".

Ez sosem volt kapitalizmus.

De nem ragaszkodok a címkékhez. Maradjunk annyiban, hogy én nem tartom üzleti vállakozásnak sem a Siemenst, sem a GM-et, sem az Opelt, sem a Molt, sem a TBTF bankokat. De ez nem csak az ő hibájuk. Politikusok is kellenek hozzá.

2003-ban majomarcú ifjabb Bush kiállt és azt nyekegte, az amerikai álom mindenki "joga" és ezért a bankok tekintsenek el a jövedelemigazolástól és az önrésztől. Törvényben. A bank nem törvénykezhet a politikus fölött, de a majomarcú benyöghet egy ilyet.

Amikor lehetetlent kérsz és megígérik, hogy megkapod, kezdjél el gyanakodni.

A bankok nem kértek többé igazolást, de nem is tartották meg a hiteleket. Megvette tőlük az adófizetők pénzén a két GSE, Fannie és Freddie. Van ingyenebéd, csak utólag fizetjük.

Az eurózónában német kamaton adósodtak el mediterrán országok, ahol a politikusok pontosan tudták, hogy mintegy 3000 éve nem egyensúlyozták már ki a büdzsét. És most sem fogják. A lehetetlen lehetséges!

A szociális ellátórendszerek kiadási ígérvényeit egyre bővítették a politikusok, miközben a bevételek meg csökkentek és nem szakadt rájuk az ég. Nem azonnal.

Monopólium egy francokat

Monopólium még nem jött létre állami beavatkozás nélkül. Olyan jól hangzik, hogy az állam védjen meg minket (bee-eee) a gonosz cégektől, akik nagyra nőnek, vagy kartelleznek. De politikus SOHA nem fog megakadályozni egy céget abban, hogy nagyra nőjön.

Vállalatok az állam nélkül sosem nőhetnének olyan nagyra, hogy ártani tudjanak. Állami védelem nélkül nem tudnák olyan hatékonyan legyűrni a konkurrenciát és igen, a politikus bácsiknak nem érdeke, hogy letörjék a TBTF szarvát.

Politikusok nem számolnak fel monopóliumokat. Helyette átcímkézik őket 'nemzeti bajnokká' és onnantól leborulva kell támogatnunk, ha az állam a mi pénzünkön részesedést vesz benne, ha a mi pénzünkön támogatja, vagy ha a mi pénzünkön adómentességet kap. Mert a nemzeti szent tehén munkahelyet teremt. "Ki, ha az nem?"

Hát a valódi cégek.

Ha a valódi vállalkozásoknak nem kéne ekkora szembeszélben játszania, soha egy óriáscég sem nőhetne monopóliummá. Az állam teszi lehetővé a monopóliumot.

Meg persze a töltöttkáposzta-zabáló politikus is milyen fontosnak érzi már sutyerák ennenmagát, ha beleszólhat egy igazi gazdasági kérdésbe. Holott soha nem értett hozzá. Meg is lepődik, mikor meghallgatják. Persze csak akkor hallgatják meg, ha visz pénzt is, de az nem gond. A mi pénzünket viszi, neki nem drága.

Kurva drágán finanszírozzuk a politikusok személyes "mindig akartam üzletember lenni" ambícióját. Meg az illúziót, hogy ők mindenhez értenek. (A politikus self-made man pedig fából vaskarika. Tudjátok, kire gondolok.)

És ha számonkérnénk rajtuk a pofátlan állami beavatkozást, arra fognák, hogy más országok nemzeti bajnokai veszélyt jelentenek, úgyhogy ők csak védekeznek. (Tudjuk, a nacionalista sem agresszív. Csak mindig védekezik más nácik ellen).

...adjunk nekik állami támogatást, majd attól elmúlik.

A jól működő piacot nem csak azzal lehet tönkretenni, ha megpróbáljuk puszta kézzel irányítani, mert mi jobban tudjuk. Ugyanúgy szét lehet verni egy ágazatot azzal is, ha elkezdjük támogatni.

A hunok nemzeti bajnoka a fogászat lesz, azon belül is a fogászati turizmus.

Nem, a nagyszerű melegvizek nem hoztak eleget a konyhára, de Lobster legnagyobb bánatára a kormánynak feltűnt, hogy volt még egy ágazat, ami köszönte szépen, jól elvolt. Megtalálta a terméket, a piacot és csiszolgatta a szolgáltatást. A fogászati turizmusról beszélek, béke poraira.

Ha küflöldön valaki megkérdezi, honnan jöttél és te beismered, hogy Hunhonból, felkészülhetsz az alábbi válaszok valamelyikére:

Oh, I know! Budapest is Buda and Pest, right?"

esetleg:

Goulasch and Balaton, you have lots of hearty food.

Vagy ugyanez pepitában.

Spa-król érdekes mód valahogy sosem esik szó, pedig az is mekkora hungarikum. Gondolom olyan traumatikus bemenni egy tisztasághoz szokott nyugati embernek egy töröttcsempés de klasszicista (!) épületbe, ahol ráförmednek a fürdősnénik, mert nem érti a helyi szabályokat és a sávos díjszabást (én sem, pedig csak magyarul van kiírva) és sorban kell állni a szekrényhez.

Amikor viszont egy angol fogásszal folytattam le ugyanezt a fárasztó beszélgetést, egyből rávágta, hogy

Hungary? I know. You have huge dental tourism over there.

Akkor hallottam róla először (2008).

Amikor viszont hazalátogattam és igénybe vettem egy fogászati klinikát, mindjárt rájöttem, miről beszélt az angol. A cégnek saját kisbusza volt, azzal hordta a vendégeket a reptérről. A recepciósok hat nyelven vették fel a telefon, csak míg ott voltam, és a magyaridegenség legbiztosabb jele: MOSOLYOGTAK az emberre!

De nem csak a recepciósok beszéltek nyelveket, ugyanaz a (mosolygó!) nővérke mindig olyan nyelven szólított meg, amin épp beszélgettem a többi várakozó pácienssel - már amelyiknek nem volt épp kitömve valamivel a szája.

Az orvos civilizált volt, nem számolgatták az injekciókat és a röntgent, hogy utána hozzácsapják a számlához, és ő is MOSOLYGOTT!

Mondom, egy párhuzamos Hunhonban voltam.

Na, ennek lesz most vége. A kormány ráborít egymilliárdot a fogászokra. Csak tudnám, hogy minek.

Hogy miért baj ez?

Hát mert aki rászokik a fentről jövő ingyenpénzre, az elfelejti a terméket csiszolgatni odalenn. Aki arra kell hogy koncentráljon, hogyan nem b@sszák meg a Na'vik, az addig sem a szolgáltatást fejleszti.

És amikor nem nő tovább a bolt, a fentről jövő pénz (vagy adókedvezmény) biztos bevétel lesz majd, míg a páciensek elégedett tömege olyan, mint a kutya vacsorája. Vagy jön, vagy nem.

És gyanítom, hogy ha felvesznek még hirtelen ezer fogászati asszisztenst, azokat már nem lesz idejük betanítani. Az új fejlesztéseket sem lesz idő végiggondolni, mert akkor elszalad az állami támogatás. Építenek és terjeszkednek, amíg a kormány meg nem gondolja magát.

A nővérkéknek meg nem lesz idő elmagyarázni, hogy mosolyogjanak, nem Oroszországban vannak.

És amikor a nővérkék felöltik a színmagyar "beszóltál-vaze?" pofát, ami standard jelenség Hunhon utcáin, akkor ide épeszű fogászati turista nem fog jönni többé.

És még egy kis móka az Origoról:

A kormány március elején egy rövid törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amiben bizonyos élőzenei szolgáltatásokat a szuperkedvezményes, 5 százalékos áfakörbe kívánt átsorolni. Mint azt lapunk kiderítette, cigányzenészek járták ki Orbán Viktornál az áfacsökkentést. Az egész kiindulópontja egy két évvel korábbi konferencia volt, amelyen cigányzenészek lobbiztak a mostani kormányfőnél, hogy segítse valahogyan az éttermi élőzene talpra állását, Orbán pedig jónak tartotta az ötletet.

Mondjuk annak örülnék, ha az éttermi élőzene ellustulna. Szerintem még a turizmus is fellendülne

“A policy of subsidizing failures will end in an economy strewn with capital-guzzling industries long past their time of profitability - old companies that cannot create jobs themselves, but can stand in the way of job creation.”
George Gilder, Wealth and Poverty

Az állam hatástanulmányokat rendelt a lovak elterjedéséről (és a lócitrom mennyiségéről) a városokban a népesedés emelkedésével - de nem találta fel az automobilt.

Az állam pénzt öntött a veszteséges bányákba, hogy lennmaradjanak a bányászok, de nem volt képes feltalálni a szolgáltatási szektort és a számítógépet.

A haldokló iparágak életben tartására fordított összeg nem olyasmi, amiről a kormányok mosolyogva adnak ki áttakinthető adatokat. Sokkal jellemzőbb, hogy összetett kézzel imádkoznak, hogy ne a választások előtt boruljon ki a bili.

Természetesen az imádkozás tökéletesen hatástalan ezekben az esetekben. A halogatásért viszont mi fizetünk.