Itt egy gondolatébresztő írás Oscar Wilde tollából. Azért gondolatébresztő, mert egy dekadens költő politikai töprengéseit nem illik komolyan venni. Viszont egy nagyon érdekes dologra mutat rá a korai szocialisták gondolkodásából.

Az írás ugyanis kifejti, hogy a szocializmusban tudja csak a kiteljesedni az emberi lélek, de mielőtt ráugranának az egalitáriusok, kiemelném, hogy mit ért szocializmus és lélek alatt.

Wilde ugyanis egyenlőség-jelet tesz a szocializmus és aközött, hogy mindekinek biztosított lesz a megélhetése és nem lesz többé bizonytalanság.

Nem szeretem a 'kapitalizmus' szót, mert túl sok érzelem kötődik már hozzá. Ha használom, egyesek olyan hangosan kezdenek üvölteni, hogy nem hallják, mit mondok.

Pedig nekem az a tapasztalatom, hogy jóakaratú emberek gyakran pontosan ugyanazt akarják, csak megtévesztik őket a gumifogalmak, amiket politikai mozgósítás céljából rágtak a szájukba. Azt hiszik, ha valaki 'másikoldali', annak mindenben ellent kell mondani.

Szóval.

Pro-business vagyok. Szerintem hagyni kell a cégeket szabadon működni, mert maguktól nem képesek akkora kárt csinálni, mintha a politika be akar valahol segíteni.

A szabad pedig azt jelenti, hogy nem kap támogatást.

Mert az államilag dotált cég nem üzleti vállalkozás.

Az állami támogatás biztos pénz, a piaci bevétel meg nem jön automatikusan.

Aki az államnak akar megfelelni, az nem fog többé figyelni a piaci igényekre. Nem is lenne logikus tőle.

Az államilag dotált cég akkor sem kapitalista, ha történetesen több országban működik. (Ún. multi.)

A Siemens Németországban nem fizet adót. Nem ám azért, mert a Seychelle szigetekre van bejegyezve, hanem mert elengedték neki. Ezzel küzdjön meg egy kis startup.

A láthatatlan kéz meg akkor működött az utóbbi 50 évben, amikor átadta a nokiásdobozt.  A Siemens-botrány, a Gripen-korrupció minden rendes országot megrengetett - csak Hunhont nem. Ha Merkel külföldre megy, tuti elad egy-két mozdonyt.

A szabályozás és a támogatás nem ugyanaz

Az, hogy szabadon működhetnek nem jelenti, hogy nincsenek szabályozva. De szabadon vállalkozhatnak, és ha elbasszák, szabadon pofára eshetnek.

Valóban elmosódik a határ aközött, hogy 'semlegesen' szabályozunk, meg hogy a politika aktívan, könyökig beavatkozik és pénzt borít egyes vállalkozásokra. De mi sehol nem vagyunk közel ahhoz a határhoz. Ez egyértelmű dotálás. Már a válság előtt is aktívan pénzelték a mi közpénzünkön az egyes cégeket.

És míg a szabályozásnak, egységesítésnek, a tökéletesen egyenletes pályának híve vagyok, a támogatást nem tűröm. És azt sem fogadom el, hogy pár idióta az arcomba fröcsögi, hogy ezt tette az "én kapitalizmusom".

Ez sosem volt kapitalizmus.

De nem ragaszkodok a címkékhez. Maradjunk annyiban, hogy én nem tartom üzleti vállakozásnak sem a Siemenst, sem a GM-et, sem az Opelt, sem a Molt, sem a TBTF bankokat. De ez nem csak az ő hibájuk. Politikusok is kellenek hozzá.

2003-ban majomarcú ifjabb Bush kiállt és azt nyekegte, az amerikai álom mindenki "joga" és ezért a bankok tekintsenek el a jövedelemigazolástól és az önrésztől. Törvényben. A bank nem törvénykezhet a politikus fölött, de a majomarcú benyöghet egy ilyet.

Amikor lehetetlent kérsz és megígérik, hogy megkapod, kezdjél el gyanakodni.

A bankok nem kértek többé igazolást, de nem is tartották meg a hiteleket. Megvette tőlük az adófizetők pénzén a két GSE, Fannie és Freddie. Van ingyenebéd, csak utólag fizetjük.

Az eurózónában német kamaton adósodtak el mediterrán országok, ahol a politikusok pontosan tudták, hogy mintegy 3000 éve nem egyensúlyozták már ki a büdzsét. És most sem fogják. A lehetetlen lehetséges!

A szociális ellátórendszerek kiadási ígérvényeit egyre bővítették a politikusok, miközben a bevételek meg csökkentek és nem szakadt rájuk az ég. Nem azonnal.

Monopólium egy francokat

Monopólium még nem jött létre állami beavatkozás nélkül. Olyan jól hangzik, hogy az állam védjen meg minket (bee-eee) a gonosz cégektől, akik nagyra nőnek, vagy kartelleznek. De politikus SOHA nem fog megakadályozni egy céget abban, hogy nagyra nőjön.

Vállalatok az állam nélkül sosem nőhetnének olyan nagyra, hogy ártani tudjanak. Állami védelem nélkül nem tudnák olyan hatékonyan legyűrni a konkurrenciát és igen, a politikus bácsiknak nem érdeke, hogy letörjék a TBTF szarvát.

Politikusok nem számolnak fel monopóliumokat. Helyette átcímkézik őket 'nemzeti bajnokká' és onnantól leborulva kell támogatnunk, ha az állam a mi pénzünkön részesedést vesz benne, ha a mi pénzünkön támogatja, vagy ha a mi pénzünkön adómentességet kap. Mert a nemzeti szent tehén munkahelyet teremt. "Ki, ha az nem?"

Hát a valódi cégek.

Ha a valódi vállalkozásoknak nem kéne ekkora szembeszélben játszania, soha egy óriáscég sem nőhetne monopóliummá. Az állam teszi lehetővé a monopóliumot.

Meg persze a töltöttkáposzta-zabáló politikus is milyen fontosnak érzi már sutyerák ennenmagát, ha beleszólhat egy igazi gazdasági kérdésbe. Holott soha nem értett hozzá. Meg is lepődik, mikor meghallgatják. Persze csak akkor hallgatják meg, ha visz pénzt is, de az nem gond. A mi pénzünket viszi, neki nem drága.

Kurva drágán finanszírozzuk a politikusok személyes "mindig akartam üzletember lenni" ambícióját. Meg az illúziót, hogy ők mindenhez értenek. (A politikus self-made man pedig fából vaskarika. Tudjátok, kire gondolok.)

És ha számonkérnénk rajtuk a pofátlan állami beavatkozást, arra fognák, hogy más országok nemzeti bajnokai veszélyt jelentenek, úgyhogy ők csak védekeznek. (Tudjuk, a nacionalista sem agresszív. Csak mindig védekezik más nácik ellen).

Ki hallott már politikust azzal dicsekedni, hogy feltalálta a magától értetődőt: minden eszméből kiválogatja a legjobbat és az lesz az ő rendszere.

A kapitalizmusból tetszik neki a steak, amit a kövér ujjú bankár zabál, a szocializmusból, meg hogy ingyen van az ebéd.

Az eredmény?

Az emberek zabkását esznek majd, de azt olyan drágán, mint a bankár vette a steaket.

Épp csak nem ott helyben fizetnek érte, hanem adókban, szociális kiadásokban, stb.

És ehetetlen lesz, mert minden konyha államilag finanszírozott, ergo senkit nem rúgnak ki, ha szarul főz, vagy ha moslékot ad. Lehet máshová menni, ott is az van!

És ehhez nem kell gonosznak vagy ostobának lenni. A nagy, állami rendszerek maguk hozzák létre ezt. Ilyen a belső logikájuk.

Ja, amúgy tiszta kapitalizmus sem létezett még soha sehol. Olyan cég, amit megmentenek a saját hülyeségétől, az nem kapitalizmus. Ahol a legnagyobb cégek sorban állnak az államkassza kiadási ablakánál, az nem kapitalizmus. Ahol a politikusok versengve nyalják a "kampányukat támogató" cégek seggét, az nem kapitalizmus. Olyan rendszer, ahol minden válságnál kamatot vág a jegybank, nem szabad verseny. Bezzeg az üzleti titkot, azt ismerik!

Mielőtt eltemetnénk a kapitalizmust, előbb világra kéne hozni. Hagyni a rendszert, hogy megtisztuljon a felesleges pénzintézetektől és autógyártóktól és arra kényszeríteni őket, hogy találjanak más elfoglaltságot. Konzerválni a túlkapacitást roppan szocialista dolog.

Ja, hogy nem szoci, csak keynesi. Mindjárt más...