Az ész a legdemokratikusabban elosztott jószág. Még senki nem panaszkodott, hogy neki kevesebb jutott.

Sőt, mindenki meg van győződve róla, hogy neki több van, mint az átlagnak. Ami ugye egy statisztikai mirákulum, nem kéne alábecsülni.

Ezért visszatérő téma minden politikai beszélgetésben, hogy mi legyen azzal a sok hülyével?

...és bemenni a parlamentbe fröcsögni. Hogyaszongya:

"Ha nekem sikerült haccor felcsinálni a zasszonyt, akkor másnak is legyen muszáj. És különben is akkora bráner vagyok, hogy nekem kéne lenni a miniszterelnöknek. Hö!"

Bizony, kedves Viktor, jobban át kellett volna világítani a jelölteket, mikor a pöcsöket gyűjtögetted a virágoskertedbe. Mert ez itt most nagyon csúnyán elszólta magát. Helyetted is.

Ez van. A Fideszben (bocsánat, a nemzeti együttdübörgés rendszerében) a nő csak titkárnő lehet. Előléptetés az, ha elveszik feleségül. De akkor szüljön, mintha még mindig a 19. századot taposnánk. Az olyan jó volt. Azt már értjük. Elmagyarázták töriből. Akkor értettük utoljára, mi van körülöttünk.

Mert mi van most?

Hát az van, hogy kétszer annyi lehetséges tehetség van a munkaerőpiacon, kétszer annyi vélemény a kocsmaasztalnál, kétszer annyi jogokkal rendelkező állampolgár és választó. És az istennek sem sikerült bizonyítani, hogy a nőstények alsóbbrendűbbek volnának. Nem verhetjük magunkat a középszerű képességeinkkel és nem arcoskodhatunk a középszerű fizetésünkkel, hogy az asszonynak kuss, mert mi keresünk - mert ő is keres. Nem mondhatjuk, hogy őőőőrülten elfáradtunk az irodában - mert ő is járt már ott, tudja, hogy ez bullshit. Hát persze, hogy abba kapaszkodunk, amibe tudunk. Az anyatermészetbe, mert az ellen senki nem mer érvelni.

Kivéve Lobstert. Hát tessék: