Én valamelyik nap megböktem egy alvó macskát, mire az rámnézett, hogy mi van. Majdnem biztos vagyok benne, hogy nem véletlen egybeesés volt. A macska érez.

Ezért nem is értem, honnan a hiszti, hogy az állatok valahogy kevésbé éreznek, vagy értik, mi történik velük, mint az ember. Ez hülyeség. A 18. században biztos elment volna ez az önigazolás, amikor még embereket is képesek voltak deantropomorfizálni, csakhogy igazolják, amit megtesznek velük. Egyes véglények a mai napig állatiasítják azokat a csoportokat, akiket nem szeretnének, hogy létezzen. Csak hallgassátok meg, pár paraszt milyen kifejezéseket enged meg magának a szerinte rosszfajtákkal szemben. Holott az ember-alattiság éppen az, amit ő csinál. Az ember-alattuság ott kezdődik, ahol valaki elkezdi nem-emberként kezelni a másik embert.

És persze minden népirtás is úgy kezdődik, hogy elkezdenek nem-emberként utalni a leendő áldozatokra, hogy igazolják magukban, amit tenni szeretnének. Mire a vagonírozásra kerül sor, már csak sertéseket látnak, akik mennek a vágóhídra. A sertéseket pedig lehet ölni.

Na, ezeknek a lelki szegényeknek magyarázhatod, hogy még az állatok sem „állatok”, mert már azon elbuknak, hogy leölessék-e az állammal a nekik nem tetsző embereket.

A macskának ennél több esze van, megcsóválta a fejét és visszament aludni.

Én tisztelem a vegánokat, felnézek azokra, akik erőszakmentesen próbálnak étkezni, bár nem vagyok vegán és nem is tervezem. Teljesen korrekt az az alapállás, hogy állatokat ölni taplóság, ezért tisztelem, ha valaki hajlandó áldozatot hozni az erőszakmentesebb világért. Ez egy másik életstílus, amely ráadásul egy csomó macerával jár, mert a jelenlegi élelmiszeripari paradigmán belül nehéz hozzájutni ahhoz, amire szükségük lenne. 

De ennek az érvelésnek itt véget kellene érnie. Amit ezen felül halandzsáznak egyes vegánok, az nettó marhaság, dogma, vallás, felsőbbrendűségmánia, a húsevők, meg úgy általában a tisztátalanok lenézése.

Vegyük sorba.

Erőszakmentesség

Teljesen korrekt a meglátás, hogy állatokat megölni taplóság. Az ipari állattartás teljesen indokolatlanul kegyetlen – és még csak nem is azért, mert úgy spórolni lehet. Már írtam arról, hogy ha valakinek ki vagy szolgáltatva, az az illető le fog téged nézni. Pont. Meg is gyűlöl. Nem, nincs másik opció.

A tehetetlen és kiszolgáltatott állatokkal dolgozó embereken ugyanaz az elidegenedés, elszemélytelenedés és önvédelemből való elhatárolódás megy végbe, mint ami a Stanford börtönkísérletekben megmutatkozott. Nettó gonoszság, minden ok nélkül. Ha bárki vagy bármi annyira ki van szolgáltatva embereknek, mint a fogságban tartott állatok, akkor azok az emberek elvesztik az erkölcsi érzéküket, már csak azért is, hogy ne érezzék magukat szarul a munkájuk miatt. (Ettől még azok az állatok nem lesznek nemesek, nem lesznek szent mártírok, stb, de ezt már tényleg csak a vájtfülűeknek mondom.)

Ezért is van az, hogy akik az állatok emberségesebb kezeléséért küzdenek, azok komoly pszichológiai falba ütköznek. És azok is, akik mindent el akarnak utasítani, aminek állathoz valaha köze volt. Úgy mint hús, tejtermék, tojás, gyógyszerek (mert állatkísérlet), porcelántányér (mert csont lehet benne), selyem, gyapjú, méz, stb.

Akik túltolják

Egyes vegánok elvitték a gondolatot a falig, és hát az lett, ami ilyenkor lenni szokott: túltolás.

Ott vannak mindjárt, akik nem tudják, hogy féregtelenítsék-e a macskájukat, mert a féreg is ember - gondolom, inkább hagyják meghalni.

Amikor először rácsodálkozol egy ötletre, hajlamos vagy mindenre rápróbálni - kritika nélkül. Az erőszakmentesség logikájának azonban léteznek feloldhatatlan dilemmái és megoldhatatlan erkölcsi szürke zónái - vagy ha megoldható, az is erőszakon keresztül fog történni.

Vegyük a gyógyszerteszteket. Vegánok hajlamosak a gyógyszergyártók (és mindenki más) ügyfélszolgálatának az agyára menni azzal, hogy biztosan minden összetevő erőszakmentes-e, vagyis volt-e tesztelve állatokon. Na most ezek nemhogy állatokon, de embereken is voltak tesztelve.

Ha betiltanánk minden gyógyszert, amit állatokon (is) teszteltek, maradnánk kábé orvostudomány nélkül. Ahhoz, hogy 2015-ben már látszik a kiút az alagút végén sajnos ugyanilyen durva kísérleteken keresztül vezetett az út. Ma már olyan chipeket fejlesztenek, amik szerveket tudnak szimulálni, hogy azon lehessen kísérletezni, de ez aligha jött volna létre, ha ma is 30-40 évig élnénk átlagban, de úgy, hogy páran egy lábtörésbe is belehalhatnak. Az, hogy készül a mesterséges hús, ami állatok megölése nélkül képes ugyanarra a tápértékre, örömteli hír, de gyanítom ez sem így lenne, ha soha senki nem ölt volna állatot.

Mert nem, az, hogy az ember állatokat eszik, az nem természetellenes.

Tiszteletreméltó az erőszakmentességre törekvés, de valahol itt abba kellene hagyni. Nem pedig azzal próbálni másokra is rátukmálni, hogy még egészségesebb is.

Lehet hozni áldozatot, azt megértem. De miért pont ilyenkor kapcsol be a fejekben az egészséges önérdekre hivatkozás? Vajon máskor miért nem?

Miért kell még azzal is jönni, hogy egészségesebb is?

Én ugyan nem foglalok állást az egészséges étkezés kérdésben - de ezzel valszeg én vagyok a világon az egyetlen.

Mindenki tudni véli nem csak azt, hogy neki mi a jó, de azt is, hogy mindenki másnak. És a legtöbb úgy tesz, mintha mindenkinek ugyanaz lenne a legjobb - és max nőknek, kismamáknak meg férfiaknak lenne különböző a táplálkozási szükséglete. És mintha a legjobb mindenkinek ugyanazt jelentené - holott van aki, erős akar lenni és van, aki sokáig élni.

De mint minden étkezés-központú létforma…

…ti is ki vagytok téve a táplálkozási nonszensznek.

Nem bántani más élőlényeket erkölcsös. De attól még nem feltétlenül egészséges

Kár ezt a vonalat tolni.

A vegánok ugyanúgy ki vannak téve a táplálkozási nonszensznek, mint bármilyen egészségmániás. Ugyanúgy gyűjtögetik azokat a cikkeket, amik olyan tanulmányokról szólnak, amik állítólag azt állítják, hogy igazuk van.

Holott még ha létezik is tanulmány és nem csak Janet Smith bérblogger és munkanélküli bölcsész írt valami nagyjából ártalmatlant 750 szóban egy kilkkre törekvő blogon valamelyik trendi egészségkajáról (kókuszolaj, oliva, szódabikarbóna, citromlé, avokádó, csillaggyümölcs) – akkor sem feltétlenül van igaza. Sőt. Valszeg utána sem nézett. Sőt. Ha utánanézett, velszeg nem értette, vagy valami tudománynépszerűsítő kvázibulvár, szenzációhajhász most-aztán-mindenkorra-megmondjuk-a-tutit zanzát olvasott egy korántsem ennyire ambíciózus tanulmányról. Sőt, egyáltalán nem biztos, hogy arról szól a tanulmány, amiről állítják. Azokon a linkeken általában hozzáférhetetlen orvosi szövegek vannak (Paywall), amik gyakran nem is arról beszélnek, amit a cikk állít.

De még ha arról szól is a tanulmány, akkor is max olyanokat állít, hogy pár tucat ember pár hétig evett ezt vagy azt és ettől ő úgy érezte, hogy mintha jobb lenne a közérzete vagy selymesebb a talpa. Vagy valami. Ha véletlenül úgy érezte, hogy nagyobb volt a libidója, az lenne az új Viagrátok és nem zabálnátok fel a Föld összes manduláját szex előtt.

De a legtöbbször csak annyi ragad meg, hogy X kaja „jó”. És egy hatalmas kupac tanulmány olyasmikre keresett rá, hogy „jót” tesz-e a koleszterin-szintnek, vagy a vérnyomásodnak. Közben mindkét dogma megkérdőjeleződött mostanában. És a többi is fog, mert a dogmák csak ilyenek. Egyszer valaki autoritásként mond valamit, utána a többiek nem is próbálják cáfolni, még le is hurrogják azt, aki megkérdőjelezi. De pénzt egészen biztos nem kap rá, hogy ezer embereket teszteljen valamit. És az egész tudományágnak beleszorul a feje abba a dobozba, amibe beledugta.

Szóval olyanokat  vél tudni mindenki, ami nem tudható. Soha sem teszteltek egyetlen nyavalyás összetevőt sem ceteris paribus, rövid-, közép- és hosszútávon, hatalmas mintán, szorozva a az életmóddal, a genetikai sokszínűséggel, meg az összes többi összetevő kombinációjával, kicsi, közepes és nagy dózisban, rendszeresen vagy alkalmanként adagolva. Ehh... bárki bármilyen írományt talál és küldözgeti mint bizonyíték az egy hatalmas intellektuális szegénységi bizonyítvány.

Másokat lenézni kétes módszer

Éveket töltöttem Berlinben, ahol már lassan többségben vannak a vegánok, szóval tudom, mit beszélek: a lenézéssel nem szereztek több hívőt. Mármint értelmeset nem. Mert persze, ha úgy vesszük, sokaknak bejött. Hogy össze lehet már terelni a híveket, ha az alsóbbrendűeket, a rossz döntéseket hozó, morális csökevényeket ostorozzuk együtt. Az in-group vs out-group dinamika a hülyék csoportképzése. Minden magára valamit is adó diktatúra és szekta használja. A polkorrektek is. A vegánok is.

De azt azért ugye vágjátok, hogy ez az out-groupnak nem esik jól. Nem kezdi el vonzani a nem-vegánokat, hogy nahát, itt valaki barbár előembernek tart engem, lehet, hogy igaza van? Hadd csókoljam már meg az erőszakmentes műszálból készült ruhája szegélyét...

És akinek a lenézésre az a reakciója, hogy megpróbál megfelelni nektek, azt meg is érdemlitek.

Vérkép

Az orvosok is visszafoghatnák magukat, akik a vegánokat alázzák. Mert ha jól értem, az orvosok munkaköréhez valahol elengedhetetlen, hogy lebasszanak. Engem is állandóan aláznak, vagy azért, mert nem néztem utána, vagy azért mert igen, vagy azért mert kérdezni merek, vagy azért mert nem - azt meg hogy tényleg fáj, azt szinte sosem hiszik el bemondásra. Ja, és valahogy úgy tesznek, mintha a probléma okának megtalálása ugyanaz lenne, mint a megoldás. Hát nem az.

Ezért van az, hogy a tanácstalan orvos elvégzi a keze ügyébe kerülő viszgálatokat, többnyire semmi egyértelműt nem lát, közben kérdezget, és ha kiderül, rólad bármi, akkor biztos az okozta és kész. Már örül is magának, hogy te vagy a hibás, megoldotta, next.

Na, ha egyilyennek benyügüd, hogy vegán vagy, alázni fog. És minden, még a törött bokád is amiatt lesz - és onnantól már nem is érdemes kezelni, csak hagyd abba a vegánságot és egyél úgy mint a többiek. Oszt akkor ugyanaz lesz a bajod, mint mindenkimásnak. Az olyan bajokat pedig mindenkinek elnézzük, mert nem az a lányeg, hogy jól legyén, hanem hogy ugyanúgy legyél rosszul, mint mindenki más.

Az orvosok helyében én sokkal jobban aláznám azokat, aki ennél kétesebb "ügyért" bassza szét az étkezését:

• A testépítő, aki minden kenőanyag-színű műanyag dobozból kinyalja az utolsó szemcsét is, amit nem tudott felszippantani, mindegy milyen alpári a marketingje.
• Az irodista, aki nettó lustaságból szarik bele, hogy mit eszik. Ha egyszer a csoki jól eláll a fiókban, a saláta meg nem, akkor a napi orális stimulációt csokiból fogja kinyerni. És ha nem néz oda (vagy nem látják), akkor nem is ette meg, ugye.
• Aki annyit dolgozik, hogy tényleg nem tudja megmondani, mikor evett utoljára ülve (és nem a repülőn).

Szóval értem én szegényeket, de ha már muszáj alázni embereket, akkor ezeket is kéne.

De azért a vegánok sem szentek.

Hadd segítsek kicsit.

A vegán étkezés egy másik paradigma

Akkor hagyjuk már egymást békén a mandulatejjel, jó?

Gimiben egy április elsején olajban kisütöttünk hungarocellt, megsóztuk, paprikáztuk és betettük egy csipszes zacsiba. Aztán vártuk a hatást. De nem lett semmi. Hamarosan be kellett szüntetnünk a poént, mert senki nem vette észre, hogy nem csipszet eszik.

Valahogy mindig ez jut eszembe, amikor a tejmentes sajtot, meg a tejmentes tejet keresitek.

A vegán étkezés más alapanyagokból áll – ergó teljesen más kajákat kéne ennetek. Amik azokból kijönnek. Ezért nem értem, amikor például megvadultan keresitek a fehér folyadékot, amit a kávéba lehetne önteni.

Szerintem mondjuk a kávé az eszpresszó, de tegyük fel, hogy nektek tejes és cukros. Nos, rossz hírem van. A kávé lényege nem az, hogy fehér folyadékot öntünk fekete folyadékba, amihez fehér port adunk.

Ugyanígy a vegán bolognai, a darálthús-alakú vegán objektum, meg a vegán steak sem fér a fejembe. Olyan lelkesedéssel toljátok a feldolgozott istentudjamit a fejetekbe, hogy beleszédülök. Én már egy jó ideje nem eszem meg előcsomagolt, örökké elálló, műanyagból érkező dolgokat, ti meg kritikátlanul megveszitek, mindegy mennyibe kerül. Csak az összetevőket nézegetitek, hogy az E78352 az vajon lett-e állaton kísérletezve, vagy állati eredetűnek hangzik-e. Meg emberkedtek a gyártók ügyfélszolgálataival, hogy az ipari élelmiszerükben mi micsoda és látott-e valaha kutyust. Ez pótcselekvés.

Mikor jön a sültcsirke alakú tofu? Jabocs, olyan már van.

A vallásos radikalizálódás és a hittérítés még senkit nem tett népszerűvé

Az önkényes szabályoknál semmi nem tudja jobban megosztani az embereket. Ezt ti úgy mondjátok, hogy összehozza őket.

Ha például egy vallási előírás miatt nem tudsz együtt enni a másvallásúakkal, az a társas érintkezés egyetlen és legfontosabb formájában akadályoz. Még ma is, amikor rendelhetsz mást az étteremben, vagy rendelhetsz magadnak saját kaját házibuliban.

A vallásos étkezés elidegenítő hatása olyan jól működik, hogy minden új vallás azonnal bevezeti. Akivel nem tudsz együtt enni, azzal akkor is kevesebb és felületesebb időt töltesz, ha amúgy nem veszekedtek egyik vagy másik étkezési dogma magasabbrendűségén. De ti veszekedtek.

És ahogy a vallások sosem hagyják ki, hogy beleugassanak az étkezésbe, az étkezési dogmák is hajlamosak arra, hogy vallásos formát öltsenek.

Értem én, hogy nagyon erősen akarod. És mint minden vallás terjesztője, te is úgy érzed, hogy tovább nem halogatható. De lásd be, ezzel csak azt győzöd meg, aki már amúgy is meg van győzve.

Én ismertem olyat is, akivel számtalanszor ettünk-ittunk együtt, míg egyszer észrevettem, hogy mintha sosem láttam volna húst enni. Mondta, hogy igen. Aztán beszéltünk tovább másról. Az egyetlen olyan nem-húsevő ismerősöm, aki elgondolkodtatott.

De hiába az az egy normális vegán időnként - ha cserébe több tucat vegán hittérítőt ismerek, akiknek viszont sikerült ellenállást gerjeszteniük bennem. Mert annyira támadtak. Berlinben nem tudok kikérni úgy egy zöld teát, hogy ne kapnék kéretlen hegyibeszédet arról, hogy a méz a méhek kizsákmányolása. Annyit sem tudok kimondani, hogy „üresen iszom”, már kapok pár megvető beszólást.

És ha valaki azt hiszi ez már a vegánság legmagasabb fokozata, az még semmit sem tud.

A vallásokat nagyon veszélyesnek tartom, minden milyen formát öltenek.

És végül jöjjön a trollkodás.

Nem minden állat nemes, cuki és szabadságszerető.

Még az embereknek sem az nagyon nagy része. Csak mondom, mert kurvára unom hallgatni, hogy a patkány és a mezei poloska milyen cuki, én meg hozzá képest mekkora kártékony seggfej vagyok.

Ez persze nem jelenti, hogy ki lehet nyírni őket. Sem embereket, sem állatokat, csak mondom.

Ráadásul még azok a cuki-muki növényevő állatok is felzabálják a madárfiókát vagy a tojást, ha meg tudják szerezni. Vagyis ők is csak az erősebbel szemben erőszakmentesek. Mint amúgy nagyon sokan mások.

Ez egy örökbefogadott poszt volt.