Egyik nap azon kaptam magam, hogy nem tudom, mit kezdjek az idővel.

Ez hosszú lesz...

Nem, nem a poszt - a folyamat. Ha magadra ismertél ebben a posztban, vagy felismerted a tanult tehetetlenséget a politikai viselkedésben, akkor lehet, hogy érdekel, hogy mi ebből a kiút. Engem is érdekelt és keményen olvasgattam - de nincsenek jó híreim.

Van megoldás, persze. De nem egy piros pirula vagy pénzt küldeni egy gurunak. Az sem elég, hogy elolvasod ezt a posztot és két egész napig esküdözöl, hogy kurvára megcsinálod.

...avagy (mondd utánam) PRE-CE-DENS

Nem véletlenül vannak autoriter zsarnokok meghúzatva a pre-ce-den-sek-kel... A precedensteremtés a legjobb módja annak, hogy egy egész társadalommal elsajátíttassuk a csicska-gondolkodást, anélkül, hogy mindet laposra kéne verni, vagy halomra lőni.

Emlékeztek még Patira?

Tőle tudtuk meg, hogy ha valakinek tönkre akarod tenni a belső motivációját (depressziót akarsz előidézni), annak a legbiztosabb módja nem az, hogy folyamatosan támadod, hanem ha csak olyankor támad, ha próbálkozik valamivel. Akkor egy idő után magáévá teszi azt a világnézetet, hogy inkább nem is akar semmit csinálni, akkor nem bántják. És úgy is marad, onnan már nincs visszaút. Nem fog kivirulni és vígan patkánykodni tovább, ha a támadásnak vége. Soha.