Én is kvótaellenes voltam régen, csak már nem hiszek a Megvalósult Meritokráciában. A nem állami szektor ügyeibe tényleg ne ugassanak bele, de állami vezető felőlem nyugodtan lehet kvótanő. Semmivel sem lesz hülyébb, mint a Szijjártó.

Tudom, melyik -izmus szerint mire hogyan kéne reagálnom. Csak éppen leszarom.

Ha például kvótát hallok, satufék, befeszít és bőgnöm kell, mint a szamár, hogy lehetőleg ne is halljam, mint mond a másik. És hangosan ismételgetni, amit ilyenkor mondanom kell. Amit mondatnak velem, hogy védjem a mémet.

Vagyis hogy a női kvóta megalázó a nőknek, hogy kibaszás azokkal, akik anélkül is beilleszkedtek és hogy nem ér-dem-a-la-pú. (Mert a mostani helyzet az megtiszteltetés a nőknek, akik beilleszkedtek, azok még véletlenül sem meghasonlottak, és a jelenlegi erőviszonyok ér-dem-a-la-pú-ak. Aham.)

Márpedig a kvóta a nyáj felvilágosításának kikupálásának tökéletes eszköze.

Ha valaki valódi gazdasági tevékenységet végez, felőlem úgy csinálja, ahogy akarja.

De ha csak állami megrendeléseket teljesítget, pályázgat, dolgozgat, visszaosztogat, akkor kurvára mindegy neki, kit alkalmaz, mert se az olcsóság, se a hatékonyság nem tényező az állami és azt kiszolgáló szektorban. Akkor meg tessék nyugodtan megkvótázni. Értem én, hogy az állami beavatkozás szar, de az állami beavatkozás az állami szférába vajon mi? 

A matematikai logika alapján A=A, nem pedig aminek mindenki más látja, a népmesék szerint pedig mindig a jók nyerik el a jutalmukat, de erre inkább ne fogadjatok nagyobb összegben.

Akik kvótát kérnek nem a matematikai logikát nem értik, hanem valami mást is figyelembe vesznek. (Még ha nem is mindegyik tud róla. Azért őket sem kell félteni, ha kórusban hőbörgésről van szó.)

A matematikai logika alapján A=A, nem pedig aminek mindenki más látja

A helyzet az, hogy a hatalmi pozíciókat nem érdem alapján osztogatják, soha nem is tették. Cserébe viszont nem is kell hozzájuk tehetség - elég ha hisznek benned és te hiszel magadban.

Márpedig ma egy nő önmagában sem hisz, pláne más nőkben nem, és ebben nem ő egyedül a hibás. Ez egy kulturális csökevény, az ebből való kilábalás pedig egy kollektív cselekvési probléma. És mint olyan, nem vonatkoznak rá az A=A szabályai.