Ha a kormányunk gyerekvállalást szeretne, ideje felnőttként kezelni a nőket és nem csak titkárnőkként, akik ha kiérdemesültek, elveszik őket feleségül. Álljon itt néhány tipp, amik közül többhöz még pénz sem kéne, vagy nem több, mint amit most költenek.

És nem, nem azokat ítélik el, akik a gyereket választják, hanem azokat akik nem. Róluk kéne levenni a nyomást, csak kár, hogy politikus arra nem képes. Helyette az az ösztönös reakció, hogy még magasabbra kapcsolják a kuktafazekat és még szektásabban osztják neked, hogy a gyerek szent kötelesség, mert fogyamagyar.

A fordított pszichológia csodákra képes.

Bölcsőde, ez eddig okés

Nem, nem otthon maradni akar mindenki a gyerekkel, évekig - kivéve azt, aki háztartásbelinek készül, de az előbb keressen egy hímet, aki eltartja. Az otthon maradás erőltetése gyanakvóvá teszi a munkaerő-piacot a nőkkel szemben, miközben sokan nem engedhetik meg maguknak.

Nem kell egy nő fölött ájtatoskodni, hogy szent kötelessége addig pürésíteni az agyát a minimanóval összezárva, míg a gyerek el nem ballag. Nem kell megmondani, mit csináljon, hanem adni egy lehetőséget, hogy dolgozzon. A gyereknek is jobb, ha nincs összezárva egy depressziós, önsajnáló anyával.

Részmunkában, igen.

Ez az, amit politikus sem tud felfogni, pláne kőkorszaki kisvállalkozó. Erre adjatok adókedvezményt.

(Ezt nem csak a nők miatt kéne.)

És most amiről nem hallottunk. Figyelem, ehhez félre kell tenni az ájtatosságot.

Őssejt, petesejt, spermabank

Verni a tamtamot, hogy biológiai óra, miegymás, csak kényszergyereket hozhat, boldogan vállaltat nem. A magyarok először kerülnének a bigottsági mezőny elé a korban, ha engedélyeznék a petesejt-fagyasztást. Pláne TB-n. Ha nincs nyomás, az ember lánya is könnyebben dönt.

És nem, nem állnának sorban az önző, vén juppie nők, hogy fagyasszanak. Kell ahhoz egy gyomor. Cserébe kaphatnál törzsbéli, saját gyerekeket idősebb korban is.

És most olyat mondok, hogy attól mindenki felszalad a falra:

Béranyaság

Idősebb párok mindenképp elgondolkodhatnának, külföldiek pláne. Lengyelországban működik a béranya-turizmus. Még a gazdaságot is felpörgeti. Lehet rajta rugózni, hogy mit gondolna erről az egyház, de az egyház eddig még csak kárt tett, és akinek nincs más, csak a teste, akár el is gondolkozhat rajta - miközben az idősebb párok is kapnak egy esélyt.

És ha valamelyik nő tényleg a kiesett időt sajnálja, de megengedne magának egy béranyát/nanny-t, hajrá!

Ne legyen létbizonytalanság a középosztályi lét

És ehhez nem aktív beavatkozás kell, hanem hogy a kormány hátradőljön és ne csináljon semmit. És persze itt visszatértünk ahhoz, hogy a kormány úgy tölthetné be legjobban (nem láétező) nevelő funkcióját, ha inkább 10 évig nem csinálna semmit az adórendszerrel. Meg mással sem. Kiszámíthatóságról hallott már valaki? Na, abban az is benne van, hogy nem kell cidriznem, mert naponta változtatják a rám vonatkozó szabályokat - persze csak az én érdekemben.

Bentlakásos

Ha azon agyalunk, hogyan kellene káros kulturális mintázatokat felülírni, miért nincsenek nálunk bentlakásos iskolák? Miért nem töltheti a gyerek ideje nagyobb részét egy kulturált intézményben, ahol kap enni és ahol a jó tanulásért jár a dícséret? Tudom, szülői önrendelkezés, de én már kiskoromban is szerettem volna kiszakadni a környezetemből.

Hogy akkor sosem mennek vissza? Hát épp ez az. Nem konzerválni kell a jelenkori munkaerő-piaci igényeknek nem megfelelő település-szerkezetet, hanem adni egy esélyt.

Lehetne egy teljesen ingyen bentlakásos a gyermekek utáni segélyezés kiváltása. Hazamehet hétvégén, ha akar.

Ne kezeljétek le a nőket

Nem csak ketyegő biológiai órák, hanem gondokodó, felnőtt emberek, akiknek kijár a lehetőség, hogy döntsenek az életükről. A gyerekvállalás is lehessen sokféle, ne csak babakocsis, játszóteres szuperanyus, vagy hátrakötözős, low-budget csíraevős, átszellemült.

Manapság úgy kezeljük őket, mint akiknek kötelességük van, jogaik meg csak azután, a gyerek egy kitettség és mindenki jobban tudja, hogyan kéne csinálniuk.

Ha egy hüvelykujj-szabályt keresünk az anyasághoz az az, hogy minél rosszabb neked, annál jobb anya vagy. Pedig ennek nem kéne így lenni. ha hagyjuk, hogy a kevésbé elkötelezett anyák is azt csináljanak, ami jólesik (és utána nem beszéljük tele a gyerekük fejét, hogy jaj, szegény kisfiú, nagyon rossz lehet neked, hogy bölcsibe adott az anyukád), akkor megváltozik a helyzet.

Nincs ideális gyerekkor, csak kőbe vésett vélemények és azok szerencsétlen nőket sújtják leginkább.

De magánvéleményem továbbra is, hogy:

1) A politikusok szálljanak le az alattvalók szaporodási szokásairól, mert elképesztően gusztustalan, hogy erről akarnak törvénykezni - akármennyire áttételes.

2) A kiscsalád az új normális - és nem is lenne ezzel semmi baj, ha a

3) politikusok a huszadik század során nem ültettek volna minket egy hatalmas piramisjátékra, ahol egyre több belépő kell, hogy a régiek adósságait és nyugdíját fedezni tudja.