Nekem úgy tűnik, ezek az emberek magyar származásuk ELLENÉRE kaptak Nobel-díjat. Ha nagyon megengedő vagyok, Kertész Imre és Szent-Györgyi Albert volt igazából magyar, míg félig ide sorolnám Lénárd Fülöp, Gábor Dénes és Békésy György nevét.

Mert a hun az a nemzet, amely a legtöbb Nobel-díjast üldözte el. (De még ebben is vannak előttünk.)

A külügy honlapján a "Hunhon helye a világban" linkre kattintva külpolitikai koncepció helyett (!) egy random felsorolást kapunk magyar származású Nobel-díjasokról.

Olyan iskolás, szocreál közhely-gyűjtemény mellett, mint hogy

Magyarország intenzív tudományos élettel, magas színvonalú kutatói gárdával rendelkezik. A Magyarországról, magyar iskolákból kikerült tudósok már számos nemzetközileg is elismert eredménnyel öregbítették a magyar tudomány hírnevét.

...akad még pár ősrégi találmány, amire a feltalálóik annak idején valóban büszkék lehettek:

Magyar tudósok, feltalálók nevéhez fűződnek olyan korszakalkotó felfedezések és műszaki találmányok, mint a golyóstoll, a porlasztó, a biztonsági gyufa, a dinamó, a transzformátor, a számítógép alapgondolata vagy a gyermekágyi láz kórokozójának azonosítása és a kór elleni gyógymód.

És amire ráharaptam:

A magyarországi képzés és a tudományos műhelyek kisugárzásának hatását jól mutatja, hogy 1904 óta eddig 12 magyar vagy magyar származású kutató részesült tudományos Nobel-díjban.

"magyar vagy magyar származású", ez tetszik. Lássuk, hány volt magyar és hány volt, aki csak kiskorában, messziről látott állítólag magyar rokonokat - vagy akit az a szerető magyar haza sikerrel elüldözött. Azt hiszem, nem lövök le poént, ha elmondom, Hunhon nem éppen melegágya a kutatásnak.

A 12 név és távozásuk mikéntje (Wikipedia) tehát:

Richard Adolf Zsigmondy - 1925

"Richard Adolf Zsigmondy (Ausztria, Bécs, 1865. -  Németország, Göttingen, 1929.) magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. Saját magát osztráknak vallotta, bár származása szerint magyar volt."

Erről is csak a magyar nyelvű szócikk emlékezik meg, az angol csak osztráknak mondja. Amikor kiment átvenni a díjat, nem mint magyar vegyészt emlegették.

Hevesy György (George de Hevesy) - 1943

Magyar zsidó származású, kikeresztelkedett családban született. Budapesten nőtt fel, a Piarista Gimnáziumban érettségizett. A budapesti Tudományegyetemen kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd egy évvel később a berlini műegyetemen folytatta.

Innentől Hunhonban nem látjuk nyomát, amíg az első világháborúban haza nem tér harcolni. Tehát hazatért, majd a háború után itthon próbálkozott. És hogy mi lett belőle? "A háború után kutatásokat végzett a budapesti Állatorvosi Főiskola kémia tanszékén, majd később aktívan tanított. Kármán Tódor felkérésére elvállalta a Műegyetem fiziko-kémiai tanszékének vezetését. 1920-ban megvonták tőle az előadói jogot. Niels Bohr meghívására a koppenhágai laboratóriumba utazott."

Igen, jól sejtitek. Svédországban telepedett le és ott kutatott tovább. Nobel-díjat is ott szerzett. Itthon temették el.

Polányi János (John Charles Polanyi) - 1986

"Magyar zsidó szülők gyermekeként született Berlinben. Iskolai tanulmányait Németországban kezdte. A család a nácizmus térhódítása elől 1933-ban Manchesterbe költözött. A manchesteri egyetemen (vegyész apja munkahelyén) tanult." Onnan Kanada, mindenféle díjak és kitüntetések. Hunhonról még a magyar wiki-bejegyzés sem ír. Nincs is mit. Itt nem született, nen tanult, nem kutatott.

Oláh György - 1994

"Oláh György 1927. május 22-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. (Azok közé tartozott, akiket a német megszállás idején Sztehlo Gábor evangélikus lekész , a későbbi Gaudiopolis alapítója bújtatott.) Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, és 1949-ben doktorált. A következő években az egyetemen tanított."

Neki volt eddig a legtöbb köze az országhoz. De ő is csak 1956-ig maradt.

" 1954–1956 között a szerves kémia tanszék vezetője és az MTA újonnan létrehozott Központi Kémiai Kutatóintézetének társigazgatója volt.Az 1956-os forradalom után családjával együtt elhagyta Magyarországot. "

Avram Hersko (eredetileg Herskó Ferenc) - 2004

"A németek 1944. március 19-i magyarországi bevonulása után a Herskó családot először a helyi gettóba hurcolták, majd Szolnokra vitték. A szolnoki deportáltak nagy többségét Auschwitzba szállították, Herskó Ferenc azonban anyjával és testvérével véletlenül abba a „szállítmányba” került, amelyet máig ismeretlen okból Bécs környékére, Strasshofba vittek. A háború után visszakerültek Karcagra. Édesapja, Herskó Mózes 1947 nyarán jött haza a hadifogságból, ezután családjával együtt Budapestre költözött, majd 1950-ben kivándoroltak Izraelbe. Legálisan tették ezt egy megállapodás értelmében, amely szerint 3000 zsidó kivándorlását engedélyezték."

Izrael és az Egyesült Államok. Az angol bejegyzés "a Hungarian-born Israeli biochemist" leírása megfelelőbb.

Lénárd Fülöp - 1904

"Philipp Eduard Anton von Lenard, known in Hungarian as Lénárd Fülöp Eduárd Antal, was a Hungarian-German physicist and the winner of the Nobel Prize for Physics in 1905 for his research on cathode rays and the discovery of many of their properties. He was also an active proponent of Nazi ideology."

Volt köze az MTA-hoz, de kutatásait Németországban végezte.

Wigner Jenő - 1963

Budapesti zsidó származású "Miután elvégezte a gimnáziumot, 1920-ban beiratkozott a Műegyetem vegyészmérnöki szakára, de 1921-től a Berlini Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait." "1925-ben visszatért Magyarországra, édesapja mellett dolgozott az újpesti bőrgyárban mérnökként, de végül visszatért Németországba, nem tudott ellenállni a berlini Kristálytani Kutatóintézet hívásának."

Jól sejtitek, 1937 után többé nem volt köze Magyarországhoz. (De a története egészen elképesztő, nagyon szimpatikus személyiség lehetett, én egészen biztosan jobban utánamegyek majd, de ez a poszt most nem a tudományos teljesítményről szól.) Ő mondjuk magyar-amerikai.

Minél tovább olvasok, az akkori magyar gimnáziumokról annál jobb véleményem van - a magyar kutatási atmoszféráról meg annál lesújtóbb. De haladjunk tovább.

Gábor Dénes - 1971

Terézvárosban született, itt tanult, bár az első világháború megszakította ígéretes karrierjét. "1911. november 14-én kelt az Aeroplán körhinta szabadalmi leírása (a bejelentés napja: 1910. október 8.). 1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza... Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1919. május 24-én áttért az evangélikus vallásra. 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán...  1933-ban, a náci hatalomátvétel után elhagyta Németországot és hazatért Magyarországra. 1933-1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában. "

A kutatásai részben Magyarországhoz kötik, úgyhogy őt is elfogadjuk tudományos téren félig magyarnak önkényes kis összeállításunkban.

Bárány Róbert - 1914

Osztrák orvos.

"Édesapja, Bárány Ignác még fia születése előtt vándorolt ki Bécsbe. Bárány Róbert már Bécsben született, s bár a sors sok helyre sodorta, a magyar tudományos élettel soha nem volt intézményes kapcsolatban."

Szent-Györgyi Albert - 1937

Elérkeztünk listánk egyetlen "magyar" és nem "magyar származású" tagjához. Ő csak 10 évvel a díj után hagyta el az országot.

"Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést....1947-ben a svájci Alpokban töltött néhány hetet, mikor értesült róla, hogy barátját, Zilahy Lajost letartóztatták. Arra az elhatározásra jutott, hogy nem tér vissza Magyarországra. Letelepedett az Egyesült Államokban. Példáját számos tudós és művész követte."

Békésy György - 1961

Már a magyar Wiki-bejegyzés is sokat mond (2011. január 3-án módosították utoljára. Biztos országimázs. Most, hogy jobban megnézem, az ÖSSZES hivatkozott szócikket buherálták akkor, beleértve a Nobel-díj szócikket...)

"Az emberi hallószerv működésére vonatkozó kutatások jelentős részét, amelyekért végül is Nobel-díjat kapott, Magyarországon végezte az 1930-as években és az 1940-es évek első felében. Az Egyesült Államokban kiszélesítette kutatási területét: a látás és általában minden érzékelés közös tulajdonságait, például az úgynevezett oldalirányú gátlást tanulmányozta. 1947-ben az Egyesült Államokba utazott, és ott 1966-ig a Harvardon dolgozott. Miután laboratóriuma leégett a Hawaii Egyetem meghívását fogadta el 1966-ban, itt dolgozott haláláig."

Harsányi János - 1994

"Egy zuglói gyógyszerész gyermekeként született 1920-ban. Zsidó származása miatt 1944 májusától novemberéig munkaszolgálatos Budapesten. 1945-ben századát Ausztriába deportálták, de ő megszökött a pályaudvarról, ... 1946-tól filozófiát hallgatott, 1947-ben doktorált, majd Szalai Sándor szociológiai intézetében tanársegéd lett. 1948-ban a gyógyszertárak államosítása után ... Ausztriába menekült. 1950-ben Ausztráliába emigrált, ahol három évig gyári munkásként dolgozott. 1954-1956 között a Brisbane-i Egyetemen közgazdaságtant tanított. 1956-ban Rockefeller-ösztöndíjat kapott a Stanford Egyetemre."

Magyra származása ellenére...

A Nobel-díjról szóló magyar nyelvű wiki-bejegyzés még "magyar vagy magyar származású" Nobel-díjasként sorolja Milton Friedmant, Daniel Carleton Gajduseket, Elie Wieselt és Kertész Imrét, a teljesség kedvéért.

Ha tehát nagyon megengedő vagyok, Kertész Imre és Szent-Györgyi Albert volt igazából magyar, míg félig ide sorolnám Lénárd Fülöp, Gábor Dénes és Békésy György nevét, de csak mert nagyon megengedő vagyok.

Csak összehasonlításképp, ha már nemzetezünk, nagyjából így néz ki a kép:

Ez a poszt nem a tudományos teljesítményről szól. Csupán arról, hogy mennyire irritáló, ha olyasvalakikkel akarunk felvágni, akik ha rajtunk múlott volna, munkatárborban vagy bőrgyárban végzik.

Minden tiszteletem ezeké az embereké. De nagyon nagylelkűnek kell lenni magunkkal, hogy a teljesítményük és Hunhon közé bármifajta asszociációs linket képzeljünk.

Mindenki arra legyen büszke, amit ő maga tett. Nem várja el senki, hogy mindenki Nobel-díjas tudós legyen, de tisztességes ember bárki lehet.

Megjegyzem - érdekes kérdés - talán nem a Nobel-díj a tudományos teljesítmény legjobb indikátora, mint ahogy az Oscar-díjas film sem a legjobb. De igazából mindegy is.