A TOP 10 leghallgatottabb egyetemi szak az Egyesült Államokban (2012-13)

#1 Business Administration 314,345 (diploma per év)
#2 Liberal Arts 292,741
#3 Nursing 221,895
#4 Psychology 125,880
#5 General Studies 103,666
#6 Medical Assistant 92,605
#7 Cosmetology 82,278
#8 Biology 79,040
#9 Accounting 78,788
#10 Licensed Practical Nurse (LPN) 53,880

A TOP 25 skill, amivel a LinkedIn statisztikája szerint 2014-ben el lehetett helyezkedni:

1. Statisztikai elemzés és adatbányászat
2. Middleware and Integration Software
3. Storage Systems and Management
4. Network and Information Security
5. SEO/SEM Marketing
6. Business Intelligence
7. Mobil fejlesztés
8. Web Architecture and Development Framework
9. Algoritmus design
10. Perl/Python/Ruby
11. Data Engineering and Data Warehousing
12. Marketing kampány management
13. Mac/Linux/Unix
14. User Interface Design
15. Toborzás (ez egyértelműen LinkedIn-specifikus elem)
16. Digitális és online marketing
17. Computer grafika és animáció
18. Közgazdász
19. Java fejlesztő
20. Channel marketing
21. SAP ERP systems
22. Integrated circuit design
23. Shell Scripting Languages
24. Játékfejlesztő
25. Virtualizálás

Vagyis skill gap.

Akkor most a cica demonstrálja, milyen érzés diplomásként munkát keresni.

A versenyképtelen tudás komoly munkaerő-piaci probléma. Ha a munkaerő-piaci igényeket megpróbáljuk kvantifikálni, nagyjából mindig hasonló eredményeket kapunk.[1]

De vegyük külön a soft és hard skill-eket plíz, mert mindegyikhez lenne pár szavam.

Soft Skills

Az egyetemek egyetlen percet sem töltenek azzal, hogy soft skill-eket fejlesszenek, mindazonáltal komoly igény van rájuk.

A McKinsey felmérése szerint[1] (McKinsey, 2012) a szóbeli kommunikáció és munkaetika hiányzik leginkább az elsajátított képességek (soft skills) közül, márpedig ezt nem lehet az oktatók szakmai felkészületlenségére, vagy a tanrendre fogni. Szóbeli vizsgákkal, rendszeres prezentációs kényszerrel és szakmai területen belüli gyakorlati helyekkel ez mind orvosolható.

E sorok szerzője nagyon is tisztában van, mekkora ellenállásba tud ütközni, ha a hallgatókat nyilvános szereplésre, gondolataik értelmes összegzésére és átadására akarják szorítani. Há' nem elég az, hogy behúzza az ikszet?

A legtöbb hallgató nagyon is érzi, hogy a töredékek, amiket innen-onnan elsajátított nem fogják megállni a helyüket egy prezentációban. Mind alábecsülik továbbá a szükséges felkészülés mértékét és a világos kommunikáció jelentőségét. Szinte egyik sem fogja fel, hogy az erőlködés nélküli, érthető beszéd a legnagyobb meló. Nem, a kis gondolataidat nem érti senki, ha csak improvizálsz.

Ha túl nagy a hangsúly a tanuláson, és senki nem készíti fel őket az ismereteik visszaadására, a munkaerőpiacon nagy hátránnyal indulnak majd. Ott kezdődik, hogy el sem tudják adni magukat.

Jelenleg azonban nem érzik úgy, hogy ez integráns része lenne a képzésüknek. Mégpedig azért, mert az oktatási rendszer sem tartja annak. Ennek következménye pedig, hogy a friss diplomás már a felvételnél sem tudja eladni magát, ha pedig bekerül egy munkahelyre, elképesztő szerepzavarral küszködik, főleg a csapatmunka, a kommunikáció és a problémamegoldás terén.

Vannak persze hard skill-ek is, amit megkövetelnek, de ahogy egy 2013-as Forbes kutatás[2] is mutatja, a technikai tudás nincs az első öt dolog között, amit a munkáltatók keresnek egy jelöltben – és nem véletlenül. Fontos ugyan, hogy a munkaerő ismerje a szükséges szoftvereket, nyelveket és az esetleges szakmai képzettsége is meglegyen, de az esetek nagyon nagy többségében belső tréningeken is elsajátíthatók. Mindez különösen az elévülő tudásra vonatkozik.

A 10 legfontosabb képesség, amit munkáltatók keresnek egy munkavállalóban (soft and hard skills - fontossági sorrendben) – Forrás: Forbes, 2013

1. Csapatmunka
2. Problémamegoldó képesség és döntéshozás
3. Tervezés, szervezés és prioritások
4. Remek szóbeli kommunikáció szervezeten belül és azon kívül
5. Információ felkutatása és feldolgozása
6. Kvantitatív adatelemzés
7. A munkakörhöz szükséges technikai ismeretek
8. Szoftverek ismerete
9. Jelentések írása és szerkesztése
10. Sales és befolyásolási képesség

Az egyetemi munkának minden további nélkül része lehetne a csapatmunkára szoktatás, vagy az önálló kutatásra való felkészítés. A források kritikus és értő kezeléséről már nem is beszélve. Jelenleg mindhárom legfeljebb véletlenül van jelen, az egyetemek nem tartják magukat illetékesnek a hallgatók lexikális tudáson túl való felkészítésében. Ami különösen azáltal válik tragikussá, hogy mindezt már a középiskolákban sem tanítják. Azaz mindez a hallgatóra, vagy a munkáltatóra hárul – ehhez nem kell egyetem.

A csapatmunkánál már csak a vállalkozó-szellemet irtja jobban a felsőoktatás. A hallgatók rendszerbe szoktatását, uniformizálását és kezelhetővé tételét fenyegetések kilátásba helyezésével és hatalmi pozíciókkal való, feudalista visszaéléssel kívánja elérni a jelenlegi oktatói struktúra. Ez alól csak a jóindulatú oktatók tudnak valami védelmet szolgáltatni, de a hallgatók gyakran csak a frusztrációikat élik ki az engedékenyebb oktatókon. Ha egyszer ahhoz vannak szokva, hogy a büntetést kerüljék és a hangjukat ne emeljék fel, nem csoda, ha az első helyen, ahol elteszik a pálcát, inkább felelőtlenül viselkednek. Akiket a büntetés elkerülésére motiválunk, annak csak a büntető rendszer tart majd kordában.

És akkor ennyit a munkaetikáról. Amikor csak a büntetés elkerülése mozgat, de te azért majd beírod az életrajzba, hogy 'proaktív' vagy.

Lexikális tudás helyett értő, kritikus gondolkodás kéne

Nem csak általános iskolában értelmetlen a magoltatás. Már ott is kéne a forráskezelés és az értő olvasás.

De nem csak azt, hanem a csapatmunkát, egyáltalán a csapat összerakását, az öneladást, az önállóságot, ezt mindet tiltja az iskolarendszer. Problémamegoldás? Hogyne. Ha valaki megmondja, hogy pontosan hogyan, mivel oldd meg a problémát, és vállalja felelősséget.

Sales és influencing? Persze. Majd biztos értékelik, hogy ilyen kis cuki vagyok. Vagy ha azt nem, akkor hogy olyan igénytelen, mint a moha. Vagy ha azt sem, akkor majd azzal fogom meggyőzni őket, hogy agresszíven támadok, félelemmel az arcomon. Mert asszertivitást sosem tanultam. Vitának, tárgyalásnak helye nem volt. A döntést mindig az oktató hozta, és legfeljebb erőszakkal vagy erődemonstrációval, fenyegetéssel tudtam megváltoztatni.

A felsüoktatás röviden: kinyilatoztatás - és fenyegetés, hogy nem nyomják rád a pecsétet, ha nem engedelmeskedsz kritikátlanul. Ebből milyen soft skill szármatik? Már a passzív agresszión kívül.

Ezt a listát természetesen érheti az a kritika, hogy nem csak a hard skill-ekre korlátozódik. Sokan úgy érzik, hogy azok valahogy fontosabbak, hiszen „megfoghatók”. Ez egyrészt igaz, másrészt nagyon huszadik századi felfogás, ami hamar a körmünkre éghet.[1]

Hard skills

De nézzünk meg még egyszer azt a LinkedIn listát. Ez csak a hard skill-ekre fókuszál. Ezekkel a képességekkel keltek el leggyorsabban munkavállalók:

Top 25 hard skills (LinkedIn, 2014)

1. Statisztikai elemzés és adatbányászat
2. Middleware and Integration Software
3. Storage Systems and Management
4. Network and Information Security
5. SEO/SEM Marketing
6. Business Intelligence
7. Mobil fejlesztés
8. Web Architecture and Development Framework
9. Algoritmus design
10. Perl/Python/Ruby
11. Data Engineering and Data Warehousing
12. Marketing kampány management
13. Mac/Linux/Unix
14. User Interface Design
15. Toborzás (ez egyértelműen LinkedIn-specifikus elem)
16. Digitális és online marketing
17. Computer grafika és animáció
18. Közgazdász
19. Java fejlesztő
20. Channel marketing
21. SAP ERP systems
22. Integrated circuit design
23. Shell Scripting Languages
24. Játékfejlesztő
25. Virtualizálás

Tehát még egyszer:

A fenti lista[1] talán leglátványosabb eleme, hogy alig van olyan pont, ami magyarra fordítható. Ez nem azt jelzi, hogy a nyelvújítóknak munkába kell lendülni, hanem hogy ezek a képességek nem képezik integráns részét a gondolkodásnak. A 19. századba haluzzuk magunkat, ahol a munkakör örök és mindenki érti. Pedig az már csak a közszérában van úgy - és ott sem kéne. Nem nehéz látni, hogy ezen a téren az egyetemek sincsenek sehol.

A felmérés további következtetése a STEM (matematika és természettudományok) és a big data management iránti igény erősödése volt, valamint hogy a munkaerő legalább egy idegen nyelvet beszéljen.

Vagyis hogy az idegennyelv-ismeretet ne csak behajtsa és lepapírozza, hanem a tanrend részeként tegye elérhetővé az egyetem – beleértve az idegen nyelven hallgatott tárgyak oktatását. Különben csak álszent szemforgatás a nyelvvizsga-követelmény. Milyen idegennyelv-ismeret az, ahol nem tudna elolvasni egy könyvet a szerencsétlen?

De van megoldás is, és még a teljes egyetemi struktúrát sem kell lecserélni hozzá. Erről szól a következő poszt.  

[1] The 25 Hottest Skills That Got People Hired in 2014 (LinkedIn, 2014) http://blog.linkedin.com/2014/12/17/the-25-hottest-skills-that-got-people-hired-in-2014/

[1] Education to employment: Getting Europe’s youth into work (McKinsey, January 2014) http://www.mckinsey.com/insights/social_sector/converting_education_to_employment_in_europe

[1] Education to Employment: Designing a System that Works (McKinsey, 2012)

[2] Forbes survey on employer needs (October 2013) http://www.forbes.com/sites/susanadams/2013/10/11/the-10-skills-employers-most-want-in-20-something-employees/

[1] Winning by degrees: The strategies of highly productive higher-education institutions (McKinsey, November 2010) http://mckinseyonsociety.com/winning-by-degrees/