2010 áprilisa óta csak 91 ember lett százmilliomos ötös- és hatoslottón.

Egyik nap azon kaptam magam, hogy nem tudom, mit kezdjek az idővel.

Lobster belépett a kitagadott szülők fórumába. Nem volt szép látvány...

Tegyél magadnak egy szívességet – mert senki másnak nem áll érdekében. Kezdd el a helyén kezelni a munkahelyedet. Bárcsak ezt el tudtam volna mondani 20 éves önmagamnak....

Észrevettétek, milyen gyakran menekülnek emberek a szabadság elől?

Ennek baromi egyszerű oka van. Nem, nem a felelősség. Vagyis nem úgy. A felelősség tényleg fájdalmas, csak éppen a legtöbb ember pont elkerüli. Mégpedig azzal, hogy nem hoz döntést, csak sodródik és reagál az elvárásokra. Akkor pedig tényleg sok a munka meg a szívás, de az nem felelősség. Az csak munka és szívás. 

Ha nem hoztunk döntést, hanem csak sodródtunk, vagy ha nem mi hoztuk a döntést - akkor hiába ugyanakkora a  szívás, sokkal könnyebben viseljük, mert az nem igazi felelősség. (Vagy hát már aki könnyen viseli...) De nem mindig ez az oka annak, hogy valaki menekül a döntési szabadság elől.

Az igazi oka annak, ha valaki a szabadság elől menekül, az az, hogy nem tud vele mit kezdeni.

Felmerült a kérdés, hogy mit lehet csinálni azokkal, akik szerint a nőnek gyengusnak és butácskának kell lenni, hogy nőiesch legyen.

Írtál már életrajzot?

És olvastad már másét, ami jobban hangzott, mint az ember, akiről szólt? Pedig minden szava igaz volt.

Gondoltad már valakiről azt, hogy ez az, ez az ember aztán olyan sikeres, hogy ennél feljebb nem lehet jutni – aztán teszemazt öngyilkos lett?

Miért látta magát annyira másképp, mint te őt? Melyikőtök tévedett?