Lobsterizmus 101

Friss kommentek

  • Gerle Éva: @Gerle Éva: 2021 lett. Olbvastam ezt közben, egy másik fórumalapító-könyvszerző, egy gyerek kitagadtam, néggyel jóban van (?), azokat lobogtatja: w... (2021.03.24. 09:49) Kitagadott szülők
  • kbn: illusztráció: www.youtube.com/watch?v=g5ISf5Gh5i8 (2020.07.11. 16:01) Az fényességes falurúl
  • FairplayE: Nem tudom, hogy a tanult tehetetlenség kérdéséből milyen gondolatmenettel jutottak el többen a gyerekvállaláshoz. Mintha az valami megoldás lenne a ... (2019.12.15. 00:51) A depresszió, mint tehetetlenség
  • SakkMatt: Nem kell ám olyan messzire menni, hogy jó ütemben épülő metrót lássunk. Moszkvában is felépült legalább egy Budapestnyi metró csak a XXI. században:... (2019.09.18. 15:03) 23 év alatt 588 km új metró épült
  • pallasmacska: azért a hozzászólásokból kiválóan látszik, ki az, aki odáig sem jut el, hogy felismerje, előre kiszabott életet él. (2019.06.08. 20:38) 40 vagyok, de élni akarok!

Mit tanít a felsőoktatás? vs. Mire van szükséged?

2015. 11. 28.

A TOP 10 leghallgatottabb egyetemi szak az Egyesült Államokban (2012-13)

#1 Business Administration 314,345 (diploma per év)
#2 Liberal Arts 292,741
#3 Nursing 221,895
#4 Psychology 125,880
#5 General Studies 103,666
#6 Medical Assistant 92,605
#7 Cosmetology 82,278
#8 Biology 79,040
#9 Accounting 78,788
#10 Licensed Practical Nurse (LPN) 53,880

 

A TOP 25 skill, amivel a LinkedIn statisztikája szerint 2014-ben el lehetett helyezkedni:

  1. Statisztikai elemzés és adatbányászat
  2. Middleware and Integration Software
  3. Storage Systems and Management
  4. Network and Information Security
  5. SEO/SEM Marketing
  6. Business Intelligence
  7. Mobil fejlesztés
  8. Web Architecture and Development Framework
  9. Algoritmus design
  10. Perl/Python/Ruby
  11. Data Engineering and Data Warehousing
  12. Marketing kampány management
  13. Mac/Linux/Unix
  14. User Interface Design
  15. Toborzás (ez egyértelműen LinkedIn-specifikus elem)
  16. Digitális és online marketing
  17. Computer grafika és animáció
  18. Közgazdász
  19. Java fejlesztő
  20. Channel marketing
  21. SAP ERP systems
  22. Integrated circuit design
  23. Shell Scripting Languages
  24. Játékfejlesztő
  25. Virtualizálás

 

Vagyis skill gap.

1363201559_kitten_jump_fail.gif

Akkor most a cica demonstrálja, milyen érzés diplomásként munkát keresni.

A versenyképtelen tudás komoly munkaerő-piaci probléma. Ha a munkaerő-piaci igényeket megpróbáljuk kvantifikálni, nagyjából mindig hasonló eredményeket kapunk.[1]

De vegyük külön a soft és hard skill-eket plíz, mert mindegyikhez lenne pár szavam.

Soft Skills

 

Az egyetemek egyetlen percet sem töltenek azzal, hogy soft skill-eket fejlesszenek, mindazonáltal komoly igény van rájuk.

A McKinsey felmérése szerint[1] (McKinsey, 2012) a szóbeli kommunikáció és munkaetika hiányzik leginkább az elsajátított képességek (soft skills) közül, márpedig ezt nem lehet az oktatók szakmai felkészületlenségére, vagy a tanrendre fogni. Szóbeli vizsgákkal, rendszeres prezentációs kényszerrel és szakmai területen belüli gyakorlati helyekkel ez mind orvosolható.

E sorok szerzője nagyon is tisztában van, mekkora ellenállásba tud ütközni, ha a hallgatókat nyilvános szereplésre, gondolataik értelmes összegzésére és átadására akarják szorítani. Há' nem elég az, hogy behúzza az ikszet?

A legtöbb hallgató nagyon is érzi, hogy a töredékek, amiket innen-onnan elsajátított nem fogják megállni a helyüket egy prezentációban. Mind alábecsülik továbbá a szükséges felkészülés mértékét és a világos kommunikáció jelentőségét. Szinte egyik sem fogja fel, hogy az erőlködés nélküli, érthető beszéd a legnagyobb meló. Nem, a kis gondolataidat nem érti senki, ha csak improvizálsz.

Ha túl nagy a hangsúly a tanuláson, és senki nem készíti fel őket az ismereteik visszaadására, a munkaerőpiacon nagy hátránnyal indulnak majd. Ott kezdődik, hogy el sem tudják adni magukat.

Jelenleg azonban nem érzik úgy, hogy ez integráns része lenne a képzésüknek. Mégpedig azért, mert az oktatási rendszer sem tartja annak. Ennek következménye pedig, hogy a friss diplomás már a felvételnél sem tudja eladni magát, ha pedig bekerül egy munkahelyre, elképesztő szerepzavarral küszködik, főleg a csapatmunka, a kommunikáció és a problémamegoldás terén.

Vannak persze hard skill-ek is, amit megkövetelnek, de ahogy egy 2013-as Forbes kutatás[2] is mutatja, a technikai tudás nincs az első öt dolog között, amit a munkáltatók keresnek egy jelöltben – és nem véletlenül. Fontos ugyan, hogy a munkaerő ismerje a szükséges szoftvereket, nyelveket és az esetleges szakmai képzettsége is meglegyen, de az esetek nagyon nagy többségében belső tréningeken is elsajátíthatók. Mindez különösen az elévülő tudásra vonatkozik.

A 10 legfontosabb képesség, amit munkáltatók keresnek egy munkavállalóban (soft and hard skills - fontossági sorrendben) – Forrás: Forbes, 2013

  1. Csapatmunka
  2. Problémamegoldó képesség és döntéshozás
  3. Tervezés, szervezés és prioritások
  4. Remek szóbeli kommunikáció szervezeten belül és azon kívül
  5. Információ felkutatása és feldolgozása
  6. Kvantitatív adatelemzés
  7. A munkakörhöz szükséges technikai ismeretek
  8. Szoftverek ismerete
  9. Jelentések írása és szerkesztése
  10. Sales és befolyásolási képesség

 

Az egyetemi munkának minden további nélkül része lehetne a csapatmunkára szoktatás, vagy az önálló kutatásra való felkészítés. A források kritikus és értő kezeléséről már nem is beszélve. Jelenleg mindhárom legfeljebb véletlenül van jelen, az egyetemek nem tartják magukat illetékesnek a hallgatók lexikális tudáson túl való felkészítésében. Ami különösen azáltal válik tragikussá, hogy mindezt már a középiskolákban sem tanítják. Azaz mindez a hallgatóra, vagy a munkáltatóra hárul – ehhez nem kell egyetem.

A csapatmunkánál már csak a vállalkozó-szellemet irtja jobban a felsőoktatás. A hallgatók rendszerbe szoktatását, uniformizálását és kezelhetővé tételét fenyegetések kilátásba helyezésével és hatalmi pozíciókkal való, feudalista visszaéléssel kívánja elérni a jelenlegi oktatói struktúra. Ez alól csak a jóindulatú oktatók tudnak valami védelmet szolgáltatni, de a hallgatók gyakran csak a frusztrációikat élik ki az engedékenyebb oktatókon. Ha egyszer ahhoz vannak szokva, hogy a büntetést kerüljék és a hangjukat ne emeljék fel, nem csoda, ha az első helyen, ahol elteszik a pálcát, inkább felelőtlenül viselkednek. Akiket a büntetés elkerülésére motiválunk, annak csak a büntető rendszer tart majd kordában.

És akkor ennyit a munkaetikáról. Amikor csak a büntetés elkerülése mozgat, de te azért majd beírod az életrajzba, hogy 'proaktív' vagy.

Lexikális tudás helyett értő, kritikus gondolkodás kéne

Nem csak általános iskolában értelmetlen a magoltatás. Már ott is kéne a forráskezelés és az értő olvasás.

De nem csak azt, hanem a csapatmunkát, egyáltalán a csapat összerakását, az öneladást, az önállóságot, ezt mindet tiltja az iskolarendszer. Problémamegoldás? Hogyne. Ha valaki megmondja, hogy pontosan hogyan, mivel oldd meg a problémát, és vállalja felelősséget.

Sales és influencing? Persze. Majd biztos értékelik, hogy ilyen kis cuki vagyok. Vagy ha azt nem, akkor hogy olyan igénytelen, mint a moha. Vagy ha azt sem, akkor majd azzal fogom meggyőzni őket, hogy agresszíven támadok, félelemmel az arcomon. Mert asszertivitást sosem tanultam. Vitának, tárgyalásnak helye nem volt. A döntést mindig az oktató hozta, és legfeljebb erőszakkal vagy erődemonstrációval, fenyegetéssel tudtam megváltoztatni.

A felsüoktatás röviden: kinyilatoztatás - és fenyegetés, hogy nem nyomják rád a pecsétet, ha nem engedelmeskedsz kritikátlanul. Ebből milyen soft skill szármatik? Már a passzív agresszión kívül.

Ezt a listát természetesen érheti az a kritika, hogy nem csak a hard skill-ekre korlátozódik. Sokan úgy érzik, hogy azok valahogy fontosabbak, hiszen „megfoghatók”. Ez egyrészt igaz, másrészt nagyon huszadik századi felfogás, ami hamar a körmünkre éghet.[1]

Hard skills

 

De nézzünk meg még egyszer azt a LinkedIn listát. Ez csak a hard skill-ekre fókuszál. Ezekkel a képességekkel keltek el leggyorsabban munkavállalók:

Top 25 hard skills (LinkedIn, 2014)

  1. Statisztikai elemzés és adatbányászat
  2. Middleware and Integration Software
  3. Storage Systems and Management
  4. Network and Information Security
  5. SEO/SEM Marketing
  6. Business Intelligence
  7. Mobil fejlesztés
  8. Web Architecture and Development Framework
  9. Algoritmus design
  10. Perl/Python/Ruby
  11. Data Engineering and Data Warehousing
  12. Marketing kampány management
  13. Mac/Linux/Unix
  14. User Interface Design
  15. Toborzás (ez egyértelműen LinkedIn-specifikus elem)
  16. Digitális és online marketing
  17. Computer grafika és animáció
  18. Közgazdász
  19. Java fejlesztő
  20. Channel marketing
  21. SAP ERP systems
  22. Integrated circuit design
  23. Shell Scripting Languages
  24. Játékfejlesztő
  25. Virtualizálás

Tehát még egyszer:

epic-cat-jumping-attempt-fail.gif

A fenti lista[1] talán leglátványosabb eleme, hogy alig van olyan pont, ami magyarra fordítható. Ez nem azt jelzi, hogy a nyelvújítóknak munkába kell lendülni, hanem hogy ezek a képességek nem képezik integráns részét a gondolkodásnak. A 19. századba haluzzuk magunkat, ahol a munkakör örök és mindenki érti. Pedig az már csak a közszérában van úgy - és ott sem kéne. Nem nehéz látni, hogy ezen a téren az egyetemek sincsenek sehol.

A felmérés további következtetése a STEM (matematika és természettudományok) és a big data management iránti igény erősödése volt, valamint hogy a munkaerő legalább egy idegen nyelvet beszéljen.

Vagyis hogy az idegennyelv-ismeretet ne csak behajtsa és lepapírozza, hanem a tanrend részeként tegye elérhetővé az egyetem – beleértve az idegen nyelven hallgatott tárgyak oktatását. Különben csak álszent szemforgatás a nyelvvizsga-követelmény. Milyen idegennyelv-ismeret az, ahol nem tudna elolvasni egy könyvet a szerencsétlen?

De van megoldás is, és még a teljes egyetemi struktúrát sem kell lecserélni hozzá. Erről szól a következő poszt.  

 

Mit tanulsz vs. Mire lenne inkább szükséged. A sorozat harmadik része. (Tévedtem, öt részes lesz a sorozat.)

Posted by Quadrille Lobster on Saturday, November 28, 2015

 

[1] The 25 Hottest Skills That Got People Hired in 2014 (LinkedIn, 2014) http://blog.linkedin.com/2014/12/17/the-25-hottest-skills-that-got-people-hired-in-2014/

[1] Education to employment: Getting Europe’s youth into work (McKinsey, January 2014) http://www.mckinsey.com/insights/social_sector/converting_education_to_employment_in_europe

[1] Education to Employment: Designing a System that Works (McKinsey, 2012)

[2] Forbes survey on employer needs (October 2013) http://www.forbes.com/sites/susanadams/2013/10/11/the-10-skills-employers-most-want-in-20-something-employees/

[1] Winning by degrees: The strategies of highly productive higher-education institutions (McKinsey, November 2010) http://mckinseyonsociety.com/winning-by-degrees/

 

 

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://oriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr818116566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2015.11.29. 09:38:42

Jó írás! Ezzel kapcsolatban ("Ez alól csak a jóindulatú oktatók tudnak valami védelmet szolgáltatni, de a hallgatók gyakran csak a frusztrációikat élik ki az engedékenyebb oktatókon.") eszembe jutott valami: nálunk az irodalomtanár biztatott mindenkit, hogy a verselemzéseket a saját véleményünk alapján próbáljuk meg összehozni. Ez persze nagyon hamar bedőlt, ugyanis kiderült, hogy csak azok kaptak jó jegyet, akik a tankönyv verselemzését mondták vissza.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2015.11.29. 10:20:03

@stoic79: Hadd tippeljem meg: azért, mert "azt kéri majd számon az érettségi"

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2015.11.29. 11:08:47

@Quadrille Lobster: Nem volt magyarázat, szerintem valamilyen belső elvárásnak próbált megfelelni akkor, amikor azt mondta, hogy mondjuk el a véleményünket, de végül a neveltetése/beidegződése stb. visszatérítette. Szóval ez nem egy tudatos dolog volt a részéről.

marjoram 2015.11.29. 22:36:03

Az egyetemi oktatással az a legnagyobb baj, hogy általában a leggázabb emberek maradnak ott phd-t csinálni, és lesznek később az egyetemi tanárok. Én 3 típust láttam:

- a megfeleléskényszeres: anyukája, apukája elvárja tőle a doktorit, hogy legyen mivel dicsekedni a rokonyoknak, lúzerkém kiszarja magából a papírt, hogy megfeleljen az elvárásoknak, miközben k.urvára nem érdekli az egész, unja, nyűgnek tartja a kutatásokat, stb.

- a bulizós: nincs kedve elmenni dolgozni, bulizni akar még min. 3 évet

- a nárcisztikus: okosabbnak akar látszani másoknál, hogy lenézhesse őket, ehhez sajnos a sima masters képzés ma már nem elég, szegény nem tud kitalálni jobbat, mert annyira azért nem okos, hogy feltaláljon valamit, vagy csináljon egy innovatív vállalkozást, hát elmegy doktorit csinálni, mert ott már valaki más előre kitalálta a röppályát, csak hozni kell, amit előírnak, aztán csá, megvan az előregyártott piedesztál.

Ismerek néhány phd-t végzett embert, aki nem ilyen volt, és ők tényleg azért mentek posztgrad képzésre, mert annyira érdekelte őket a szakterületük, ők azóta már mind elhúztak külföldre, mert nem bírták otthon a légkört.

Na szóval az egyetemeken kb. 90%-ban ez a 3 típus tanít, amit leírtam, szóval most komolyan, mit várunk egy ilyen rendszertől, ami nem elég, hogy nem szűri ki a nyomikat, de még azt a normális 10%-ot is elüldözi?

marjoram 2015.11.29. 22:37:51

@marjoram: ezt a következő poszthoz akartam kommentelni, na mindegy

Renee Le Renard · http://senkisehivta.blogspot.hu/ 2015.11.30. 02:03:29

@Quadrille Lobster: Nálunk konkrétan a diákok lobbiztak azért hogy érettségi-kompatibilis módon tanítson a tanár. Sok értelme volt :)

Nekem két problémám is van a hazai (felső)oktatással: 1. elavult módon értelmezi a tudást (lexikális tudás mindenek felett), emiatt 2. nem tanít logikát, rendszerszemléletet, ami egy egyik napról a másikra változó technológiai és társadalmi környezetben csendes halálos ítélet egy ezt bekajáló jó tanuló számára.

Én ott adtam fel az ábrándot arról hogy valami használhatót fognak nekem tanítani, amikor az oktatóm kijelentette hogy ne keressek logikát abban amit mond, csak tanuljam meg.

Aztán később magamnak raktam össze más tanulmányok utáni emlékeimből, hogy mi vezet megoldásra. Kínszenvedés volt a segghülye tanárok és a segghülye diákok között múlatni az időt feleslegesen, pláne hogy nyilvánvalóvá vált hogy kár volt erre beiratkoznom.

reqcka 2015.11.30. 16:14:47

Na, ez egy jól összerakott írás lett. Szerintem bizonyos szinten a hallgatók intelligenciáján múlik, hogy tudatosítják-e, vagy csak mennek a jóóól kitaposott ösvényen. Mert észrevenni biztos észreveszik ugyanezt, csak a nagy részüknek megfelel így is.. a PAPÍR meglesz és kész.
A másik rész meg a tanárok. Nem mindegy, hogy ők haladnak-e a korral, vagy csak bemennek, ledarálják a 3-5 (uram bocsá' 10) éve összerakott tanmenetüket, oszt' cső. Mert lényegesen többel találkoztam az utóbbi típusból, mint az előbbiből.
A tanulás is DIY lesz lassan, magadnak kell mindent összevadászni, ha haladni akarsz. Mondjuk ez a módszer is kitermeli a hozzáértő, jó szakembereket (akik maguk készítik fel önmagukat), csak emellett kib. sok selejtet gyárt..
Ahogy olvastam a soft és hard skill listád, tudod mi jutott az eszembe? bit.do/Metropolitan
Egy csomó ismerősöm duzzogott, hogy BKF így, meg a hagyományok úgy.. De ahogy elolvastam a cikkede, hát úgy tűnik ők épp alkalmazkodnak.

pitcairn2 2015.11.30. 22:20:53

@Quadrille Lobster:

"A felsüoktatás röviden: kinyilatoztatás - és fenyegetés, hogy nem nyomják rád a pecsétet, ha nem engedelmeskedsz kritikátlanul"

e tekintetben nekem ez a kedvenc példám:

"During his second year, Tesla came into conflict with Professor Poeschl over the Gramme dynamo, when Tesla suggested that commutators weren't necessary. At the end of his second year, Tesla lost his scholarship and became addicted to gambling.............When exam time came, Tesla was unprepared and asked for an extension to study, but was denied. He never graduated from the university and did not receive grades for the last semester"

Nikola Tesla
en.wikipedia.org/wiki/Nikola_Tesla

örök dicsősége ez a Graz-i Politechnikumnak...

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2015.12.01. 00:20:05

Nemrégiben kötelezett a munkáltatóm egy tanfolyamra, aminek az értelme hasonló volt avval a kiegészítéssel, hogy nekem már volt a témában egy ott kaphatónál lényegesen erősebb papírom, csak nem ez. Szóval a "tovább"-képzések frontján sem jobbak a mutatók. Magihletett a dolog, hát írtam róla egy szösszenetet. Itt lehet rajta sírni/nevetni: magan-galaxis.blog.hu/2015/08/01/tanfolyamok_barmi_aron

Vakmacska 2015.12.02. 15:37:41

Ezt most állt módomban elolvasni, igen pontos helyzetjelentés. És akkor még nem néztünk szembe azzal, hogy hol vannak az emberek, akiknek a top Hard meg a top Soft skill-ből is van megvehető - van viszont kommunikációképtelen programozó, szoftveres logikát felfogni képtelen marketinges és projektmenedzser, partnerhez kiküldhetetlen ilyen-olyan szakértő, akihez tolmács és/vagy pszichológus kell. A többség amúgy teljesen fejlődőképes, csak a vállalatok belső légköre valahogy mégsem támogatja ezt, aztán siránkozás van, hogy nem találunk lila mókusokat.
süti beállítások módosítása