Lobsterizmus 101

Friss kommentek

Kemelen és a Lény (Meztelen Ambíciók)

2016. 08. 22.

Egy fejezet a Meztelen Ambíciók c. Lobster-regényből

tumblr_oab34ed8ea1v1frjoo1_500.gif

Kelemen nem szerette, ha telefonok komolyzenét játszottak. De elhatározta, hogy ezúttal nem rázzák le ennyivel. Míg a Négy Évszak ment, Kelemen azt csinálta, amit mindig csinálni szokott, ha várakoznia kellett: a következő erotikus regényén agyalt. A zene enyhén fel volt gyorsítva, ezért Kelemen öntudatlanul gyorsabbra szőtte a cselekményt is. Egy titkárnő-ügynökségen játszódott a történet. Az ilyen helyek a prostitúció melegágyai, hogy ez eddig nem jutott eszébe! És mikor szilveszterkor összejön az a sok titkárnő, a legérdekesebb félreértések adódhatnak. A nagy zűrzavarban összecserélnek két megbízást, és rossz helyre küldenek két titkárnőt. A cselekmény két szálon fog játszódni: az egyikben a szűz titkárnő megérkezik egy orgiára, és azt hiszi, tényleg gépelni hívták, míg a másikon egy minden bujasággal megkent nőstény érkezik egy fiúgimnáziumba érettségi jegyzőkönyveket gépelni.

Összerezzent, mikor Vivaldi félbeszakadt és a női hang újra beleszólt a telefonba. Azt mondta, van ugyan olyan titkárnő, aki aláírt egy „Bármikor elérhető vagyok” nyomtatványt, de nem gondolhatja, hogy ez a szilveszter éjjelre is vonatkozik. Kelemen ekkorra már megszokta, hogy mindenki lassúfelfogású, ezért úgy kell velük beszélni, mint egy gyerekkel. Vagy egy titkárnővel, aki azt hiszi, Kelemen nem tudja, mi is az a szilveszter, úgyhogy elmondta, mintegy bizonyításképp, hogy tudja. Magához képest feltűnően türelmesen magyarázta el, hogy ez egy olyan nap, amikor mindenki pezsgőt iszik, mert valaki egyszer úgy gondolta, hogy a naptárat épp itt kell átfordítani és hogy külön jó, hogy elsején, amikor mindenki másnapos, munkaszüneti nap van. Kicsit próbálta ízlelgetni a gondolatot, hogy szilveszter, meg ünneplés, meg ilyesmi, meg hogy ez mit is jelent, aztán arra a következtetésre jutott, hogy a könyve szempontjából ennek nincs jelentősége. Ahogy a nővel beszélt, úgy tűnt, szerinte meg igen.

De a telefonszám végre előkerült.

Még megkérdezte a titkárnő címét is, meg hogy hová mehet érte.

Akkor azzal a hülye kérdéssel állt elő az a kiállhatatlan nőszemély, hogy mondja meg, miről ír. Az kellett volna, hogy még azt is elmondja!

„Egy irodai orgiáról, Mucuska!”

És kinyomta a telefont.

Kelemennek megvolt a véleménye a titkárnőkről. Például még akkor sem utasítgathatod, ha te adod neki a fizetését. A főnöknek tudomásul kell venni, hogy először is ugyebár egyenrangú lények vagytok, aztán meg hogy a jelenlegi leosztás ideiglenes. Azért van itt gépelni, mert éppen a nagy lehetőségre vár. Külön utálta, hogy a külsejükkel állandóan sokat foglalkoztak, a munkájukat viszont nem tartották mérvadónak.

Ez a titkárnő például, ha lehet, még súlyosabb eset. Ő egy titkárnő-közvetítő ügynökségnél volt titkárnő, a titkárnők titkárnője. Ez már annyira meta, hogy Kelemen egészen biztos volt benne, hogy valami szingularitásra bukkant az univerzumban – és egyszer egészen biztosan írni is fog róla egy szexjelenetet. De most még kénytelen volt beszélni vele, meg a titkárnővel, akit küldeni fog neki.

Kelemen sosem mulasztotta el elküldeni az írásos értékelését a titkárnőről az ügynökségnek, akármilyen hirtelen dobbantott is a hölgy. De valahogy ez senkit nem érdekelt annyira, hogy könyörögjön Kelemennek, hogy ugyan adna-e egy jobb ajánlást, csak a könyörületesség kedvéért. Nem adott volna, de szerette volna látni őket térden állva könyörögni. Utálta mindet és a lelke mélyén szívesen büntetett volna, de a valóságban mindig nagyon korrekt volt. De ha mégis büntetne, az valami megaláztatás lenne, egészen biztosan. Valami, ami után nem tartják magukat olyan nagyon hibátlannak. És mivel a munkájuk minőségére nem voltak érzékenyek, a nőiességük maradt az egyetlen, amibe bele tudott rúgni.

Olykor Kelemen azon kapta magát, hogy szexuális fantáziái vannak a kérdéses hölgyekről. Ott ültek naphosszat a melírozott frizurájukkal és a gondosan kiválasztott harisnyájukban és nem néztek rá. Ő pedig arról álmodott, hogy jó alaposan megkettyinti őket. Sokszor, hogy ne maradjanak kétségiek afelől, hogy ki az úr a háznál. Hogy meg legyenek alázva és ne nézhessenek olyan fölényesen arra, aki a pénzüket adja. De persze soha nem tett egy félreérthető lépést sem.

Illetve egyszer.

Majdnem.

Egyik nap kicsit ivott és megkockáztatott egy finom kis célzást az aktuális titkárnőnek. Szandrának hívták és a szokásosnál is lekezelőbb volt. Kelemen bátorságot merített egy-két pohár konyakból, amit Szandra háta mögött kortyolgatott el, aztán az üvegbe kapaszkodva nagy levegőt vett és fordított egyet a történet menetén.

Épp egy csatajelenetet diktált, amiben a várat a támadók egy emelődarus trükkel veszik be. Egy képzeletbeli bolygón játszódott a történet, és ahogy a daru egyre magasabbra nyúlt, Kelemenben is elkezdett felhorgadni valami.

Szépen, lassan áttette a történetet egy irodába, ahol a bolygólakók közül az írók más bolygólakóknak diktálták a szavakat, amitől a nép esténként a főtéren kábult transzba esett. Ez volt a helyi szokás, amolyan propaganda, amiért az írókat istenítették és persze nagyon jól megfizették. Mindenki tudta, micsoda hatalmuk van, és hogy emberfeletti méretekkel és szexuális képességekkel is rendelkeznek.

A lány nem vette a lapot, ezért Kelemen elhatározta, pontosabban kell célozni. Egyre határozottabb utalásokat diktál!

A titkárnők életük hatalmas megtiszteltetésének tartották, hogy legépelhetik a szavakat. A transzba ejtő szavaktól ugyan értelemszerűen ők maguk is hamar kábulatba estek, ilyenkor a jóérzésű íróknak csak egy dolog maradt hátra: meghágták a titkárnőt, akinek ez volt az utolsó élménye az életben, de hálát rebegve szállt a megdicsőült halálba, amiért ez a megtiszteltetés érte.

Kelemen ekkorra teljesen transzba esett. Kis szünetet tartott, egyrészt a hatás kedvéért, aztán meg mert azt remélte, hátha csak lassú szegény és elmaradt a gépeléssel. De nem történt semmi. Szandra még ekkor sem nézett fel, mintha nem is figyelne, Kelemen mit diktál.

Kelemen agyát elfutotta a méreg és elhatározta, nem kertel. Egyenest a kör közepébe lő!

A bolygó titkárnői sorban álltak egy Kemelen nevű író háza előtt, mert tudták, hogy esténként hatot-hetet is elfogyaszt közülük. De volt egy bizonyos titkárnő, akit soha nem engedett be a házába, mert rossz híre volt. Egyszer egy másik írónak azt találta mondani, hogy rosszat diktál és hogy még ő is jobbat tudna írni. Kemelen, a sztár-író ugyan simán le tudta volna nyűgözni, de a többi író nevében elhatározta, hogy méltóképp megbünteti az okoskodó gépelőt.

És mi lehetett volna nagyobb büntetés, minthogy nem engedi be magához. A lány, azaz lény nagyon elkeseredett, amiért nem nyert bebocsáttatást a nagy íróhoz, ezért az egyik nap cselhez folyamodott: más ruháit vette magára. Abban végre bejutott.

Az író persze tudta, kit takar a ruha – ekkor pontos leírást adott Szandra öltözetéről. Szandra nem figyelt.

A lány beült tehát a székbe, ahol a gépeléstől rövidesen transzba kellett volna esnie. Meglepetésére azonban nem történt semmi. Nagyon félt, hogy esetleg aznapra már kielégült az író és nem akar többet diktálni, de megszólalni nem mert, mert egyetlen nyikkanása is elárulhatta volna. (A bolygó népe ugyanis speciális füttyögéssel kommunikált, minden füttyentés csak az egyedre volt jellemző.)

Szandra nem csak a célozgatást, a hülyeséget is jól tűrte (és gépelte), Kelemen már-már elgondolkodott volna, hogy talán nem kéne cikizni, inkább megtarthatná. De ekkorra már a konyakon kívül egy csomó más dolog is megmozdult benne és nem bírta abbahagyni a dühödt szófosást.

Ott ült tehát a gépelő lány, vagyis lény Kemelen, a sztár-író asztalánál és fel sem mert nézni. Annyira remélte, hogy végre ma meghágják, hogy bele sem mert gondolni, hogy mi lesz, ha mégsem.

Hosszú percek teltek el csöndben, amikor a lány, azaz lény megérezte a vállán Kemelen csápját – merthogy a bolygólakóknak csápjai voltak, egyben azzal szaporodtak is – aki minden teketória nélkül felhajította a rebellis titkárnőt az asztalra és minden előzetes érzéstelenítés, azaz kábító szavak nélkül meghágta.

Egy álló fejezeten keresztül döngölte Kemelen a lényt, aki a történet végére beismerte, hogy alsóbbrendű és tehetségtelen. Mielőtt meghalt volna, megvilágosodott és hálát rebegett, amiért Kemelen megtanította neki, hogy nem szabad gőgösnek lenni. Boldog füttyel ment a halálba.

A lány abbahagyta a gépelést, amint Kelemen abbahagyta a diktálást, de még mindig nem nézett rá. Kelemen nagyon meglepődött ezen az agyatlan felületességen, szinte már tisztelni kezdte érte a lányt. Az egyszerűség olyan fokát érte el, amit még titkárnőben is ritkán lehet tapasztalni. Nagyot nyelt, és elismerően diktált még egy utolsó mondatot.

„Kemelen azután nagyot sóhajtott, mert tudta, onnantól mindig hiányozni fog neki, mert beleszerelmesedett.”

„Na, ez már azért túl sok. Hogy veszi a bátorságot, mi az, hogy szerelmes? Maga vén disznó!” – mondta Szandra és felállt. - „Különben is baromság az egész, senki nem kér bocsánatot, amiért igaza van.”

Azzal vette a kabátját és lelépett.

Amikor a magát sátáninak gondoló, de reménytelenül meglepett Kelemen egy gyors önkielégítés után el akarta olvasni a szöveget, egy levelet talált helyette.

„Hatalmas Barom!

Rég láttam már ilyen beteges, elmegyógyintézetbe való marhát, mint Maga. Komolyan mondom, mutogatni kéne – kivéve hogy senki nem lenne kíváncsi, mint ahogy a beteges történeteit sem olvassa senki. Az eddigi szövegben ejtett eddig három logikai és egy konstruktúrális hibát, pedig még csak a második fejezetnél tartottunk. Senki nem mondta Magának, hogy a főszereplőnek nem lehet hat csápja, ha a bolygón mindenkinek kilenc van?

De nem ez a legnagyobb gond Magával. Hanem hogy beteg. Orvoshoz kéne mennie. Olyan dilidokihoz, mint az a villalakó, aki megborotvált egy pandát, mert bipoláris szindrómája volt.

Én nem leszek egy ilyen kéjenc állat titkárnője, én híres leszek. Most kaptam egy emailt, amiben behívtak castingolni egy valóságsóba. Maga a producer, mert nagyon megtetszett neki az sms, amiben jelentkeztem. Híres leszek és soha többé nem fogok másoknak dolgozni! Nem fog többé egy vén kujon nézegetni és a száját nyalni, miközben leveleket diktál, amit elfelejt elküldeni. És nem hallgatom tovább a néma csendet, amikor elfelejtenek diktálni, csak nyálcsorgatva bámulnak és a farkukat rázzák a zsebükben.

Én egyéniség vagyok és a világ is meg fog ismerni hamarosan. Már a művésznevemet is kitaláltam, Lilla Max leszek.

Maga pedig elmehet a málnásba, a hülye sci-fijét nem olvassa senki, még ha ki is hagyja belőle a hatcsápú izét, ami megdugja a nőcit. Mekkora baromság!

És azért megyek a valóságsóba, nem azért mert ismert akarok lenni, nem. Hanem mert utána tovább akarok lépni a pornóba. De nem a dugós részébe, hanem rendező szeretnék lenni. Olyan művészi filmeket akarok csinálni, mint az a volt színésznő, a Zéró.”

Kelemen őszintén nem tudta, mit gondoljon. Próbált felháborodni, de ahhoz túl erősen rázta a röhögés. Aztán gondolkodott egy kemény hangú, negatív minősítésen, de az igazság az volt, hogy jól érezte magát – ez még egyetlen titkárnővel sem fordult elő. Abban viszont nem volt biztos, hogy kinek kínosabb az eset, ezért inkább azóta sem mondta el senkinek.

Nem mintha lettek volna barátai. Még az is elképzelhető, hogy Kelement senki nem ismerte arcról. De ha lettek volna képzeletbeli beszélgetőtársai, azoknak sem mondta volna el.

Folytatás csak örökbefogadóknak.

 

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://oriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr8411357308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szűretlenszűz 2016.08.23. 01:18:42

Lobster ez jó, de szokj hozzá, hogy a valóságot nem tudod überelni.
Én pl. kitöltöttem a Nagy Vaginatesztet.
(kicsit csaltam)
www.life.hu/vaginateszt/teszt/index.html
A teszt szerint tökéletesen értelmezem a vaginám segélykiáltásait.
Ez max valami néma sikoly lehetett, mert idáig bizisten a hangját sem hallottam.

Ennek mintájára megcsinálhatnád a nemzet Nagy Fasztesztjét.

Nem mellékesen:

A TESZT EREDMÉNYE:
Tök jó a kapcsolatotok, csak így tovább!
Gratulálunk, fantasztikus a kapcsolatod a vagináddal! Nem okoz számodra gondot, ha beszélned kell róla és azonnal intézkedsz, ha meghallod a segélykiáltását. Tökéletesen értelmezed a jeleket, mikor mire van szüksége, valamint kiválóan használnod a nőiességed kiteljesítése céljából, szóval teljes az összhang köztetek. Élvezed és ügyesen ki is használsz minden percet, hogy igazi NŐ lehess. Csak így tovább!

ricardo 2016.08.23. 12:38:19

Szerintem ha a Kemelent átírod Tőkés Lászlóra, és egy kicsit meghúzod, még lovagkeresztet is kaphatsz.

szűretlenszűz 2016.08.23. 13:24:14

@ricardo: Szerintem Kelemen nevét kéne átírnia, nem Kemelenét. Mert, ha Kemelenét írja át, az azt jelenti, hogy Kelemen Tőkés László képében akarja bosszúvágyból és veleszületett ill. szerzett nőgyüleltből mind a 9 kinövésével halálra kefélni a lényt. Ennek a momentumnak a bevonása további magyarázatra szorulna és bonyolítaná a tartalmi szálat, szóval emiatt már az egész regény át kellene írnia.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2016.08.23. 13:46:27

Kezdem úgy érezni, hogy valamit nem tudok Tőkés Lászlóról, amit pedig kéne.

Ami igaz lehet, tekintettel arra, hogy tulajdonképpen tényleg semmit nem tudok Tőkés Lászlóról.

szűretlenszűz 2016.08.23. 18:51:34

@Quadrille Lobster:

"..tulajdonképpen tényleg semmit nem tudok Tőkés Lászlóról."

Nem sokról maradtál le. Ő Isten szolgája, és annyira reform, hogy közvetlen családi környezetében önkényesen újraértelmezett néhány fogalmat. Pl. hűség,hűtlenség,erőszak,béke,keresztény értékek, családvédelem, emberi méltóság tiszteletben tartása...a teljesség igénye nélkül.

Untermensch4 2016.08.24. 00:21:15

@szűretlenszűz: "Legtöbbször tudod, hogy a vaginád a valós részed, bár akadnak még pillanatok, amikor zavarba hoz. Koncentrálj tudatosan azokra az élményekre, amikor büszke vagy rá, ezzel megerősítheted az önbizalmad. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megcsillanthasd nőiességedet és hódítani tudj. A teljes harmóniáért tenned kell: hangolódj rá, figyeld a jeleit! Hidd el, nem lesz hálátlan!"
Ha lenne egy szűrőkérdés (Van vaginád?) aminél csak az 5 jelent igent, a többi nemet, az megfosztott volna attól a humortól amit így a szofizmus adott. :)

szűretlenszűz 2016.08.24. 00:51:15

@Untermensch4:
A Nagy Vaginateszt nem tévedhet.
Ha nincs, akkor is kell, hogy legyen valami lelki, spirituális, transzcendes vaginád, akkor is, ha te még nem tudsz róla...tudod, mint a harmadik szem. Azt sem látni.

Untermensch4 2016.08.24. 10:12:46

@szűretlenszűz: Valamilyen -gráfus ember gyűjtött egy cseh szólást/közmondást (tényleg, mi a különbség a kettő között?): "A kkor bízz a magyarban ha a homlokán van egy harmadik szeme". Lehet hogy ez az nagy áttörés amire szükségünk van, ezért van a "felnyílik a szeme" kifejezés és gátló tényezők hiányában tevékenykednek is emberek ebben az irányban... www.gyartastrend.hu/meditech/cikk/femtolezer_nagyhatalom_vagyunk

Untermensch4 2016.08.24. 10:14:45

@szűretlenszűz: Mármint transzcendens-holisztikus-spirituális áttörés. Csak a rejtett energiáink jelenleg trollkodásba csatornázódnak be.

chaserr 2016.08.25. 23:35:00

Szóval írtál egy fejezetet egy íróról, aki egy íróról és egy titkárnőről írat le egy fejezetet a titkárnővel, akit a titkárnő-ügynökség titkárnőkén keresztül rendelt, és egyenként a fejezet írójának és titkárnőjének megfelelői.

Remélem, hogy ez nem eszkalálódott a mi valóságunkba és nem te vagy az író aki lediktálta a könyvet, vagy a titkárnő aki legépelte.

Untermensch4 2016.08.27. 22:54:49

@cֹhaser: Vagy mindkető... hasadt személyiségekkel végtelen fraktállá válhat a történet ami szétválaszthatatlan a könyvön kívüli valóságtól... és ekkor még eszembe ötlik a macska...