Lobsterizmus 101

Friss kommentek

A lét határozza meg a tudatot, csak nem úgy

2012. 01. 11.

Itt egy gondolatébresztő írás Oscar Wilde tollából. Azért gondolatébresztő, mert egy dekadens költő politikai töprengéseit nem illik komolyan venni. Viszont egy nagyon érdekes dologra mutat rá a korai szocialisták gondolkodásából.

Az írás ugyanis kifejti, hogy a szocializmusban tudja csak a kiteljesedni az emberi lélek, de mielőtt ráugranának az egalitáriusok, kiemelném, hogy mit ért szocializmus és lélek alatt.

Wilde ugyanis egyenlőség-jelet tesz a szocializmus és aközött, hogy mindekinek biztosított lesz a megélhetése és nem lesz többé bizonytalanság.

The proper aim is to try and reconstruct society on such a basis that poverty will be impossible. 

Under Socialism all this will, of course, be altered.  There will be no people living in fetid dens and fetid rags, and bringing up unhealthy, hunger-pinched children in the midst of impossible and absolutely repulsive surroundings.  The security of society will not depend, as it does now, on the state of the weather. 

Each member of the society will share in the general prosperity and happiness of the society, and if a frost comes no one will practically be anything the worse.

Upon the other hand, Socialism itself will be of value simply because it will lead to Individualism.

Fából vaskarika ugyebár, de költőknek mindent elnézünk. Különben is, akkoriban még nem tudták, amit mi tudunk.

Wilde tehát Úgy "kalkulál", ha mindent szétosztanánk, akkor pont mindenki kényelemben élhetne élete véléig. Mert ha Darin, Keats vagy Flaubert a rezsi miatt aggódott volna, sosem jutott volna ilyen magasra.

But it may be asked how Individualism, which is now more or less dependent on the existence of private property for its development, will benefit by the abolition of such private property.  The answer is very simple.  It is true that, under existing conditions, a few men who have had private means of their own, such as Byron, Shelley, Browning, Victor Hugo, Baudelaire, and others, have been able to realise their personality more or less completely.  Not one of these men ever did a single day’s work for hire.  They were relieved from poverty. 

A másik oldalon pedig az emberi lélek alatt egy nagyon is individuális, nem-kollektivista koncepció, az egyéni kiteljesedés áll. 

Egyik gondolattal sem volt egyedül.

Keynes is rácsodálkozott, hogy hogyan is lehetne bárki civilizált, akinek a megélhetés minden baja. Aki aggódik, az fél és aki fél az harap - mint egy kis állatka. Egyik Apostol társa egy levelében azon elmélkedik, hogy bár az egyenlőség szép idea, de a rögvalóság az, hogy az ember nem élhet teljes életet szolgák nélkül. (Idézi Skidelsky: John Maynard Keynes: 1883-1946: Economist, Philosopher, Statesman) Szerinte még az ebéd feltálalása is megakadályoz a kiteljesedésben, nemhogy a megkeresése.

De Marx is erről beszélt, amikor kifejtette, hogy a lét(biztonság) határozza meg a tudatot (gondolkodásmódot, nézőpontot, világszemléletet, viselkedést). Elborzadva és frusztráltan kellett tudomásul vennie, hogy az Engels család bőkezű támogatása nélkül sehol sem lenne. (Többek között azért, mert tőzsdei spekulációi, Keynes-szel ellentétben nem voltak siekresek. Magyarán mindketten tudták, miről beszélnek, mikor lekaszinózták a tőzsdét.)

A konklúzió tehát, hogy el kell venni a kapitalistáktól, több ponton is vérzik:
1. Csak attól, hogy az egyenlőség kívánatos lenne, még nem megvalósítható.
2. Létbiztonságot értettek alatta, de a szocializmus bebizonyította, hogy a magántulajdon-nélküli lét egy lassú, kollektív süllyedés. Még az amortizációt sem képes újratermelni, nézzétek meg a régi bérpalotákat, hogy néz ki az új lakók kezében.
3. A mesterséges egyenlősítés és a kommunista világforradalom alapvetően egy világvége-koncepció. Senki nem tudja, mi következik egy nappal utána. Hogyan kezeljük az utólag óhatatlanul létrejövő és újratermelődő egyenlőtlenséget? A tehetségesebbel, adaptívabbal mi legyen?
4. Ez legalábbis egy kétrétegű egyenlőség, valaki mindig egyenlőbb lesz, mert az ebédet is fel kell tálalni.

Bár ebben én nem vagyok olyan biztos. Szerintem a kihívások és erőfeszítések tesznek teljesebb emberré. Igen, kényelmetlen. Igen, bizonytalansággal jár. De a kényelmetlenségtől fejlődsz, a bizonytalanság meg elkerülhetetlen.

Na akkor most egy kicsit arról az egyéni kiteljesedésről. Csak úgy, mit Wilde, Keynes is rendelkezett igen kifejlett elképzeléssel arról, hogyan néz ki a kiteljesedett, felsőbbrendű egyén - és nem a kollektívában képzelte el a dolgot.

a great man of science, like Darwin; a great poet, like Keats; a fine critical spirit, like M. Renan; a supreme artist, like Flaubert, has been able to isolate himself, to keep himself out of reach of the clamorous claims of others, to stand ‘under the shelter of the wall,’ as Plato puts it, and so to realise the perfection of what was in him, to his own incomparable gain, and to the incomparable and lasting gain of the whole world. 

The majority of people spoil their lives by an unhealthy and exaggerated altruism—are forced, indeed, so to spoil them.  They find themselves surrounded by hideous poverty, by hideous ugliness, by hideous starvation.

Wilde

Az egyén akkor tudja magát izolálni a környezete nyaggatásától, ha anyagi problémái nincsenek. Wilde szerint ez a szocializmus.

Ez a belülről kiteljesedés-gondolat valahol a gnosztikus igazságok megnyilvánulása. Nem véletlenül beszél lélekről Wilde sem. Azok pedig nem állítják, hogy a relaxációtól, a létbiztonságtól, az erőfesztések teljes hiányától halad előre a lélek. Épp ellenkezőleg.

Na szóval a vezető kollektivistáink alapvetően individualisták voltak - és naivitástól függően egyenlőségjelet tettek a mesterségesen előhívott egyenlőség és a létbiztonság között. A jövőt meg nem vették bele a dologba.

(Az, hogy a komunizmus politikai megvalósítói nem szó szerint így csinálták a dolgot, nem befolyásolja, hogy az eszme honnan jött.)

Ja, és hogy miért dolgozna a magántulajdon nélküli ideális világban a szocialista? Ugyanazért, amiért amiért az individuális, magántulajdonnal rendelkező világban a kapitalista. Önként. Hát persze!

20130329_143238.jpg

Megjegyzem, ilyen, belsőleg motivált emberekkel bármilyen rendszer működne. Csak úgy mondom. A rendszer felelőssége nem a jószándékára terjed ki, hanem arra, hogy ezzel milyen ösztönzőket hív életre. Magyarán nem ér arra hivatkozni, hogy jót akartunk, amikor az ezredik regulációt véghezvittük - ha egyszer mindenkit kiskapuk felé terelt és eltorzította a valóság-alapú működést. 

I hardly think that any Socialist, nowadays, would seriously propose that an inspector should call every morning at each house to see that each citizen rose up and did manual labour for eight hours.  Humanity has got beyond that stage, and reserves such a form of life for the people whom, in a very arbitrary manner, it chooses to call criminals.  But I confess that many of the socialistic views that I have come across seem to me to be tainted with ideas of authority, if not of actual compulsion.  Of course, authority and compulsion are out of the question.  All association must be quite voluntary.  It is only in voluntary associations that man is fine.

 NB: Szocializmus itt a magántulajdon eltörlését jelenti.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://oriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr202562637

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2012.01.12. 10:12:07

A Wilde féle szocializmus önellentmondása benne van az utolsó idézetben. Ha ugyanis nem alkalmazol erőszakot, akkor egy csomó ember nem adja a tulajdonát, ergó nem lesz szocializmus. Tehát csak erőszakkal lehet szocializmust létrehozni, ami Wilde szerint nem szocializmus (ezt sokan a saját bőrükön tapasztalták). Ebből az ellentmondásból fakadóan a szocializmus sose lesz életképes.

Jacko__ 2012.06.06. 19:43:13

Nekem ezt például sokkal nehezebb volt végigolvasnom, mint a két Sejtes posztot együttvéve. Talán azért, mert mégiscsak nagyon messze vagyok még a kétnyelvűségtől :), vagy mert bunkó vagyok. (Értsd: műveletlen.)

Most azon gondolkodom, hogy szellemileg igénytelen is vagyok -e attól, hogy én instantly csuktam volna be a könyvet egy ilyen rész elolvasása után? Az egyetlen gondolat, amit bennem Wilde ezzel ébreszt, hogy akinek például a földet kell túrnia, annak nincs ideje könyvet/verset írni... (még olvasni sem) Annak van, aki burokban él. (Ezt most nyilván a végletekig kisarkítottam...)

Persze ehhez az is kellett, hogy közelről "élvezzem" az előadást, ahogy megbukik a szocializmus, és nyilvánvalónak tartsam, hogy mennyire naiv elképzelés.

Meg még az jut eszembe, hogy: "Egy ember a tettei összessége; semmi más." Pontosan már nem is tudom idézni, és azt sem tudom, hogy Mandela mondta -e, vagy Ghandi.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.06.06. 20:24:25

@Jacko__:
Nem csodálom, elég sok mindent beleszuszakoltam, amit akkoriban olvastam.
De az biztos, h a magántulajdon eltörlését azzal a feltételezéssel támogatták sokan, h az majd mindenkinek elegendő jólétet hoz. Nem voltak ezek a korai "szocialisták" rossz emberek, biztos én is rosszul éreztem volna magam az akkori általános szegénységet látva. De ilyenkor látszik a legjobban, h a gondolkodás (számolás és tervezés) nélküli segítő szándékot milyen könnyen ki lehet sajátítani. Esetünkben egy új politikai elit lovagolta meg az emebrek irigységében és az értelmiségiek jószándékában rejlő politikai felhajtóerőt és a feje tetejére állította a 20. századot.

Szerintem nem sarkítasz. Valahol máshol írtam, ahogy Keynes egyik barátja (most nem jut eszembe, melyik) arról értekezik, hogy szép dolgo az egyenlőség, de valakinek szolgának is kell lenni, különben ki szolgálná fel az ebédet?

De fenntartom, h az erőfeszítés jót tesz az embernek, bár ez nyilván nem terjed ki a huszonnégyórás kőtörésre. Valahol félúton lehet a megoldás.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.06.06. 21:41:23

@Jacko__:
Különben érdekes belegondolni, h miért épp azok lettek a híres gondolkodóink, művészeink, akik. A legtöbb vagy gazdag volt, ahogy Wilde is írja, vagy kitartott.
Amikor egy mai átlagembernek eszébe ötlenek magvasabb gondolatok, azok semmivel nem rosszabb minőségűek, mint a régi nagyoké, főleg mert gyakarn ugyanazok. (Ezt is mondta mér valaki, ismerős?) Ha gyakorolnánk, ugyanolyan elegánsan (vagy olvashatatlanul) ki is tudnánk fejezni a gondolatainkat. Csak hát nagyon kiábrándító, h a saját kis ötletedet több száz éve egy Kant nevű emberke már 1000 oldalas könybe foglalta. És elmegy az egésztől a kedved.

Holott Kant előtt biztos más is ugyanerre a következtetésre jutott, csak az nem lett híres, nem lett leírva, vagy nem maradt fenn.

tory_t · http://toryttopreng.blog.hu 2012.06.06. 22:20:15

@Quadrille Lobster: Szerintem ezt pár évszázada is így gondolhatták, hogy már mindent leírtak előttük.

Részben idetartozik, hogy régen voltak polihisztorok, mert egy élet elég volt átfogni a tudományágakat, ma már ez nincs így. És akkor főleg azért volt nehéz kiemelkedő tudósnak lenni, mert kevesen engedhették meg maguknak, ma pedig azért nehéz, mert nagyon sokan engedhetik meg maguknak.

Meg van valami olyasmi tudományszociológiai megfigyelés, hogy mivel a tudomány exponenciálisan gyarapszik, a valaha élt összes tudós 90 százaléka kortárs, nagyjából mindig, de legalábbis az utóbbi párszáz évben. Amibe azért szintén érdekes belegondolni.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.06.07. 00:57:17

@tory_t:
Polihisztorok ma is vannak.
Van néhány (akár nagyon híres) ember is, aki szemérmetlenül belefolyik mindenféle iparágba, művészeti ágba. A dotcom-osok tipikusan ilyenek. A paypal alapító Elon Musk pl. épp most a világűrt hódítja meg, közben filmproducer, stb. Akik vhogy meggazdagodtak, hajlamosak kalandozni, mert új dolgokba belefogni jó.

Tudom, ezek nem tudósok, de a tudományban a deklarált interdiszciplinaritás ellenére a professzorok sikeresen elállják a sokoldalúság útját. Néha úgy érzem, nem szólhatsz bele olyanba, amit nem 25 éves korod előtt tanultál és nincs róla papírod tőlük.