Lobsterizmus 101

Friss kommentek

A "dagiadó" álszentség

2011. 10. 01.

A dánok is bevezetik a fat tax névre keresztelt extra adót a hízlalónak titulált kajákra.

Néhány Lobster-meglátás:

  • Ezek NEM a vezírt másolják, ez az ötlet már létezett pl. a briteknél egy ideje, de még nem lett belőle törvény.
  • Ha valaminek költségvetési bevétel-növelő hatása van, annak az is volt a célja.
  • Minden adónak van valami lélekhez szóló magyarázata, hogy miért "igazságos". Azt mégsem mondhatják, hogy még több pénz kell, ezért most harácsolunk, ahol tudunk. Helyette azt mondják, hogy isten-haza-család. A bárányka hirtelen semmit nem tud mondani ellene, mert isten-haza-család ellen még érvelni is bűn, így hát belenyugszik és fizet. A dagiadó is ilyen. Ki ne hőzöngött volna azon, hogy ezek a túlsúlyosak csak kolonc a nagy MI, a társadalom nyakán. (Főleg az elhívástól jobban sújtott országokban.) A kolonc-argumentáció különben is minden bárány szívét megmozgatja recesszió idején - és soha nem azt a következtetést vonja le, hogy az államnak kéne nagyobb hatásfokkal továbbítani a tőlünk beszedett pénzt (aka kevesebb pazarlás és korrupció), hanem hogy le kéne mészárolni (kiutasítani, éheztetni, bebörtönözni, kasztrálni) valamelyik birka-társát. Szálljunk már magunkba...
  • Ha valami tényleg káros, ugyan miért nem tiltják inkább be? Szabályozzák a cukor, zsír, adalékanyag-tartalamat. Abban úgyis nagyok. Nem elvi okai vannak annak, hogy nem így tesznek, hiszen a szabályozó bizonyítottan szeret szabályokat hozni. EÜ-határértékek most is vannak, nem is mernék semmibe belevágni, mert tuti kiderülne, hogy valami nem szabályos. Azért nem szabályoznak inkább, mert abból nem születne bevétel. Persze a te szabadságodra hivatkoznak, hogy jogod marad cukrot falni, de ez egy hatalmas álszentség. Kábé mint a MAL-elleni 135 milliárdos bírság, ami egyszerűen nem behajtható, csupán egy tétel a költségvetésben, amitől úgy néz ki, mintha tartható lenne a makropálya.
  • Hogy mi hízlal és mi nem, azt mindenki tudni véli, mint azt is hogy mi az igazságos. Csak épp mindenki szerint máshogy van és ráadásul idővel is változik a közvélekedés. Ezen felül ott van az a régi sztori, hogy a kaja-lobbinak súlyosan benne van a keze abban, hogy mit ítélnek egészségesnek. A dánok most adóztatják az olivaolajat, ami mindenki szerint szent tehén, mert a mediterrán nők attól soványak. Mások szerint meg ez az egyik legfőbb exportcikke a maffiáról híres Szicíliának. Micsoda véletlen! (Ld. Még a Corleone család is olivaolajjal üzletelt.) Tudományos adat meg van mindenre és az ellenkezőjére is. Ugyanez a lobbi előszeretettel fizet egész egyetemi kutatóintézeteket. Szóval felejtsük már el ezt a mi-az-egészséges dumát, mert őszintén, legbelül mindenki tudja, mikor zabál faszságot. Akik fél szemmel az aktuális diétákat nézik, csak azt keresik benne, mit is zabálhatnának mégiscsak. Tudományos támogatással. A titok az önmérséklet, semmit nem kell túlzásba vinni és igen, időnként nem orális stimuláciát is kell keresni. Bár tudom, az bonyolult. Ahhoz döntéseket kellene hozni, de azt mindig mástól várjuk.
  • Nem, nem akarok mérlegre állni az apehnél, hogy aszerint adózzak - pedig én jól jönnék ki belőle. Mint ahogy az is embertelen lenne, ha rákosan azon kéne vitatkoznom a TB-vel, hogy cigitől van-e, vagy csak peches vagyok. És nem, nem kérek szondát a seggembe, hogy mindenki tudhassa, hogy sosem járok tilosban, pedig abból is jól jönnék ki, mert tényleg nem. Egyszerűen elvi kérdés a dolog, amit a személyiség nélkül létező egyedek úgysem értenek meg. (Az olvasóim meg már úgyis tudják, mire gondolok.)
  • Ugyanide tartozik még a francia karbonadó: a természetvédelem olyan istenhazacsaládos érv, pont jó arra, hogy választói támogatást és költségvetési bevételt is termeljünk vele. Holott a büntetés helyett akkor már inkább szabályozhatnának is, csakhát nem áll érdekükben megharagítani azokat a köröket.
  • A gyorshajtási bírság is súrolja ezt a bevételi álszentséget, de a parkolási díj teljes egészében beletartozik, mert képesek arra hivatkozva tejeltetni haladásért és megállásért is, hogy így rettentik el a tilosban parkolókat. A büntetés a viselkedés-manipuláció egyik legprimitívebb formája és véglényekre alkalmazható leginkább. Persze, tudom, sok a véglény de a véglény létrejötte és a rendszer attitűdje az alattvalók felé egy erősen reflexív viszony, azaz bunkó kormány bunkó alattvalót hoz létre, és bunkó alattvaló bunkót fog beszavazni a villába. A megoldás mindig a kevésbé számos entitás, esetünkben a kormány kezében van, hogy előbb ő kezdjen el normálisan viselkedni. (Bár Hunhonban lassan az állami szféra van többen.)
  • És végül: ha már a véglényeknél tartunk. 20 forinttal megemelni a chips árát NEM elrettentés, hanem bevétel-generálás. 1000 forinttal talán elrettentés lenne és biztos hatást is érnénk el vele, de az ugye szarul esne a választónak és még a jó kis pénz se folyna be. Majd ha azt látom, hogy betilják az adalékanyagokat, a hormonkezelt csirkét, a rommá cukrozott reggeli rágcsát (ami úgy szét van feldolgozva, hogy az sem látszik rajta, hogy kukorica vagy rizs, helló!), akkor elhiszem, hogy az egészségemért aggódnak. Jelenleg csak azt látom, hogy olyan adóformákat keresnek, ami ellen nem illik szót emelni.

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://oriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr593269789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MacskaJancsi Jr 2011.10.01. 17:10:46

Ronald Reagannek tulajdonítják azt a mondást, ami nagyjából így szól: "Az állam azért van, hogy a polgárokat megvédje EGYMÁSTÓL. Akkor lép túl az illetékességén, amikor egy polgárt ÖNMAGÁTÓL akar megvédeni."

Egy "lobsteriánusnak" a fenti, akár szimpatikus is lehet, ezért mindenki annyi egészségtelen, de minőségbiztosított sz@rt egyen, amennyit csak akar, de betiltani nem lehet, mert akkor csak egy lépés az adminisztratív diktatúra.

De nézzük a másik oldalt! A biztosítási biznisz beárazza a kockázatokat, és annyit kér biztosítási díjként, amely lefedi az adott valószínűséggel bekövetkező eseménykor kifizetendőket (+ profit). Azaz, nem fair, hogy aki alacsonyabb kockázatokat vállal (mondjuk egészségesen étkezik, nem önpusztít, etc.), az azonos díjat fizessen, az eseménykor igénybe veendő, a biztosító által finanszírozott egészségügyi és hasonló szolgáltatásokért. (Az meg technikai kérdés, hogy hogyan szedik be a magasabb kockázati felárat. Például chips adóban.)

Röviden: aki egy kockázatközösség tagja, az az önként vállalt kockázatok arányában fizessen! Ez így fair.

A szolidaritásnak ott van létjogosultsága a közösség részéről, ha valaki NEM TEHET arról, hogy nagyobb kockázatokkal létezik. (Genetikai örökség, hasonlók)

Hol a hiba a gondolatmenetben?

Zabalint (törölt) · http://sznobizmus.blog.hu 2011.10.01. 21:34:30

@MacskaJancsi Jr:
Ott a hiba, hogy nem a chips az egészségtelen, hanem az életmód. Tehát össze lehetne állítani olyan étrendet, amibe heti egy zacskó chips is beleférne, és egészséges, meg olyat is, amiben nincs chips, de egészségtelen. Ugyanis a chips amiatt egészségtelen elvileg, mert sok sót tartalmaz, meg rossz a szénhidrát-fehérje aránya, ezért hízlal. Ha valaki a chipsen túl teljesen sótlan, fehérjedús ételeket eszik, valamint a megfelelő vitaminokat, ásványi anyagokat is beviszi, az a chips ellenére is élhet egészségesen. De mondhatom példának a sportokat is, azon belül a futást, egy 20-30 km-es futás után a víz mellé valami sós rágcsálni való kimondottan egészséges, a són kívül még a szénhidrátot is pótolja.

A másik hiba ott van, hogy otthon ugyanúgy elkészíthetek egészségtelen ételeket, lásd megveszem a sót, a krumplit, amelyekre nincsen adó. Megjegyzem pl. a magas koleszterin szintért felelős ételek nagy részét otthon készítik el disznózsír használatával, de arra sincsen adó. Itt durván kilóg a lóláb, mert a közvélekedés az, hogy a chips mint egy amerikai csökevény egészségtelen, a magyaros ételek meg egészségesek. Holott ez egyáltalán nem igaz.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2011.10.01. 21:42:59

@MacskaJancsi Jr:
Technikai megvalósítás. Én pl elutasítom, h a biztosítóm mérlegre állítson (nem, minden vagyok csak hájas nem) és nem válaszolok az életvitelemre vonatkozó kérdésekre sem (nincs takargatnivalóm, magánbeszélgetésen bármikor megteszem). A japánok 2008-ban konkrétan mérlegre állítottak minden kis japán hangyát, és targeteket állítottak fel a prefektusok meg az élelmiszercégek számára, hogy mennyit kéne fogyni (elég egydimenziós egészségkép). Ha a target nincs megütve, fizetnek.

A genetikai ok az olyan, mint a kövér ember, akis zerint neki a pajzsmirigyével van baj és nem tehet róla: létezik olyan, de ENNYI nincs belőlük. Sokan eleve úgy vannak huzalozva, hogy mindent a körülményekre kenjenek, így elég nehéz megállapítani, hogy kinek a sajét hibája a betegsége. Sok betegségnek nem tudjuk az okát, így megelőzni sem lehet. Sok állapot egyértelműen lelki okokra vezethető vissza.

Összességében a szememben a betegség nem jósolható meg előre. Ha valaki olyan buta, hogy beismerje, hogy bagózik, még a törött kislábujját sem fizeti ki a biztosítóm úgyhogy csak teremtesz egy ösztönzőt, h mindenki genteikai okokról szerezzen orvosi igazolást. Egy új biznisz virágzik fel így.

Az állam meg egy sunyi dolog, mert elsősorban önmagától (államtól) védi meg a polgárát, azaz nem basztat, ha fizetsz rendesen. oriblog.blog.hu/2011/04/27/allam_eroszak_monopolium
Amit Reagan írt, az inkább a paternalizmusra vonatkozik.

Én csak arra akartam kilyukadni, hogy ne tessék az egészség glóriáját vonni a chipsadó feje fölé, ez csak sima bevételnövelés. Az egészség csak a magyarázat, az ürügy. Azoknak szánták fogyasztásra, akik hinni akarnak ebben.

Felőlem a listán szereplő cuccok akár meg is szűnhetnének létezni, észre sem venném. De az akkor sem egyértelmű, mi az egészséges és mi nem. A legtöbb dolgoból egy kicsire szükség van, de még a legegészségesebbet sem lehet túlzásba vinni. Koffein, olivaolaj? nem is olyan rég még a zsrt üldöztük, most a cukrot meg a gabonaféléket. Lehet hogy egyszer majd a tejtermékekről derül ki, hogy csak a tehénlobbinak jó, a fogyasztónak ugyan nem. Erre nem építenék várat, de még csak jogszabályt sem.

erdészpista 2011.10.02. 19:04:37

@MacskaJancsi Jr: A hiba ott van, hogy itthon nem önkéntesen vagyunk abban a közösségben, hanem kötelező tb van ránk erőltetve. Ez pedig ilyen helyzeteket szül, amikor az állam feljogosítva érzi magát, hogy beleszóljon az életünkbe ilyen szinten is. A megoldás igen egyszerű, önkéntes, egyéni egészségbiztosítás kellene, aki akar, maradjon államiban, de ki lehessen lépni belőle. Utána pedig a biztosító és az ügyfél dolga, hogy milyen árban egyeznek meg. Például, ami válasz Lobster kérdésére is, ha valaki nem megy bele szélesebb kivizsgálásba, akkor a biztosító ennek megfelelően szabja meg az árat (magasabbat valszeg ahhoz képest, akiről tudják, hogy egészséges), aztán Lobster döntése, hogy ennyiért neki megéri-e vagy megy máshova. A piac szépen beárazza a különböző preferenciákat.

Persze ettől függetlenül lehetünk szolidárisak, és állhatjuk a rászorulók költségeinek egy részét valamilyen alapon (amúgy ki mondta, hogy ennek is az államon keresztül kéne történnie? hol a szolidaritás abban, hogy rá vagy kényszerítve, hogy "segíts"?), de alapvetően ki kéne zavarni az államot az egészségügyből minden szinten. Nem hiszem mondjuk, hogy itthon ez megvalósulna a következő 20 évben.

MacskaJancsi Jr 2011.10.02. 19:22:28

Elfogadom az érveiteket, mert egyik oldalról igazakat írtok. Mégis van (szerintem) egy másik oldal, aminek az érvei nagyjából úgy szólnak, hogy amennyiben valaki egy kockázatközösség tagja lesz, annak a vállalt kockázatok arányában kellene befizetni.

Ha ezt tovább viszem, és elfogadom Zabalint érveit, akkor oda jutok, hogy nem az "egészségtelen" cikkek fogyasztásra kivetett adó formájában kellene beszedni a "kockázati felárat", hanem az egészségbiztosítási díjakban kellene súlyozni.

De erre meg azt mondja Quadrille Lobster, hogy nem tartja ízlésesnek, ha mértéket definiálunk az egészségre. Ez is igaz. De az is igaz, hogy az egészségbiztosítás, nagyjából kötelező. Én hobbi-hosszútávfutó vagyok, ezidáig nem sokat betegeskedtem, (hála az égieknek), viszont nagyon sok pénzt fizettem be az eü. biztosításba. Ha egy szociopata lennék, akkor azt mondanám, hogy ez nem fair. És amikor trade-elünk, akkor nagyon szeretünk hivatkozni a fair árazásra ....

Én továbbra is azt gondolom, hogy a gazdaságtan nem véletlenül kapta a magyarban a "köz-gazdaságtan" jelzőt. Valószínűleg azért, mert a "köz" javára történő optimalizálás zajlik, jó esetben. A politikai különbségek pedig gyakorlatilag a célfüggvényekbeli különbségekben ragadhatók meg.

Szerintem.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2011.10.02. 19:53:50

@erdészpista:
Nem sok fennköltség marad egy kockázatközösségben, ha kötelezővé tesszük, ez bizony igaz. Létezik olyan érvelés, ami szerint a jóléti állam kötelező hozzájárulásai egyfajta crowding out-ként hatnak az egyéni morális viselkedésre. Ha a pénzem egy részét mindenképpen elveszik a köz javára, akkor én most erkölcsösen cselekedtem, vagy sem?
A válasz az, hogy nem, de ez máris pénzbe került nekem. Ha még valódi, önkéntes hozzájárulást is akarnék adni, azt még a már beszedetten felül kellene tenni.

Ez egy morális szürkezóna.

Mí teljesen egyetértek azzal, hogy az önkéntes hozzájárulás teremt igazi, felnőttekből álló közösséget, akik értik, hogy fizetnek és számonkérik, hogy mire lesz elköltve, de:
a kötelező, állami kockázatközösség egyik legnagyobb érve, hogy minél nagyobb a közösség, annál többet ér egy apró hozzájárulás. Mi hárman, MacskaJancsival hiába alakítanánk kockázatközösséget, hármunk befizetéseiből soha nem tudnánk kifizetni egyetlen ember súlyos betegségét, mág akkor sem, ha mindenünket beadnánk minden hónapban.

Ez is csak egy dilemma, mint a többi.

erdészpista 2011.10.02. 19:59:26

@MacskaJancsi Jr: És mi értelme egy kockázatközösségnek, ha mindenki a vállalt kockázatok arányában fizet? Nem lenne egyszerűbb akkor, ha nem közösségi alapon működne? Plusz továbbra sem beszéltünk arról, hogy hogyan lesz valaki a közösség tagja? Önkéntesen vagy nem? Milyen feltételeket fogadott el és meddig? Stb.

Másik: "a "köz" javára történő optimalizálás zajlik, jó esetben". Haha. Amikor valaki a közjóra hivatkozik, szinte soha nem a köz érdekében fog cselekedni, még ha a szándékai tiszták is. A gazdaságot nem lehet központilag optimalizálni, mint ahogy a történelem megmutatta számtalan és számtalan alkalommal - mégis, rengetegen hisznek benne ma is, a politikusok pedig szorgosan el is adják ezt a terméket; az állam mindig szeretne nagyobbra nőni. Tehát tévedsz szerintem ott, hogy csak a célfüggvény különbözik (bár ez a domináns, keynesi álláspont ma még), hanem olyan is van, aki szerint kérdés, hogy lehet-e egyáltalán célfüggvényt felállítani, és milyen következményei vannak annak, hogy megpróbáljuk alkalmazni?

erdészpista 2011.10.02. 20:10:40

@Quadrille Lobster: Igen, ez a kötelezőség egyik destruktív hatása, hogy az emberek a kötelezőn felül nem fognak annyit segíteni, mivel le van véve a vállukról a felelősség - a kötelező nélkül lehet, hogy akár még többet is adnának összességében.

"minél nagyobb a közösség, annál többet ér egy apró hozzájárulás."

Ezt nem egészen értem.

1. Ha egyéni biztosításod van, akkor a biztosító állja a súlyos betegséged költségeit, miért kellene másoknak összedobni ezt?

2. Ha mégis van értelme a közösséginek, és a nagyobb jobban működik (amit kétlek), akkor az alulról szerveződően kialakul, nem? Hiszen ha érdemes belépni, akkor az emberek belépnek maguktól.

3. Biztos, hogy jó az, hogy mi álljuk valakinek a sokmilliós kezelési költségét, miközben másnak meg hónapokat kell várnia mondjuk egy MRI-re? A közösségi biztosításnál egy csomó ilyen anomália megjelenik, valakinek a nem életbevágó, nagyon költséges kezeléseit is álljuk, más meg egy alap gyógyszert nem tud megvenni. Melyik bürokrata fogja nekünk ezt optimalizálni, ki dönti el, kinek mi jár? Nem lenne célszerűbb, ha különböző módokon a civil társadalom oldaná meg ezeket a kérdéseket egyéni esetekben?

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2011.10.02. 20:12:50

@MacskaJancsi Jr:
Teljesen igaz, hogy ha valahol célzottan lehet "büntetni" a szecskazabáló rágcsálókat, az éppen a szecska adójának megemelése. A teljes cirkulációban (egyén viselkedése - szecskagyártó - egészszégügy) a szecskagyártó az egyetlen, ahol valóban a fránya viselkedést tudjuk megfizettetni. (repeat: jelen dietetikai ismereteink alapján rossz ezeket enni)

A biztosító hiába kérdezi, mit szokott enni, mind esküdne, hogy brokkolit. Rendőrt nem állíthatsz mellé, hogy kövesd és az sem lenne ízléses, ha a betegek gyomortartalmát szondáznák, hogy kiderüljön a huncutság. Asszem elfelejthetjük, hogy a táplálkozási szokásokat a biztosítókkal (vagy akár az állammal) áraztassuk be. Ha tehát kockázatközösséget vállalsz, az olyan, mint a távfűtés: akkor is ugyanannyit fizetsz, ha nyitva hagyod az ablakot és bekacsolva hagyod, amíg elmész síelni.

A "köz" meg nem tud mosolyogni. Se jól érezni magát. Azt kellene felfogni az embereknek, hogy ha elkezdik optimalizálni a saját környezetüket, attól nem rosszabb lesz a világ, hanem jobb. Ha a saját igényeidet elégíted ki először és nem vársz másokra, hogy ez az ő dolguk, akkor annak a képzeletbeli köznek is jobb lesz. Ha "sajátoddá" teszel egy problémát, akor az meg lesz oldva. Ha a közre vársz, lesheted, amit kapsz és utána lehet a végtelenségig sopánkodni, hogy nem működik a rendszer.

Csak meg kéne tanulni elengedni az istenhazacsaládot, mert az csak egy zsinór, amin a politikai vezetőink rángatnak minket. Meg a közt, mert az is csak egy indok, hogy olyanokat csinálj, amit józan ésszel soha nem tennél. Intellektuális gyerekkorban tartanak egy egész országot (nem csak ezt, hanem általában).

Amúgy képzelődök, vagy errefelé feltűnően magas az egy főre eső futók aránya? :D

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2011.10.02. 20:20:14

@erdészpista:
A harmadik ponttal teljesen egyetértek. A közösségi ellátás a random támogatott állapotokkal és a várólistákkal ugyanolyan véletlenszerűvé teszi, hog ykapsz-e ellátást, mint a saját, egyéni vagyoni helyzet tette volna. Csak máshogy torz és senki nem felelős semmiért. A avgyoni helyzetemért éegalább én vagyok felelős.

Az első pont: ne viccelj! A biztosító nem egy gazdag nagybácsi, akinek mindenki ad havonta párezret és utána fizet nekünk egy kezelést, hanem a mi pénzünkből tud fizetni. Ha egy biztosító területén mindenki megbetegedne, a biztosító csődbemenne. A biztosítók mögé így kerül be olykor az állam. és megint ugyanott vagyunk. Ha egy biztosító teljes területét letarolja egy hurrikán, a cég nem tud fizetni. Abban sosincs annyi pénz, hogy mindenkinek adjon egy új házra valót. A tb-ben sincs annyi, amiből mindenkinek jutna egy teljes rákkezelés. De minél nagyobb a tömeg, amelyik befizet egy kicsit, annál mélyebb a pénzes zseb és annál több embert is tud ellátni - míg sokaknak nincs szüksége rá - alapesetben.

Safety in numbers - az első nagy találmánya a biztosítási iparnak. Ott aztán tényleg minél nagyobb a biztosító, annál biztonságosabb. És az ultimate biztosító az állam.

erdészpista 2011.10.02. 20:32:12

@Quadrille Lobster: Egész más az állami garancia és az állami működtetés. A bankok és biztosítók mögött most is van állami garancia, és erről külön lehet vitatkozni, hogy mekkora mértékben jó vagy rossz, de ez teljesen különbözik a mi kérdésünktől. Érdekes módon az egyéni biztosítás teljesen faszán működik az élet más területein, de valahogy az egészségügyben meg nem? Miért? Még azt se lehet mondani, hogy nagyobb összegekről lenne szó, mint lakás- és autóbiztosítás esetén, plusz mennyi esélye van annak, hogy mindenki egyszerre lesz beteg? Jöhet egy világméretű járvány persze, de arra lehet külön állami terv akár. Egy gazdasági válságra és ehhez kapcsolódó bank run-szerű eseményekre sokkal nagyobb esély van.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2011.10.02. 21:10:55

@erdészpista:
Na jó, de akkor mi lesz a kórházak perverz ösztönzőivel. nagyjából az amerikai helyzetre gondolok ahol a kórházak abban érdekeltek, hogy minél több vizsgálatot számlázzanak a biztosítónak. A legegészségesebb az lenne, ha a kórház és a biztosító nem lenne két ellenérdekelt entitás.
De akkor meg lehet, hogy elolcsózni akarnák a kórházak.

Hm. És mi lenne, ha úgy tennénk, mint a kínai uralkodó, aki addig fizette az orvosát, amíg egészséges volt, és ha beteg lett, az orvos addig nem kapott fizut, míg fel nem gyógyult. Vagy ha a jónépet ösztönöznénk hasonlóképp, hogy amíg egészséges, addig kevesebbet fizet? (Persze már most is így van, mert ha orvos elé kerülök, a tb-n kívül még a hálapénzt is fizetem...) És senki nem túrkál a beleimben, hogy mit ettem vagy mit szívtam, vayg az agyamban, hogy mennyire negatív a gondolkodásom és hogy mennyire kívántam titokban, hogy beteg legyek. Egyszerűen csak fizetek és kész. Csak nem előre, a biztosítási díjban, hanem utólag, betegség esetén. Így a mindenféle állami/biztosító álatli vizsgálatok

Na jó, fáradt vagyok. A veleszületett betegség problémát sosem oldjuk meg.

MacskaJancsi Jr 2011.10.02. 21:31:52

@erdészpista:
A kockázattal súlyozott befizetésnek az az értelme (elvileg), hogy olyan - az egyéni érdeken alapuló - hajtóerőket generál, miszerint már praktikus szempontok szerint is "megéri" nem önpusztítani. Leegyszerűsítve: ez egy egészségügyi bonus-malus rendszerhez hasonlítható valami, olyasmi, mint az autóink esetében.

A másik felvetésre, miszerint "kérdés, hogy lehet-e egyáltalán célfüggvényt felállítani, és milyen következményei vannak annak, hogy megpróbáljuk alkalmazni?" a válaszom nagyon egyszerű.

Mindig van célfüggvény "felállítódva", (így szenvedőben!) még ha nem is mindig a közgazdászok állítják fel. Ráadásul ez a célfüggvény sem állandó (időben). Úgy hívják ezt, hogy "természetes kiválasztódás", amely nem csak a biológiai aktorokon működik, de vállalkozásokon, társadalmakon, etc. Jókora turbulens diffúziós ugrásokkal megspékelve a jó öreg normális eloszlást.

A természetes kiválasztódásnak nevezett valamit mellőzve, minden esetben felüti a fejét a kontraszelekció. A kontraszelektált szereplők (államilag dotált vállalkozások, havonta 20 esetben orvoshoz járók, pályázatok írásából élők, stb.) jóval nagyobb fajlagos költséghányaddal bírnak, mint fittebb társaik.

Aztán amikor jön egy kataklizma szerű egyensúlyvesztés (diffúz ugrás), majd újrarendeződés, akkor az addig fitt egyedek (modellek, vállalkozások, kultúrák, etc.) az új körülményekhez képest vagy fittek maradnak, vagy elhullanak vagy kontraszelektálódnak.

Szerintem.

erdészpista 2011.10.03. 06:53:34

@Quadrille Lobster: Kórházak: Igen egyszerű, a szabad piac erre is megoldást ad, a biztosítók ahhoz a kórházhoz küldik a beteget, aki nem húzza le, aki a legjobb ajánlatot adja. Persze amíg minden kórház állami kézben van, ez nem tud működni, ilyenkor vannak a valódi lehúzások. Illetve lehet közvetlenül az ügyfélnek is a kórházzal is szerződést kötnie (nekem is van egy ilyenem egy magánkórházzal), és akkor az ottani orvos ítéli meg, hogy milyen vizsgálatokra van szükség (maximálisan elégedett vagyok, ha látnám, hogy spórolni akarnak, mennék máshova).

A másik ötletedre: Felesleges az ilyesmi, amiket eddig írtam, sztem megoldja az életvitelből adódó problémákat, legalábbis nagyrészt. Persze mindig lesznek csalások, mindig el lesznek hallgatva dolgok, a cél egy olyan rendszer, ami a legkevésbé motivál ilyesmire.

erdészpista 2011.10.03. 07:04:30

@MacskaJancsi Jr: Nem tudom jó-e az, hogy olyan hajtőerőket generálj, hogy "megérje ne önpusztítani". Szerintem mindenki nyugodtan önpusztítson, csak ne mások költségére. Az egyéni szabadságot fontosabbnak tartom, mint hogy az embereket tereljük valamilyen, szerintünk jó irányba.

Nem tudom a természetes szelekciót miért kevered ide, én a gazdaságba történő emberi beavatkozásról beszéltem, arról az elképzelésről, hogy optimalizálni tudjuk kézileg a dolgokat. De amúgy igen, a piacnak is megvan az evolúciója, és a kontraszelekciót pont az állami beavatkozások hozzák létre, amikre példákat is írtál. A "nagyobb fajlagos költséghányad" problémája is ebből következik.

tory_t · http://toryttopreng.blog.hu 2011.10.08. 18:58:04

"Nem, nem akarok mérlegre állni az apehnél, hogy aszerint adózzak"
Ezzel pedig új értelmet nyerne a súlyadó fogalma (miután a régit úgyis elvesztette).

Egyébként a németek ebben is előttünk járnak, igaz, csak ötletelés szintjén:
"Recently the German Teachers' Association recommended weighing children in class each day and reporting the seriously overweight to social services, who would have the power to remove them to clinics."
www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/germany/7904990/Overweight-people-should-pay-fat-tax-to-cover-healthcare-costs-German-MP-says.html

Gondolom, a mázsálás az egész osztály előtt történne, a pufi nebulóknak pedig egy röfis kitűzőt kellene viselniük, meg hátul egy kunkori malac farkincát. És hogy minden nap? Egyik napról a másikra felszednek 10 kilót, vagy mi?