A dánok is bevezetik a fat tax névre keresztelt extra adót a hízlalónak titulált kajákra.

Néhány Lobster-meglátás:

• Ezek NEM a vezírt másolják, ez az ötlet már létezett pl. a briteknél egy ideje, de még nem lett belőle törvény.

• Ha valaminek költségvetési bevétel-növelő hatása van, annak az is volt a célja.

• Minden adónak van valami lélekhez szóló magyarázata, hogy miért "igazságos". Azt mégsem mondhatják, hogy még több pénz kell, ezért most harácsolunk, ahol tudunk. Helyette azt mondják, hogy isten-haza-család. A bárányka hirtelen semmit nem tud mondani ellene, mert isten-haza-család ellen még érvelni is bűn, így hát belenyugszik és fizet. A dagiadó is ilyen. Ki ne hőzöngött volna azon, hogy ezek a túlsúlyosak csak kolonc a nagy MI, a társadalom nyakán. (Főleg az elhívástól jobban sújtott országokban.) A kolonc-argumentáció különben is minden bárány szívét megmozgatja recesszió idején - és soha nem azt a következtetést vonja le, hogy az államnak kéne nagyobb hatásfokkal továbbítani a tőlünk beszedett pénzt (aka kevesebb pazarlás és korrupció), hanem hogy le kéne mészárolni (kiutasítani, éheztetni, bebörtönözni, kasztrálni) valamelyik birka-társát. Szálljunk már magunkba...

• Ha valami tényleg káros, ugyan miért nem tiltják inkább be? Szabályozzák a cukor, zsír, adalékanyag-tartalamat. Abban úgyis nagyok. Nem elvi okai vannak annak, hogy nem így tesznek, hiszen a szabályozó bizonyítottan szeret szabályokat hozni. EÜ-határértékek most is vannak, nem is mernék semmibe belevágni, mert tuti kiderülne, hogy valami nem szabályos. Azért nem szabályoznak inkább, mert abból nem születne bevétel. Persze a te szabadságodra hivatkoznak, hogy jogod marad cukrot falni, de ez egy hatalmas álszentség. Kábé mint a MAL-elleni 135 milliárdos bírság, ami egyszerűen nem behajtható, csupán egy tétel a költségvetésben, amitől úgy néz ki, mintha tartható lenne a makropálya.

• Hogy mi hízlal és mi nem, azt mindenki tudni véli, mint azt is hogy mi az igazságos. Csak épp mindenki szerint máshogy van és ráadásul idővel is változik a közvélekedés. Ezen felül ott van az a régi sztori, hogy a kaja-lobbinak súlyosan benne van a keze abban, hogy mit ítélnek egészségesnek. A dánok most adóztatják az olivaolajat, ami mindenki szerint szent tehén, mert a mediterrán nők attól soványak. Mások szerint meg ez az egyik legfőbb exportcikke a maffiáról híres Szicíliának. Micsoda véletlen! (Ld. Még a Corleone család is olivaolajjal üzletelt.) Tudományos adat meg van mindenre és az ellenkezőjére is. Ugyanez a lobbi előszeretettel fizet egész egyetemi kutatóintézeteket. Szóval felejtsük már el ezt a mi-az-egészséges dumát, mert őszintén, legbelül mindenki tudja, mikor zabál faszságot. Akik fél szemmel az aktuális diétákat nézik, csak azt keresik benne, mit is zabálhatnának mégiscsak. Tudományos támogatással. A titok az önmérséklet, semmit nem kell túlzásba vinni és igen, időnként nem orális stimuláciát is kell keresni. Bár tudom, az bonyolult. Ahhoz döntéseket kellene hozni, de azt mindig mástól várjuk.

• Nem, nem akarok mérlegre állni az apehnél, hogy aszerint adózzak - pedig én jól jönnék ki belőle. Mint ahogy az is embertelen lenne, ha rákosan azon kéne vitatkoznom a TB-vel, hogy cigitől van-e, vagy csak peches vagyok. És nem, nem kérek szondát a seggembe, hogy mindenki tudhassa, hogy sosem járok tilosban, pedig abból is jól jönnék ki, mert tényleg nem. Egyszerűen elvi kérdés a dolog, amit a személyiség nélkül létező egyedek úgysem értenek meg. (Az olvasóim meg már úgyis tudják, mire gondolok.)

• Ugyanide tartozik még a francia karbonadó: a természetvédelem olyan istenhazacsaládos érv, pont jó arra, hogy választói támogatást és költségvetési bevételt is termeljünk vele. Holott a büntetés helyett akkor már inkább szabályozhatnának is, csakhát nem áll érdekükben megharagítani azokat a köröket.

• A gyorshajtási bírság is súrolja ezt a bevételi álszentséget, de a parkolási díj teljes egészében beletartozik, mert képesek arra hivatkozva tejeltetni haladásért és megállásért is, hogy így rettentik el a tilosban parkolókat. A büntetés a viselkedés-manipuláció egyik legprimitívebb formája és véglényekre alkalmazható leginkább. Persze, tudom, sok a véglény de a véglény létrejötte és a rendszer attitűdje az alattvalók felé egy erősen reflexív viszony, azaz bunkó kormány bunkó alattvalót hoz létre, és bunkó alattvaló bunkót fog beszavazni a villába. A megoldás mindig a kevésbé számos entitás, esetünkben a kormány kezében van, hogy előbb ő kezdjen el normálisan viselkedni. (Bár Hunhonban lassan az állami szféra van többen.)

• És végül: ha már a véglényeknél tartunk. 20 forinttal megemelni a chips árát NEM elrettentés, hanem bevétel-generálás. 1000 forinttal talán elrettentés lenne és biztos hatást is érnénk el vele, de az ugye szarul esne a választónak és még a jó kis pénz se folyna be. Majd ha azt látom, hogy betilják az adalékanyagokat, a hormonkezelt csirkét, a rommá cukrozott reggeli rágcsát (ami úgy szét van feldolgozva, hogy az sem látszik rajta, hogy kukorica vagy rizs, helló!), akkor elhiszem, hogy az egészségemért aggódnak. Jelenleg csak azt látom, hogy olyan adóformákat keresnek, ami ellen nem illik szót emelni.