Lobsterizmus 101

Friss kommentek

  • kotyesz: Az izmusok formálódása idején Baromi szerencsés volt a mai USA őse ugyanis máig hatóan, az önálló (magán)-kezdeményezések vállalkozások hazájává tet... (2017.08.18. 22:24) Női kvótát a politikai tisztánlátásért
  • Molinaseca: @Quadrille Lobster: Meg van a bitchy resting face, pl nekem. Amikor nem vigyorgok 32 foggal, mindenki azt hiszi, bajom van, és kérdezgetnek róla. F... (2017.07.15. 19:17) In máj kántri 2.
  • Gerle Éva: @Quadrille Lobster: "A másikat hibáztatják, a gyerektől nem várnak el gondolkodást." Olyan sincs, hogy felnőtt gyereket győzködnek, hogy de ők nem i... (2017.07.05. 18:37) Kitagadott szülők
  • Liza Magyar: Imádom ezt a blogot. (2017.07.02. 17:52) Szerepeid vs. Te
  • Diorella Queen: Lehet hogy mindenkinek igaza van csak nekem nem, de azért az nem rossz dolog, ha a pasi okosabb mint a nő és fel lehet nézni rá emiatt. Aztán hogy e... (2017.06.04. 23:06) A butaság nőies? És a nőies az jó? És kinek az?
  • Diorella Queen: Mindenki az őrült mókuskerékből szeretne kitörni. De csak nagyon keveseknek sikerül. (2017.06.04. 22:34) Felejtsd el az önmegvalósítást - Előbb tanuld meg helyén kezelni a melódat

Mi a poliamória és mi nem az?

2015. 05. 23.

A poliamória egy olyan kapcsolati forma, ahol több, mint két ember szerelmes egymásba. Tartós, hosszú távú elköteleződés egynél több emberrel.

Ezek az emberek vagy együtt élnek, vagy nem, vagy egyszerre szexelnek vagy nem, vagy mindenki mindenkivel vagy nem, ezt mind el kell dönteni, ebben mind meg kell egyezni - és ez mind változhat, ha az igények változnak.

Látod, mennyi döntés? Látod, mennyi egyeztetés meg őszinteség? Szemben a one-size-fit-all track-kel, amit mind erőltettek, amire az egész párkapcsolat-iparág és marketing épül, a poliamória egy nagy sor felismerésen alapszik.

Éppen ezért egy csomó ön-ismeretet és kommunikációt követel meg.

o-polyamory-facebook.jpg

Kép: HuffPost

Leggyakrabban úgy kezdődik, hogy egy pár, akik nagyon jól kijönnek, de a kapcsolat kihűlt, úgy dönt, hogy valamerre nyitni kell. Mert szeretik egymást, nem is 90 évesek, hogy ne kívánnák a szexet vagy a hódítást, csak már nem egymástól. Ismerős?

Az első szint, amire egy ilyen pár vetmedik, az a nyitott kapcsolat.

Vagy a másik elől titkolva, vagy tudtával és beleegyezésével, de mindenki elkezd kifelé is kalandozni. Már ez is rengeteg kérdést felvet azzal kapcsolatban, hogy akkor mi is az, ami összetart? Mi a szeretet? Mi a szerelem? Miben különbözik a szexuális vonzalomtól, és mi a teendő, ha esnek egybe?

Ezeket a kérdéseket jobb lenne, ha a hagyományos kapcsolatban élők is meg tudnák válaszolni, de sajnos leggyakrabban nem ez a helyzet. Ha firtatják is a dolgot, csak azon vitatkoznak, hogy mi a "helyes" válasz, vagyis mi a társadalmilag elvárt viselkedés. Nem tudják, hogy ők hogyan is szeretnék. És nem tudják, hogy nem tudják.

A poliamória ennél egy lépéssel tovább megy. Nem szemérmeskedik és degradálja az új szexuális partnert, nem akarja azzal megalázni, hogy ő másodrendű és rejtegetni kell, hanem beemeli a kapcsolatba. (UPDATE: Jogos a kritika. Létezik olyan is, amikor már eleve három vagy több ember között jön létre kapcsolat, de az érzékeltetéshez azt hiszem hatékonyabb, ha onnan kezdem a mesét, ahol mind voltunk már.)

A poliamória azt sem mondja meg, hogy kiből hány van együtt. A legsokfélébb kapcsolati kategória. Sem a szereplők száma, se neme, se szexuális orientációja nincs kőbe vésve. Se az, hogy együtt élnek-e, se az, hogy együtt alszanak-e, se az hogy mindenki mindenkivel teszi-e.

pc.jpg

 

Mi nem poliamória?

 

A gyengébbek kedvéért: a poliamória nem poligámia, nem hárem, nem swinger, és nem az, amikor valaki kipróbálja hármasban a szexet.

A poliamóra nem a fundamentalista, háremes többnejűség.

Már csak azért sem, mert a poliamóriában  lehet több a férfi, mint nő. És mindenki azzal alszik, amikor akar. Akár azonos neművel is.

Különben is, a mai (szerintem totálisan belénknevelt) szexuális étvágy-diszparitás szerint épphogy egy nő tudna használni több férfit, nem fordítva. A hárem gyakorlatilag az összes férfi számára csak a "sokat akar a szarka" kategóriája. A legtöbb valójában egy nőt is alig tud kielégíteni. Mondjuk nem is akar, azért a hárem.

A hárem csak annak való, aki már letett arról, hogy valaha nőt kielégít.

A poliamória nem jelenti továbbá azt, amikor alfamacsó ráerőlteti akaratgyenge szőkenőjére, hogy vegyenek be még valakit a szexbe. Ez többnyire azon alapszik, hogy a macsó tudja, hogy a több nő nagyobb presztízs - ellent-nem-mondásra nevelt barátnője meg nem  mer nemet mondani, mert kapcsolatfüggő.

Ez gyakori eset, de NEM poliamória. Csak sima szexizmus és a szokásos, ellent-nem-mondáson alapuló, hétköznapi, párkapcsolati erőszak, ugyanúgy, mint mondjuk a kierőszakolt anál, meg a "becsúszott" terhesség.

Ugyanolyan selejt-viselkedés mindkettőtök részéről, mint amikor az orált erőltette a béna pasid, pedig még hagyományos orgazmust sem tudott okozni. Te meg nem álltál ellent, mert "meg akartad fogni". Meg mint az anál, amit mostanában sujkolnak a magazinok, amikor a "popsidról" beszélnek és hogy "a párod" "análisan kényeztet". Szómágiától remélhetőleg jobban tágulsz.

Na, ennél csak annyival rosszabb, amikor behoz még egy nőt, hogy azt már nem tudod titokban tartani, hiába a hálószobában zajlik. Még a végén anyád is megtudja, és az rosszabb, mint a privát megaláztatás.

Igen, vannak olyanok, akiknek bejön az anál, és akiknek bejön az édeshármas is. De ha te nem vagy köztük, csak hagyod magad, akkor sajnállak. Amit te csinálsz az nem poliamória.

Csak szólok.

Szintén nem poliamória a swingerezés, ami szexuális partnerekről szól, nem tartalmaz érzelmeket.

 

Önismeret és kommunikáció

 

A poliamória a párkapcsolatban olyan, mint az orgia a szexben: az egész tevékenység dekonstrukcióját kívánja meg, amiből aztán újra összerakod, mi neked a fontos és mit hagysz inkább ki. És lehet, hogy utána úgy döntesz, hogy ez neked nem kell, de jobban fogod tudni, hogy akkor mégis mi kell és miért.

A poliamória leggyakrabban úgy kezdődik, hogy egy összeszokott pár továbbra is szereti egymást, de belátja, hogy ez kevés. Ha mindkettő nyitott rá, keresnek egy harmadik felet, aki mindenkinek bejön és akinek mindenki bejön. Igen, nagyon sok feltételnek kell teljesülni. És ami még fontosabb, senki nem engedheti meg magának, hogy ne tudja, pontosan mit akar és mit vár el - mert akkor úgy fogja érezni, hogy beleerőszakolták valamibe.

Iszonyú fontos a kommunikáció és a belátás. Kölcsönös kommunikáció és kölcsönös belátás. És kölcsönös tolerancia és rugalmasság. Ha valami fontos a másiknak (másik kettőnek), nekem meg nincs is annyira ellenemre, kipróbálom. Ha nem tetszik, akkor továbbra sem. De ha tetszik, érdemes beismernem, hogy előítéletem téves volt - és nem zsugorodik össze a férfiasságom.

Ehhez baromira fel kell nőni.

 

Miért érdekes?

 

Felőlem mindenki azt csinál, amit akar, olyan és annyi emberrel, ahányhoz kedve szottyan. (Amíg ezzel  mindegyik egyetért.) De az biztos, hogy aki legalább egyszer kipróbál egy nem hagyományos, fiú-lány kapcsolatot, az kénytelen sokat tanulni magáról és a kommunikációról és ez egy szinttel magasabbra emeli a párkapcsolatai minőségét. Kevesebb sunnyogás, kevesebb passzív-agresszió, kevesebb önelnyomás, kevesebb elvárás, hogy a másik olvassa a gondolataidat. Több kommunikáció és kíváncsiság, na meg ön-ismeret.

Ha nincs kedved hozzá - mert miért is lenne, akkor is érdemes végiggondolni, mit tartanál fontosnak egy többszereplős kapcsolatban.

Mit tartalmaz a lojalitás, amit elvársz és amit kínálni akarsz?

Hol vannak a pénzmegosztásban a határaid?

Mi is igazából a féltékenység?

Mit vársz el a szexben és mit vársz el csak azért, mert el kell várnod - de alapvetően el tudnád engedni, ha attól a másik boldog?

Fontos-e neked, hogy a másik boldog legyen? Vagy csak addig fontos, míg a te társaságodtól az, ha meg már nem, az az ő hibája és nyugodtan szenvedjen összezárva veled?

Tényleg szeretnél a büntetése lenni? Hogy veled sújtsa a társadalom, amiért vannak még vágyai? Ha megunta a fejedet, akkor meg is érdemli? Ha meguntad, akkor megérdemled?

A következő poszt arról szól, mi mindent lehet tanulni nem hagyományos párkapcsolatokból. Igazából ezt az egészet azért írtam ide, hogy ne kelljen ezzel kezdeni a következőt.

 

NB:

A gyengébbek kedvéért mondom, nem azt mondtam, hogy tessék azonnal poliamóriába tömörülni. Azt sem, hogy az mindenkinek való. Aki ezen fogja verni magát, azt kimoderálom a picsába. Unom már a hivatásos erkölcsi acsarkodókat.

Ja, és én ugyan nem beszéltem gyerekről, de ti fogtok, úgyhogy:

Tudom, tudom, minden gyerek fundamentalista és sosem bírná ki, hogy kettőnél több felnőtt szeresse és osztozzon a nevelésével járó terheken. Egy gyerek bármikor kibírja, ha hagyományos papa-mama kapcsolatban az apja veri az anyja meg hibáztatja, beleszokik az aktív és passzív erőszakba, de azt sosem bírná ki, hogy ne papa-mama konstrukcióban nőjön fel, ahol kevesebb a feszkó, mert mindenki őszinte és ahol mindenki végiggondolta, hogy kell-e ez neki. Minden gyerek fel akarja zabálni az anyját, és erre mindnek joga is van, mert minden gyerek konzervatív nőgyűlölő. Sosem bírná ki, hogy az anyját néha tehermentesítsék, azt meg egyenesen elvárja, hogy vele büntessék az anyját.

Minden gyerek kádéenpés:) 

A poliamória nem álszenteskedik és degradálja az új partnert, nem akarja azzal megalázni, hogy ő másodrendű és...

Posted by Quadrille Lobster on Saturday, May 23, 2015

 

26 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://oriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr207485534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

eastern sugar 2015.05.24. 11:18:37

hú! örülök, hogy írtál erről, tök jó!
de azért erősen vitatható egy pár dolog:

"Leggyakrabban úgy kezdődik, hogy egy pár, akik nagyon jól kijönnek, de a kapcsolat kihűlt, úgy dönt, hogy valamerre nyitni kell. Mert szeretik egymást, nem is 90 évesek, hogy ne kívánnák a szexet vagy a hódítást, csak már nem egymástól."

"A poliamória leggyakrabban úgy kezdődik, hogy egy összeszokott pár továbbra is szereti egymást, de belátja, hogy ez kevés. Ha mindkettő nyitott rá, keresnek egy harmadik felet, aki mindenkinek bejön és akinek mindenki bejön."

nem. vagyis lehet ilyen is, ez a dolog egy pormája. de a poliamoria alapvetően nem azt jelenti, hogy ha unom a nőmet/pasimat, akkor együtt maradunk és beszerzünk még valakit.
hanem azt, hogy lehet egyszerre szerelemmel szeretni több embert is. olyan párok is vannak, igen, akik egy kicsit már unják egymást, de szívesen együtt maradnak, mert amúgy jól kijönnek, ez az általad vázolt verzió, de ez egy a sok közül. alapvetően több olyat látni, ahol egy ember több partnerét szereti szerelemmel és nem unja. ennek is lehetnek végtelen verziói, lényeg az, hogy azért ez nem egészen így megy.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2015.05.24. 12:21:52

@eastern sugar: Jogos, bár hadd hangsúlyozzam, hogy "leggyakrabban". És igen, nem azt jelenti, hogy unod a partnered és beszerzel még egyet.

Természetesen van más helyzet is, én is kerültem már olyan helyzetbe, de egy párkapcsolat kezdetén úgy érzem, érdemes megadni a teljes figyelmet, mert jó. MIndket (mind3) kapcsolat elején:) Erről a következőp posztban lesz szó.

Amúgy sok időt töltöttem kutatgatással és szinte minden sztori így kezdődött. Igazából egyik sem kezdődött máshogy - csak saját tapasztalatból tudom, hogy másis van. De még az sem egyértelmű.

De persze, jogos az észrevétel. (És persze égő, h gyakorlatilag megismételtem egy egész bekezdést, csak más szavakkal:((( Egyszer elkezdem majd szerkeszteni, amit írok, becsszó:)

shien 2015.05.24. 13:51:42

Jó írás.
Ahogy fentebb elhangzott én például azon kevesebbek közé tartozom, akinél már nagyon korán megjelent hogy több embert szeretek egyszerre. Csak ott még nem fogtam fel hogy ez "nem normális". Nem is mentek jól a kapcsolataim. De még néhány embert ismerek, akinek fiatal korától ez a dolog jelen van - megismerésük döbbentett rá hogy talán nem vagyok elmebeteg.
De tény hogy a legtöbbször egy komoly kapcsolatból származó felismerés vagy trauma indítja el az embereket ebbe az irányba. Aztán hogy mennyit maradnak benne, az megint más kérdés.

marjoram 2015.05.24. 14:12:27

Egy ilyen kapcsolat(rendszer) csak hiperintelligens, birtoklásvágytól és nárcizmustól teljesen mentes emberek között lehetséges - ha már egy valaki bekerül a "körbe", aki nem ilyen, akkor borul az egész rendszer. A gond az, hogy én olyan emberrel, akinek elég érett lenne a személyisége egy ilyen kapcsolathoz még nem nagyon találkoztam. A mai társadalomban egy nő számára ez 1. a totális társadalmi megsemmisüléssel 2. az állandó takargatással/hazudozással lenne egyenlő. Attól tartok, a poliamóriában élőknek rosszabb lenne a megítélése, mint a homoszexuálisoknak vagy akár a prostituáltaknak. Egy idő után szépen bezárulnának a kapuk az előtt, aki felvállaltan így él: nem kap normális állást, mindenki elkerüli, állandóan megalázzák, stb. Kb. 500 év múlva lehet, hogy el lehetne ténylegesen gondolkodni azon, hogy valaki szeretne-e így élni, de jelenleg esélytelen. Amúgy sem lehetne megfelelő partner(ek)et találni hozzá, de azért gondolatkísérletnek érdekes.

Gungnir 2015.05.24. 18:28:01

Az utóbbi időben én is elgondolkodtam ezeken a dolgokon, és meglehetősen kiábrándultam a hagyományos "zárt" kapcsolat koncepciójából.
Mit is jelent, hogy "zárt" egy kapcsolat? Azt, hogy mindkét fél vállalja, hogy X,Y,Z stb. dolgokat csak a másikkal hajlandó megtenni. Mindeközben pedig A,B,C stb. dolgokat bárki mással is csinálhat. Az, hogy mi tartozik a "szabad" és a "tilos" kategóriába, erősen az egyéntől/kapcsolattól függ. Általában csak az intimebb dolgok (pl: szex, smárolás) tartoznak a tiltott zónába, de előfordul olyan eset is, ahol már akkor felkapja valaki a vizet, ha a párja egy vonzó ellenkező neművel beszélget. A skála rendkívül változatos ezen a téren. Ezért itt sem maguk önmagában X,Y,Z stb. tevékenység rendelkezik olyan tulajdonságokkal, ami egyértelműen tiltandó lenne mások között. Indokként egyedül a másik elvesztésétől való félelmet tudom azonosítani. Mivel nem akarom elveszíteni a másikat, megtiltom neki, hogy olyan dolgokat tegyen a potenciális párjelöltekkel, ami azzal járhat, hogy engem otthagy érte. A két fél azért megy bele ebbe a kölcsönös "megállapodásba", mert ezzel csökken annak a valószínűsége, hogy a másik otthagyja őt. Az egész ezen a félelmen alapul.
Ráadásul ez egy önerősítő folyamat, hiszen ha ez az általánosan elterjedt "megállapodás", és alapvetően mindenki (vagy legalábbis a többség) megköveteli a kizárólagosságot, ténylegesen ott fog hagyni, ha valami "tiltott" kategóriába tartó dolgot akar egy harmadik személlyel csinálni.

A poliamoria mondhatni ezt a gordiuszi csomót szeli ketté: nem tiltom a másokhoz való közeledést, így nem kényszerítem rá a másikat arra sem, hogy ha valaki mást is akar, ott kelljen hagynia.

zriff 2015.05.24. 19:23:12

Sima komcsi hedonista utópikus ezoterikus zagyvaság, a szeretet hatalma mindent megold, és majd mindenki egy boldog kommunában él majd, szabad szerelemben süt a nap, és énekelnek a madarak.

Gizi Bé 2015.05.25. 10:45:26

hiánypótló írás, köszi!
A minden gyerek kádéenpésért pedig külön plusz pont:-)

2015.05.25. 15:52:08

Az az ellentmondás a cikkedben, hogy először felvázolod azt a helyzetet, mikor egy pár szereti egymást, de kapcsolatuk kihűlt, aztán pedig hangsúlyozod, hogy itt érzelmi alapú édestöbbesekről van szó, kizárva nem ilyen eseteket. Holott az igény eleve nem érzelmi alapon jelenik meg az általad felvázolt szituációban.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2015.05.25. 16:16:31

@nagybalfasz:
Ha akarnád érteni, értenéd, ehhez minek kellett kommentelni?

"(UPDATE: Jogos a kritika. Létezik olyan is, amikor már eleve három vagy több ember között jön létre kapcsolat, de az érzékeltetéshez azt hiszem hatékonyabb, ha onnan kezdem a mesét, ahol mind voltunk már.)"

2015.05.25. 16:38:51

@Quadrille Lobster:
Én értem mit írsz, de ettől még ellentmondásos.

A másik, hogy igen, már olvastam az update-et kommentelés előtt is, de annak semmi köze ahhoz, amilyen ellentmondásra én mutattam rá.

Akkor még egyszer:
Ha eleve valaminek a hiánya miatt alakul ki az igény egy újabb szereplőre a kapcsolatban, akkor nem nagyon beszélhetünk érzelmi alapról a többes kapcsolatban. És ez független attól, hogy mi volt a kiindulópont, hogy eleve több ember között jött létre, vagy közben alakult ki. Ha érzelmi alapú az új ember belépése, akkor ahhoz nincsen szükség az előző kapcsolat hiányosságára, az érzelem ugyanis nem racionális. Ha viszont a hiány miatt jön létre a szitu, akkor az olyan, mint ha X jó az ágyban, Y-al jókat lehet beszélgetni, Z-vel meg társaságban mutatkozni, vagy legalábbis semmivel nem jobb ennél. Ugyanaz, mint a macsós példád.

Kékmedve 2015.05.27. 00:01:03

@marjoram: A blogbejegyzés következő részéhez írtam egy hosszabb posztot arról, hogy hogyan működik mindez a gyakorlatban. Nem egyszerű, de megvalósítható.

SynDieCathor 2015.05.29. 10:45:39

@marjoram: Lobster fel is hívja rá a figyelmet, hogy nagyon fel kell nőni ehhez, (érzelmileg, önismeretileg, stb.) persze ez csak egy sor a sokból, de sokan azt átugorják agyban, mondván ők tuti elég felnőttek már:D

Szóval én a hiperintelligens kifejezésedet én kicserélném egyszerűen a valódi felnőttre (VF). Az érzelmi felnőttség nem azon múlik, hogy betöltötted már a 18-at.

Egy "valódi felnőtt" már kinőtt a birtoklási vágyból, ismeri önmagát, az igényeit, konkrét elképzelései vannak, érti a világegyetem sokszínűségét és nem akar kényszeríteni senkit, elfogadja, ha valaki nem ért egyet vele, stb. Nincs elég hely ide felsorolni mindent. Én értem, amit Lobster írt, volt szerencsém megtapasztalni és nagyon is működik. Ezzel a cikkel NEM KELL egyetérteni, az CSAK EGY LEHETŐSÉG a sok közül. Azoknak szól, akik érzik, hogy nem stimmel valami, hogy valami nagyon nem oké a jelenlegi a társadalmi struktúrában és hülyének érzi magát, hogy ő az UFO, mert őszinte, felszabadult akar lenni a ráerőszakolt szerepek nélkül... Uh, nehéz ezt megfogalmaznom, de aki ÉRTENI AKARJA, az ÉRTI. Mindig azon múlik mi az, amit keresel. Aki hibát keres az azt fog találni. Épp eleget és épp annyit, amit kedvére a kiragadhat egy komplex dologból csak azért, hogy kötözködhessen. (Hja ez már nem neked szól Marjoram)

A cikk lénye szerintem az, hogy létezik olyan szint, amihez fel kell nőni és korántsem alkalmas rá mindenki, sőt...csak nagyon kevesen. Ehhez valóban teljes nyitottság és őszinteség, kommunikáció kell KÉNYSZER nélkül. Azok akik kötözködnek egyszerűen a lényegét nem fogják fel. Hozzáteszem kár is velük foglalkozni, mert nem is nekik szól a cikk. Ez is egyfajta szűrő :D

Víz Ivó 2015.05.29. 11:47:06

@ZsuzsiF: Neked ki a fontos? Akit (akiket) szeretsz, vagy a társadalom?

Kinek hazudsz inkább? A társadnak, vagy a társadalomnak?

Mi történik, ha nem hazudsz a társadnak? Minek neked olyan társ, aki csak hazugságok mellett marad veled?

Próbáltad már "felvállalni" magadat vki előtt? És az milyen retorziókat szült? Kire haragudtál az esetleges retorziók miatt? Magadra? A másik emberre? A társadalomra, aki szerinted elvárta a másik ember reakcióját? A másik ember, ha nem jól reagál rád, az csak azért van, mert ő egy báb, akinek a társadalom mondja meg, hogy mit éreztem?

Furcsa ellenérzéseid vannak. Gyanúsak, hogy valamiféle projekció is bőven szeepet játszik a kialakulásukban.

Víz Ivó 2015.05.29. 13:01:34

@Quadrille Lobster:

Itt meg a végéről kezdeném a kérdezést, felgöngyölítést, végső soron a megértést:

1. Te nevelted már tartósan más gyerekét? Vagy sajátjaidat, akár?

Vered a gyerekeidet? A párod meg hibáztat mindenkit?

Eleve nem értem a posztod (ezt és a következőt olvastam csak még) irányát. Úgy értem, hogy kihez beszélsz? Kit szólítasz meg vele? Honnan veszed, hogy akik olvasnak, azok nyakig szarban élve, verik a gyerekeimet, utálják a házastársukat, stb....még a kétoldalú, egyidejű megunást sem hiszem olyan gyakorinak, mint amennyire általánosként veszed Te magad.

És meg egy anakronizmus, amin (eddig még) nem sikerült túllépnem:

Azt írod mindkét posztodban, hogy mindenki átélte már, hogy elmúlt a szerelem-szeretet-szexuális vágy belőle a párjával kapcsolatban. Hogy ez egy törvényszerű változás, amit az idő múlása okoz.És hogy az őszinteség segít ezt megoldani-feloldani. De itt elvesztem a fonalat.....
Miért nem hagyod ott azt, aki mellett hazuggá váltál? Aki mellett másra vágysz? Akivel jobb a kisvasútimádatot kiélni, jobb a szex, stb ? De ugyancsak Te írtad, hogy szigorúan tilos gyereket felhozni okként, indítékként, miegyébként....
Mitől függ, hogy őszintének hiszed-e a párodat, ha mást érez, mint Te? Mert egyszer azt írod, hogy mindenki egyforma (megun, kiszeret, vágycsökken), máskor meg azt, hogy mindenki más és más, és épp ez a másság a legszebb dolog. A másik másságának felismerése, elfogadása, szeretése a legfelnőttebb tuttiság....

Most akkor, hogy van ez?
Ha nem úgy érez, mint én, akkor hazudik, vagy pont őszinte? Hogy döntöd el?

És az utolsó: Azt írod, hogy ...... aki jól szeret... Ez a kedvencem :-)

Hogy kell jól szeretni ?

Víz Ivó 2015.05.29. 13:06:13

@Quadrille Lobster: :javítás:

Ez a rész helyesen:

Miért nem hagyod ott azt, aki mellett hazuggá váltál? Aki mellett másra vágysz? Akivel szemben mással jobb a kisvasút imádatot kiélni, meg jobb a szex is, stb ?

Hitetlen · http://hitetlen.blog.hu/ 2015.05.31. 12:51:28

„Minden gyerek kádéenpés” Ez marha jó. :D

marjoram 2015.05.31. 21:03:28

@SynDieCathor:

"létezik olyan szint, amihez fel kell nőni és korántsem alkalmas rá mindenki, sőt...csak nagyon kevesen"

És persze mindig mindenki azt hiszi, hogy ő benne van az 1%-ban. Ezt most nem rád írom, hanem hogy bemutassam, hogy mi a bajom a "valódi felnőttség" fogalmával. A VF egy olyan lehetetlen elvárásrendszer, aminek néhány megvilágosodott bódhiszattván kívül élő ember nem tud megfelelni, ezért is neveztem az ilyen embereket hiperintelligensnek. Mert aki ezt meg tudja valósítani az tényleg hiperintelligens és az emberiség max. 1%-a ilyen, a többi egyszerűen alkalmatlan rá (ebbe most magamat is beleértem, mert én pl. soha nem tudnék eljutni erre a szintre). Én azt tapasztaltam eddig a környezetemben, hogy aki azt hitte magáról, hogy már elérte a VF állapotát, az csak csökkenteni akarta a kognitív disszonanciát a valamelyest nárcisztikus énképe és a valós személyisége között. Rengeteg ilyen ember van, és ha ezek belekezdenek egy poliamórikus kapcsolatba mondván, hogy ők érzelmileg érett VF-ek, ott brutális sérülések lesznek. És az az 1% is sérülni fog, aki tényleg VF, nemcsak az önáltatók, akik annak mondják magukat. Vagy aki tényleg VF, az már nem tud sérülni sem lelkileg?

töröltjuzerneírj (törölt) 2015.06.01. 00:57:55

legalább uakkora baromság, mint a normalitás. annál kicsit nagyobb

töröltjuzerneírj (törölt) 2015.06.01. 01:09:19

már a vf

Víz Ivó 2015.06.01. 09:22:26

@Quadrille Lobster:

"...Leggyakrabban úgy kezdődik, hogy egy pár, akik nagyon jól kijönnek, de a kapcsolat kihűlt, úgy dönt, hogy valamerre nyitni kell. Mert szeretik egymást, nem is 90 évesek, hogy ne kívánnák a szexet vagy a hódítást..."

Mert amit szexnek, vagy hódításnak nevezel, az nem egyfajta szerep szintén?

Nem arról van szó valahol, hogy aki nem tud megfelelni a következő szerepnek, az a "savanyú a szőlő" gyakorlat alapján nyíg, hogy neki az az életszakasz az életcélja, amiben van éppen?
Hogy Te, személy szerint, miért pont a párkapcsolat, család színterén elvárt (bizony, bizony! elvárások vannak) szerepet támadod, nem világos számomra. De gyanús, hogy valahol, még régebben, akadtál meg..... Akarsz inkább arról beszélni? Érdekes volna az is, és szerintem, még hasznosabb is mindannyiunknak, mint ez a folytonos "képünkbe dörgölés".

Jó kérdéseket feszegetsz. Érdekes az irány, ahonnan minden eddig olvasott témára "rálátsz. De a sok sok téma, sok sok egysíkú megközelítése által kirajzolódó metszéspont egy olyan embert mutat meg (téged. hiába mindig minket szapulsz, hülyézel le), aki iszonyat frusztrált. Az elfogadást sehol meg nem találó . De legjobban a családban meg nem kapást feldolgozni nembíró embert.....

Remélem még nincs gyereked.... :-(

2016.05.12. 18:25:13

@marjoram: már bocs, de kicsit túltolod.. miért NE kapna állást az ilyen ember? Szerinted ki kell doboltatni a fő téren, hogy valaki igy él ? A hálószobában simán lehet megélni ezt.

2016.05.12. 18:29:52

@marjoram: itt is súlyos túlzásba esel.. nem lehetetlen elvárás, hogy a másik embert emberszámba vegyed, ne elvárásoknak alávetve és hogy a valódi szeretet hassa át a kapcsolatot. És persze ez nem egy állandóság, mert hangulatok és energia szintek hullámzanak. De ki lehet élhető kapcsolatot alakítani.. én kb egy ilyesmiben vagyok fél éve és nem vagyok megvilágosult jógi. Viszont hatalmas tanulások és tapasztalatok vannak benne.

VivienChristin (törölt) 2016.05.12. 18:48:05

@SynDieCathor: kesve talatam ide de talan nem erdektelen: en ertem es egyetertek veled es Lobsterrel, valoszinu mert en is poliamoriaban elek, zsenialis sosemvolt boldog allapot, melyben a szeretet a bizalom a szabadsag az oszinteseg es a szexualitas fullra jar

2016.06.28. 17:45:23

@Quadrille Lobster: Írod: "A poliamória egy olyan kapcsolati forma, ahol több, mint két ember szerelmes egymásba. Tartós, hosszú távú elköteleződés egynél több emberrel."

Hogyan lehet elköteleződni több emberrel ? Mi ennek a rítusa, jelképe vagy mindennapi életben megjelenő jelzése ?

Már az is elég izgalmas, hogyan lehet szerelmesnek lenni több emberbe... ha a szerelem szót intim egymásbaoldásnak fogjuk fel és nem csak olyan szimpátiának, ami szexben is kifejeződik.

nezelodo917 2016.11.07. 01:28:09

@Quadrille Lobster: "egy párkapcsolat kezdetén úgy érzem, érdemes megadni a teljes figyelmet, mert jó" - már izé és miért csak a párkapcsolat kezdetén?!

Én vagyok idealista?

nezelodo917 2016.11.10. 18:09:51

Jealousy

"Not healthy in any practical sense, but still it’s normal and inevitable up to that certain level when it becomes a self-serving excuse for abusive oppression. I have nothing against other people being swingers or whatever, but nonetheless I think it’s still okay to long for a committed monogamous relationship and that may require you to give up on a few antics of post-modern individualism for the sake of romantic love and shit."

...tetszik a végén, ahogyan ironizál =) "still okay to...", "a few antics of post-modern..."

(matchquestions.tumblr.com/post/102208727214/jealousy)