Lobsterizmus 101

Friss kommentek

  • kotyesz: Az izmusok formálódása idején Baromi szerencsés volt a mai USA őse ugyanis máig hatóan, az önálló (magán)-kezdeményezések vállalkozások hazájává tet... (2017.08.18. 22:24) Női kvótát a politikai tisztánlátásért
  • Molinaseca: @Quadrille Lobster: Meg van a bitchy resting face, pl nekem. Amikor nem vigyorgok 32 foggal, mindenki azt hiszi, bajom van, és kérdezgetnek róla. F... (2017.07.15. 19:17) In máj kántri 2.
  • Gerle Éva: @Quadrille Lobster: "A másikat hibáztatják, a gyerektől nem várnak el gondolkodást." Olyan sincs, hogy felnőtt gyereket győzködnek, hogy de ők nem i... (2017.07.05. 18:37) Kitagadott szülők
  • Liza Magyar: Imádom ezt a blogot. (2017.07.02. 17:52) Szerepeid vs. Te
  • Diorella Queen: Lehet hogy mindenkinek igaza van csak nekem nem, de azért az nem rossz dolog, ha a pasi okosabb mint a nő és fel lehet nézni rá emiatt. Aztán hogy e... (2017.06.04. 23:06) A butaság nőies? És a nőies az jó? És kinek az?
  • Diorella Queen: Mindenki az őrült mókuskerékből szeretne kitörni. De csak nagyon keveseknek sikerül. (2017.06.04. 22:34) Felejtsd el az önmegvalósítást - Előbb tanuld meg helyén kezelni a melódat

Nem ügyfél vagy, hanem termék. Úgyhogy megéri téged szívatni

2012. 08. 13.

Csak győzzed kihasználni az új szabadságot, mert nincs nagyon tele lehetőséggel. .

A Google, Facebook, Apple, Amazon és egyéb Big Data championoknak te nem az ügyfele vagy, hanem a terméke. Elvégre nem te fizetsz, hanem a hirdető.

Ha ezt sikerül megérteni, mindjárt más színben látszanak a dolgok.

soviet russia goggle.jpg

A hirdetők igényei változnak, és bár egyszerre minden igény jelen van, az eszközök bővülésével egyre nő az étvágy:

1. Megmutatni magát, bevonzani téged, eladni a terméket (60s Mad Men style)

Ha még mindig azt hiszed, hogy a hirdető csak kelleti magát és ennél rosszabb már nem lehet, inkább ne menj marketing szakembernek - és a céged hirdetéseit se akard magad csinálni. Különben úgy jársz, mint a figyelmet a fényérzékenységre felhívni vágyó gyógyszer-poszter, ami azzal akart megnyerni, hogy "A napra lehet nézni, de rád nem"

Aki még ebben él, az simán megvesz egy hirdetést aszerint, hogy hányszor jelent meg az internetezők orra előtt a képernyőn. Lelke rajta, de ez kidobott pénz. Különösen az újabb alternatívákhoz képest.

2. Megtudni, mit szeretnél

A irdetőknek legalább olyan fontos, hogy a termékfejlesztésnél megtudják, mire lenne igény. Elvégre nem a saját, belső indíttatásuk kiélésére találnak ki termékeket. Csinálnak ők gagyit is, ha te azt vszed meg. Gyártanak ők olyasmit is, amit ők maguk nem ennének meg, csak derüljön ki, hogy a tömeg meg ráveti magát.

Kvantitatív eszközök - ez még olyan tudományosan és egzaktan is hangzik. Célcsoport és vásárlóerő. Kérdőívek, customer feedback, miegymás. Gratulálok, megérkeztél a nyolcvanas évekbe.

A fenti példánál maradva, aszerint fizetsz, hányszor látta 18-49 éves, tehetős ember. Targeting.

3. Előrejelez

Mert ha valamit még annál is jobban szeretne tudni, hogy mit szeretnél, az az, hogy mit fogsz akarni holnap. Ehhez kellenek a sok adatok, amikből aztán mintázatok és trendek rajzolódnak ki. Ezt aztán lehet extralpolálni, kicsit elébe menni. Igazán ártalmatlan időtöltés, nem? Ráadásul a te érdekedben van, ők csak azt akarják, hogy  a "neked legmegfelelőbb, legérdekesebb hirdetések érjenek el". Hát nem szívmelengető? (Emlékeztek arra a londoni stunt-ra, amikor egy arcfelismerő kijelző csak nőknek mutatta meg a hirdetését? Jó, a diszkriminációról szólt, de az arra járó hímekben azonnal felhorgadt egy mélyebb félelem, hogy tudniillik, ide most ők nem látnak be.)

Mindent tudni akarnak rólad és másokról. De ha most azt hiszed, a social networking csak figyel téged, gondold újra. Ez már a múlt.

4. Manipulál és befolyásol

A hirdetési szakma szent grálja ugyanis nem az, hogy a kedvedben tudnak járni. Nem az a biztos stratégia, ha ők meg tudnak felelni neked. Az igazán biztos üzleti modell az, hogy ha téged tesznek termék-kompatibilissé. Ha te felelsz meg az ő igényeiknek. Vagyis pont azt kezded ma akarni, amik ők holnaptól kínálni fognak. Pont akkor, amikorra legyártják.

És hát ehhez elengedhetetlen, hogy a barik által egymásra gyakorolt (ún. társadalmi) nyomást is a saját szolgálatukba állítsák. Vagyis a te fintorgásodat, hogy Lobster, vegyél már egy rendes telefont. Ha együtt szembesülnénk a kereskedelni nyomással, és szemtől szemben állnánk vele, még a végén kitalálnánk, hogy nem is kell az a kütyü. De ha minden bari egyedül áll szemben a hirdetőkkel, és a többi bari is a hirdetők mellett áll...

Kábé olyan ez, mint a választott politikus és a diktátor közötti különbség. A választott politikus gyakran demagóg, populista, megpróbálja kitalálni, hogy mit akarsz hallani és megígéri. (Rosszabb esetben be is tartja.)

A diktátor azonban már egy lépéssel előtte jár. Ő már elérte, hogy mindenki hangosan követelje őt a hatalomba.

Ebbe mi is ugyanúgy belerángatjuk, belekényszerítjük, belefenyegetjük egymást, mint a diktatúrába. Ezt is mi tesszük lehetővé.

Shock & Awe

Egy ideje még én is azt hittem, hogy ha a nagy adatgyűjtő cégek valami igazán nagy disznóságot csinálnak, akkor majd minden kiderül és rossz lesz nekik. Közben tudtam, hogy valószínűleg a legtöbben morognak ugyan, de maradnak és a bevételeik komoly esésére sem fogadnék elemzőként. Honna jön hát a diszkrepancia?

Egyszerű. Ha egyszer csúnyán keresztbe tesznek neked, akokr egyúttal szívességet tesznek a valódi, fizető ügyfeleinke, a hirdetőknek és a kormányoknak. Ha eladják az adataidat, azon te duzzoghatsz kedvedre, de eddig sem te fizettél nekik.

Mert ne feledd, a kedvenc szolgáltatásaidnak, amik nélkül nem tudsz élni nem te vagy a fizető ügyfele. Te a termék vagy. Nem a vendég vagy, hanem a főétel. Pontosabban egy rizsszem a tányéron. 

Így viszont nemhogy nem veszélyes, hanem kimondottan kifizetődő szívatni téged. Mert ugye, ha az ügyfél lennél, akkor az elégedetlenséged számítana. Akkor, ha valamin felháborodsz, megszakíthatnád a kapcsolatot. Elmehetnél máshoz. Most eltekintve attól, hogy melyik szolgáltatónál van a kritikus tömeg, más miatt sem ez a helyzet.

Ha például te lennél az ügyfél, corporate öngyilkosság lenne bejelenteni, hogy mostantól a leveleid között is keres a gugli. Mert hiába érvel, hogy eddig is kerestél a gmailjeid között, miért nem teszed inkább guglin keresztül, ezt ugye a harmatgyenge hülyeérveket kitaláló marketing-alosztály találhatta ki. Ugyanazok, akik szerint ha valami olyasmit csinálsz, amit nem szeretnél, hogy mindenki megtudjon, lehet, hogy eleve nem kéne megtenned. (Eric Schmidt - Google CEO) De attól, hogy valami hülyeségnek hangzik, még lehet tényleg az. A baromság is lehet cáfolhatatlan.

De nem te vagy az ügyfél. Hanem a megrendelő. És a megrendelő hozzád szeretne férni.

Így ha holnap bejelentenek valami sokkolót, igazából nem veszítenek vele. Ügyfelet éppenséggel nyernek. Előnyben lesznek a kisebbekkel szemben, akik nem mertek pofátlanok lenni az ügyféllel, mert még mindig azt hiszik, hogy az ügyfél elégedetlensége a júzer elégedetlensége. Csakhogy az ügyfél már rég nem a júzer, ez egy pénzügyileg téves beidegződés. A hirdető viszont elégedett.

Te meg dühöngsz egy kicsit, de nem túl elkötelezetten, mert akkor nem tarthatod meg arcvesztés nélkül az akolmeleg gmailedet. Így csak annyit dünnyögsz, amennyit más, vagyis ami épp elég az önérzetes belenyugváshoz. 

Így ha közéd és információ-függőséged tárgya közé beáll egy Nagy Cég és azt mondja, be kell venned a kukiját, te beveszed.

Opt-out a te új istened

A megrendelő ugyanis nem szeret illegálisat csinálni, csak ha muszáj. Ha egy mód van rá, legálisan fogja. Az EU is hogy megvédte már a jogainkat. Mostantól nem muszáj benyelned a kukikat, de akkor nem is használhatod a szolgáltatást.

Mindenkinek megvan, amikor egy különösen agresszív program egy ponton feldob egy ablakot, amin feltesz egy kérdést, amire üvöltenél, hogy 'NEM', de csak egy 'OK' van rajta és bezárni sem tudod? Vagyis azt fogja csinálni, amit akar, de a beleegyezéseddel. Na, ilyen, amikor egy függőnek az a szabadsága, hogy opt-outolhat,

Az opt-out a megállapodásos neve annak, hogy a nudge ezen túl teljes erejével ellened feszül. Miközben mosolyog, hogy de te szabad bárány vagy. Nem muszáj azt tenned, amit kérnek cserébe. Bégethetsz egyedül odakinn a hóban. Ez egy szabad ország.

Na, ezért aggályos, hogy egymást is nyomás alatt tartjuk, hogy tessék megosztani, tessék okostelefont, tessék mindent megadni magadról. Különben milyen akoltárs vagy te? Tán nem csak rejtegetnivalód van? Vannak ugye azok, akik hirtelen semmit nem tudnak az ellen mondani, hogy ha nem követtél el semmit, nincs, amit ne mutatnál meg. Ezért úgy gondolják, hogy akkor biztos igaz.

Ráadásul egymás elől még csak-csak eltitkolnánk dolgokat, na de hogy egy nagy cégtől? Dehát én biztos nem érdeklem őket. A problémának csak az egyik rétege ugyanis, hogy mit lát a haver vagy a HR-es a fb-n. Erre még lehet ugatni, hogy aki nem állítja át, megérdemli. (De nagyon szeretitek büntetni egymást, istenem, főleg így, hogy ti vagytok egymás közül a legértelmesebbek.)

De az ugye egyértelmű, hogy a cég, amelyik az ingyenszolgáltatst nyújtja az vagy a beleegyezéseddel olvassa az emailjeidet, vagy anélkül, vagy az 'I agree' után kezdi böngészni a címlistádat, vagy még előtte, hogy akkor csinál fotót a telefonodról és küldi haza, amikor a központ jónak látja és hogy a földrajzi helyzetedet is csak az nem tudja, akit nem érdekel. (De milyen melengető már az a kis érdeklődés, jaj, ne is mondd.)

Minden tudni rólad és megpróbálni befolyásolni összeférhetetlen

Egy dolog, hogy valaki mindent tud rólad. Egyesek szerint úgysincs mit rejtegetni. Feltöltjük magunkat a netre, kvantifikáljuk magunkat, kulcsszavvakkal kereshetők leszünk, lesznek csalhatatlan címkéink és onnan majd mi magunk is megtudjuk, kik vagyunk.

Egy másik dolog, hogy valakik hatékonyan tudnak maniplulálni.

De a két lehetőség együtt már túlmegy egy ponton, különösen ha még egymást is megharapják a birkák nonkonformizmusért. Akkor az utolsó valamennyire döntésében szabad ember körül is bezáródott a csapda.

Persze tudom, valahol mind erre vágynak a barik. Hogy a szabad akarat esélye se maradjon meg, és hogy ez ne az ő döntésükből alakuljon így. Ez már majdnem olyan kényelmes, mint a halál, csak nem olyan ijesztő.

Digitális erkölcsi bizonytívány

Egyszer már élcelődtem azon, hogy létrehozok egy adatbázist egy cég ügyfeleiről elérhető összes értelmes és felesleges infóról, egy buta algoritmussal kiértékelem és annak a buta algoritmusnak a következtetéseit utána mohón lesik majd olyanok is, akik nem tudják, mik voltak az előfeltevéseim, még kevésbé, hoyg azok helyesek voltak-e, relevánsak-e nekik, és végül hogy a következtetés mit jelent és mit nem.

Ez azonban a valóság.

Egy cég, legyen az bank, kiskereskedő vagy kormányzat, mindent tudni akar, csak sajnos nem tudja értelmezi az infómorzsákat. Képzeld el, hogy minden veled kapcsolatos infó egy helyen van, és max aszerint van rangsorolva, hogy hány áttéten keresztül kapcsolódik hozzád. Magyarul tőled szerezték, vagy rólad, a partneredről, vagy a gyerekedtől, vagy csak egy cégtől, amelyik ismeri anyádat.

Az eddig címeidet, ahonnan bejelentkeztél, a telefonszámaidat, a régi készülékeid GPS-adatait, azt is, hogy most hol vannak, hogy milyen WIFI-kre csatlakoztál, hogy hol igényeltél hitelt, kiket látogattál, kikkel voltál egy épületben, milyen orvosnál jártál, milyen jegyet kaptál a legigazságtalanabb tanárodtól, kikkel dugott az összes volt partnered, mikre kerestél rá a neten, mikre kerestek a gépedről, vagy olyan gépekről, amikről te is bejelentkeztél, miket olvasol (érdeklődve vagy felháborodva), miket írtál már le (komolyan, vagy iróniából), hová utaztál, mid van a felhőben, hová tageltek be, melyik biztonsági kamerán véli felfedezni egy szoftver az arcodat, milyen ügyben hallgattak ki (tanúként vagy másért, mindegy), mi lett az ovis csoporttársaiddal és a szomszéd néni fiával, hogyan alakultak az adóbevallásaid, meg a partnereidé, miket mondott rólad a kamasz gyereked, az excsajod vagy a szomszéd néni, miket olvastál e-bookon, mit húztál alá, mit olvastál kétszer és hol hagytad abba, és persze miket tároltak be veled azonos nevű emberektől.

És képzeld el mindezt abban a korban, amikor az emlékezet az alappértelezett és felejtés már nincs. Tudom, a hülyébbje azt hiszi, hogy ez olyan, mint egy nagy sírkő vagy személyes oltár, hogy majd ettől halhatatlan lesz. De ezt most inkább hagyjuk.

Most eltekintve attól, hogy belül, mélyen milyen melengető ez az odafigyelés, képzeld el, hogy egy gép megpróbál mechanikus következtetéseket levonni a hitelképességedet vagy a megbízhatóságodat illetően. Statisztikai valószínűségekből, egybeesésekből. Ez a profil a termék. Senki nem kíváncsi az általad fényesre polírozott imidzsre. Ők a metaadatot nézik.

Abban pedig olyan is van, ami téves, vagy legalábbis magyarázatra szorul. Akkor is, ha ninc smit rejtegetned. És te még azt sem tudod, hol gyűlik, hányszor másolják és kik milyen döntést hoznak erre alapozva. Te csak azt látod, hogy a háeresek nem hívnak vissza, a rendőr minden igazoltatásnál megmotoz és nem kapsz hitelt a banktól.

Mert amit a gép mond, azt a gép kezelője tudomásul veszi - minek erőlködjön, ha nem az a munkaköri leírása. Ha szerencséd van, sosem hallgatnak ki egy sikkasztásos ügyben, sosem lopják el a telefonodat és tűnik fel teszemazt egy drog-ügyben, sosem kerülsz egy olyan ügyintéző kezei közé, amelyik akár egy hiba folytán láthatja, hogy abortuszod volt vagy meleg vagy, netán katolikus, és nem ért egyet. És végül persze képzeld el, hogy a másikoldali mumus kerül hatalomra és vissza akar élni vele.

A kompetencia, amivel ezeket az adatokat gyűjtik messze meghaladja a nyolcvanas évek mappáihoz, kézzel írott jelentéseihez szokott titkosszolgálatok hatékonyságát. De az értelem, amit az adatelemzéshez és -értelmezéshez csatolnak mégis egy gép. Ne kelljen már virtuálisan meztelenül rohangálni - vagy teljesen lejönni a netről.

Nem vagyok luddita

Csak nem szeretem azt látni, hogy az innováció a két legjövedelmezőbb üzletágra a Big Data-ra és a pénzügyi termékekre fókuszál, és a legokosabb, legtehetségesebb emberek is inkább ott dolgoznak. Hogy nekik van a fejük körül glória és lassan egyedül ezek a cégek elég tőkeerősek egy igazán nagy dobáshoz.

Ja, és ha ez a négy nagy versenyez, azt nem érted, hanem fölötted teszik. Az ügyfelekért. Hogy bebizonyítsák, melyik tud jobban kifacsarni és kvantifikálni téged, és legfőképp: melyik tud hatékonyabban manipulálni.

"Remember that a company big enough to give you everything you want is also big enough to take away everything you have." - parafrázis, Davy Crockett


NB - Egy könnyebben emészthető analógia:

Lehet ma ugatni, hogy az újságírás így meg úgy, hogy a cikkeket egy tini liba írja sms-ben a DM-ből vagy hogy a puncimasszázstól a pornócastingig mindent népszerűsít főoldalas cikkben pl. az index, de ne feledjük, hogy ezért a szolgáltatásért sem mi fizetünk. Hanem a puncimasszázs-szolgáltató és a pornócasting-ügynökség, amelyik így akart bekerülni a célközönség nem-is-olyan mélyen tudatalattijába. Mert egy hirdetésre nem reagálsz, de ha egy cikkben spontán módon ott van a cég/szakértő neve, akkor ugye úgy érzed, hogy csak neked támadt az a remek ötleted, hogy kipróbálod a szexmasszázst, vagy végre egy megbízható pornóügynök.

Te a termék vagy, a fizető ügyfél az, akiről a cikk szól.

Nem kell istenre, hazára, nemzetre vagy közjóra hivatkozni, ha jót akarnak neked.

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://oriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr574703789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2012.08.13. 11:29:24

Tök jó. És engem mennyiben zavar ez? Vagy ha zavar, akkor mit tudok tenni ellene? :)

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.08.13. 11:57:47

@efes:
Tekintsünk rá úgy, mint piaci résre. Itt az ideje egy tagdíjas networkingnek, ahol a selling point a no-big-data, és ha vmi nem tetszik, nem utalod a következő havi tagdíjat :)

gombosg 2012.08.13. 15:21:00

Mondasz valamit. Az emberek nincsenek ehhez hozzászokva. Én rajta vagyok a Facebookon, szerintem rendkívül kényelmes dolog, és beállítottam, hogy milyen adataimat (ne) láthassák ismeretlenek.

De ott a kérdés: mindenki tudja, hogy a törölt képek nem törlődnek, ráadásul számtalan képen be vagyok jelölve stb.
Ki lehet ebből szállni? A Facebook mondja, hogy biztonságosan vannak az adatok, de ki férhet hozzá és mihez?

Az opt-outtal nagyon igazad van. Volt a @facebook.com-ra állított e-mail címek, a minden szar nyilvánossá tétele, különböző gmailes stiklik, de ilyen a mobilszolgáltatós szerződésváltoztatás is (azzal a különbséggel, hogy hiába emelnek havidíjat, te attól még - legalábbis az én törvényértelmezésem szerint - nem mondhatod le), na meg a manyupok ügye.

Ilyen az is, hogy ha csinálsz egy Kft-t, meg kell adni az emailedet, amit aztán fűnek-fának eladnak, és törvény írja elő, hogy legyen leiratkozás link, de ez is opt-out (személyes tapasztalat, bedőltem nekik). Vagy banki szerződéskötésnél a default szintén az adataid eladása mindenkinek (itt nem ültem föl), vagy ingyenes programok telepítőjében az ötféle browser toolbar és tűzfal program (utorrent).

Egyszerűen kihasználják az emberek figyelmetlenségét, és tökéletesen védhető pozícióban vannak, hiszen "így is ingyenes" és "van választási lehetőséged".

--

A kissé futurisztikus "mindent-tudnak-rólad" szerintem kicsit sok, persze egy titkosszolgálat mindent kideríthet, de reklámcélra (szerintem!) egy bizonyos szint fölött nem fognak utánad menni (mert minek).

Olyan persze ismert, hogy pl. egyszer mondjuk volt egy rendőrségi ügyed, és hiába derült ki, hogy ártatlan vagy, onnantól sok helyen "priuszosnak" számítasz és pl. nem kapsz hitelt (nagy gond manapság. :]).

Avatar 2012.08.13. 16:07:25

"Nyilvántartanak - nyilván tartanak tőled"
www.magyardalnapja.hu/lejatszo?id=7508
(Kontroll Csoport: Azt csinálok, amit akarok)

Avatar 2012.08.13. 16:10:02

@gombosg: Egyszer az a baj, hogy mindenkinek hitelt akarnak adni a bankok, máskor meg az a baj, ha épp nem akarnak hitelt adni a bankok. Vajon holnap lesz rajtuk sapka? :)

gombosg 2012.08.13. 23:54:18

@Avatar: Én is inkább ironizálva értettem, rövid életem során még nem jutottam odáig, hogy hitelt vegyek föl bankoktól. :)

is 2012.08.14. 10:25:58

A poszt pontos és jó. Dehát erre mondják, hogy aki szereti a virslit, és tiszteli a törvényeket, ne nézze végig, hogyan készülnek. Nagyon nagy baj az mindenkinek, hogy a felhasználó elvárja az ingyenességet (pl. csak ingyen hírportált olvasunk, a szemetével, az amcsi fizetős modellek lényegében nem működnek), és ezért _kell_ más módon pénzt csinálni, mert tényleg ingyen még Krisztus koporsóját sem őrizték. Vagyis...

@Quadrille Lobster: ...egyáltalán nincs fizetős social site piaci rés. Ez a piac így működik, másképp nem működne, ez a legnagyobb birkaeffektus, a nemfizető felhasználó. El kell fogadnunk.

Poquelin 2012.08.14. 20:32:50

Pont az ilyen írások, különvélemények jelentik a kontrollt a folyamat elszabadulása felett. Ha ez kevésnek tűnik, akkor biztos úgy is van.

Amúgy, szerintem kezdi magát kifutni a szociális hálóra épített kereskedelem. Legalábbis ami a piramisjáték részét illeti, bár ebből itthon csak a hírek látszottak. Jelenleg még érdeke a szereplőknek a végtelenség érzetét kelteni, viszont a globális piac akkor is egy zárt rendszer marad, ha duplikálják is egy virtuális térbe. Attól nem fogok kétszer annyi sampont, vagy ilyesmit használni, mert csak ilyen hirdetésekkel találkozom. Ezen kívül pedig nincs semmi USP, amit fel tudnak mutatni.
Mondjuk, ha túlfújják, majd kipukkad ez is. Sarkosan: százdolláros laptopról kevés Ferrari-t fognak rendelni, a fizetőképes usereket pedig szerintem mára már rég lefedte a piac, még ha az előrejelzések mást is mutatnak. Ahhoz, hogy a megfelelő mutatókat produkálni tudják több emberhez kell eljuttatniuk magukat, lehetőleg minél alacsonyabb rezsivel. Egyre agresszívebben teszik, és ez megszüli a maga ellenállását is idővel.
Amíg új, amíg friss, biztos többen égetik meg magukat vele, mint amikor már - remélhetőleg - felnövünk a technológia eme csodás új vívmányához.
Az igazán nagyok persze már a következő generációra gyúrnak... lelkük rajta.
Ha lassul a bővülés, akkor talán lesz egészséges egyensúly. Addig viszont csak annyit "kell" elfogadnunk, hogy egyszerre vagyunk termék, fogyasztó és szendvicsember. Ilyen az online tér (is). Mintha az úttesten való átkelés előtt fel-le és előre-hátra is körül kellene néznünk. Van aki bírja, van aki elszédül. A gyakorlás segít. Viszont nem kötelező részt venni. Egyenlőre.

Magában nem is az önkéntes tartalomszolgáltatás az ijesztő. Tulajdonképp az összes társkereső szolgáltatás erre épült, már a Net előtt is. A problémát a monopólium okozza, akár állami, akár üzleti. A monopóliummal együtt járó szívóhatás pedig külön idegesítő.
Amúgy a fizetős adatszolgáltatással kapcsolatban osztozom Terry Gilliam Brazil-parájában. Az információ hatalom, és csak a megszerzésére fordítandó energia korlátozza. Ha ezt áthárítják, akkor gáz van.
Gyanítom, hogy ebben a postban inkább ettől ciripel a kismegszakító. Tévedek?

@is: Ha bármilyen okból bevesszük, hogy ezt így muszáj, és dogmákkal támasztjuk alá, akkor az a csordán kívülről úgyis bégetésnek fog hallatszani, akármilyen szofisztikált a hangképzés. Így érzem, sajnálom.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.08.14. 22:54:05

@is:
"az amcsi fizetős modellek lényegében nem működnek"

Nekem a Bloomberg és a Reuters ugrik be. Ha hivatásos hírfelhasználó vagy, aliha tudod megkerülni (és itt most nem a hírportáljukról, hanem a telepített platformokról beszélek.)

Ha vmivel kereskedsz, nem kerülheted el. Vagy igen, de akkor NAGYON erősen kell HINNED a technikai elemzésedben - és erősen becsukni a szemed, amikor mégsem az történik, amit kiszámoltál.

Szóval a hírnek van piaca, csak egyre nyílik az olló a fizetős és az ingyenes hír minősége között. Az ingyenes hírérét ugyanis kattintással fizetünk, ami viszont jobban jön, ha a címben van egy reality celeb is.

@Poquelin: Szerintem is vége van a FB-nak, mint felfelé ívelő trendnek, de a jelenségnek, amit leírtam, nincs (egyre célzottabb manipuláció, adatgyűjtés, aminek a fele nem is rólad szól, miközben nem tudsz róla és nem tudsz ellene védekezni) Ez ugye megy vígan tovább.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.08.14. 23:01:54

@Poquelin:
"Egyre agresszívebben teszik, és ez megszüli a maga ellenállását is idővel."

Igen, ez így van. Csak az nemmindegy, hogy az állami kényszerítő monopólium mikor teszi rá a kezét és mekkora kontrollunk lesz fölötte. Akár csak demokratikus kontroll. Mert ha a parlamentnek kéne megakadályoznia, hogy nagyüzemben visszaéljenek az adatokkal, akkor ugye egyszerűbb meggyőzni a nyájat, hogy minden birka, amelyik a az adattal való manipulálás ellen van pedofil terrorista és privatizátor adócsaló. És cigány. És akkor a nyáj megint kiszavaz az útból egy ellensúlyt.

"Az információ hatalom, és csak a megszerzésére fordítandó energia korlátozza. Ha ezt áthárítják, akkor gáz van."

Nekem eszembe jutott a tuti FB-applikáció.

Beküldesz egy vérmintát és az app bejelöli neked a genetikai rokonaidat. Hát nem szupi? Csak győzzél meg te is minél több embert, hogy küldjön be ő is. Mellette egy sponsored story egy munkanélküli férfiról, akiről kiderült, hogy a gyermektelen milliárdos törvénytelen fia és most boldogan él. Néhány hír a sajtóban egy árva kisfiúról, aki így találta meg vérszerinti szüleit és már meg is olvadt minden bárányszív.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.08.14. 23:11:33

@gombosg:
"de reklámcélra (szerintem!) egy bizonyos szint fölött nem fognak utánad menni (mert minek)."

Nem azért, hogy neked személy szerint megmutizzák az új opelastrát, hanem hogy mielőtt kigördül az új opelastra, neked már épp kedved támadjon egy pont olyanra.

Azt tudtad, hogy sok hírportál már most sem ugyanazt mutatja minden olvasónak? Hanem "az érdeklődésednek megfelelő" tartalmat priorizálja.

A butábbak IP cím alapján, helyileg próbálják belőni, mert hát magyar embert csak magyar történet érdekel, de a jobbak már most is használják a keresőszavaidat, és a kukijaik megszaglásszák a más cégek (és önmaguk) által elhelyezett kukik seggét a gépeden és onnan tudják, mi érdekelt már téged. Ha egyszer is kerestél mondjuk pornó castingra, meg mondjuk állást, akkor az index pl az orrod alá tolá a pornócasting-ügynökös cikkét.
Fenti példánkhoz visszatérve, mire az opelastra kigurul a szalagról, te már elolvastál pár hétre való cikket az alábbi témákban:
- miért lehetetlen a városban autó nélkül (ha városi vagy),
- mennyire nem éri meg a bkv,
- büdös utazóközönség,
- beyoncé opeles pasival jár
- az opelben tapad legjobban a gyerekülés (ha gyerekcuccra is kerestél), vagy
- ott a legmenőbb az első randi.
- egy nyugdíjas svéd házaspár egy opelben élt túl egy hóvihart
- a német autók jót tesznek a magyar gazdaságnak
- kedvenc politikusod is volt az opel-gyárban

Szabályos kis vegyél-autót feeded lenne, mindenhol, amennyiben az opel vesz tűlük egy targetelt a te célcsoportodra.

Most akkor képzeld el ugyanezt egy politikai ideológiával, kampány idején vagy egy vallással, hogy teljesebb legyen az élmény.
Oda még a félelemkeltést, a gyűlöletkeltést, a morális kérdéseket is be lehet vinni. És az menne, akárhová kattintasz.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.08.14. 23:13:02

@is:
"egyáltalán nincs fizetős social site piaci rés"

Társkeresők, LinkedIn. Minden, ahol árulod magad.
Nem univerzális, az igaz, de kénytelen vagy pengetni, ha nem akarsz sóhernek tűnni.

Poquelin 2012.08.15. 02:54:12

@Quadrille Lobster: "Nekem eszembe jutott a tuti FB-applikáció."

Tetszik. Csak a mintaküldést kellene valahogy kihagyni... az olyan ósdi és macerás. Esetleg, ha a kedves felhasználó hozzáférést biztosítana a teljes orvosi kartonjához, az igazán megérne egy VIP account-ot és húsz animált gifet. ;)

is 2012.08.15. 10:43:32

@Quadrille Lobster: Ez nem jó példa. Az összes általad említett dolgo azért működik, mert >95% ingyenes tömeg rajta van, és a maradék 5%-nak ez lehetőséget nyújt. Ha nem lenne ot a 95%, azaz mindenkinek kötelezően fizetős lenne az egyik ilyen szolgáltatás, már menne is a horda át az ingyenesre.

A Bloomberg és a Reuters bőven az internet előtt kezdte, és persze véletlenül sem social alapon mennek. Én ugyanis a socialba beleértem azt, hogy a tömegek számára elérhető. A Bloomberg és Reuters a ritka forintok B2B modelljében ügyködik, és nem a social sűrű fillérek B2C piacán.

@Poquelin: ja, nem, dehogy vesszük be, á, nem, az emberek nem ilyenek, a mi társadalmunk tudatos, hülyeségre nem költő, felvilágosult, önálló egyedekből áll, már csak éppen el kell nekik magyarázni, hogy milyen birkák épp most, azonnal rá fognak jönni, hatalmas heuréka érzés keríti őket hatalmába, és a FB egy hét alatt becsukhat. jó társadalomreformos Jézus Krisztus játszást kívánok!

Azzal az itteni közvéledkedéssel, hogy az FB bukóban van, teljesen egyetértek, mint MySpace2 gerely fog beleállni a földbe.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.08.15. 14:14:36

@Poquelin:
Na de ha arra kérjük, h adjon hozzáférést, az már azt jelenti, hogy régen hozzáfért, csak az 'aláírásunkat' is szeretné rá.
Ez esetben javaslom, hogy lengessünk be egy kapmányt, hogy
"Tudjuk, kik a rokonai, akikről még ön sem tud! Kíváncsi? Kattintson! (A kattintással elfogadja a felhasználói feltételeket, amti itt olvashat, etc."

Kellő állami szibvencióért cserébe beleírjuk a feltételekbe azt is, hogy hozzájárulását adja, a DNS-mintája nyilvántartásba vételéhez.

De opt-outolhat, ha nem nézni meg.
Akkor csak mi tudjuk majd, hogy ki kinek rokona és kénytelenek leszünk illegálisan kereshetővé tenni a DNS-ét.

De sebaj, majd írunk egy nyomozós sorozatot, ahol borzalmas, pedofil geciládák nyomára bukkannak a zsaruk ezzel az illegális eszközzel és még épp sikerül megmenteni egy angyali szőke kislányt. És akkor majd tapsikolunk, hogy mindenki adja meg az engedélyt, a szőke kislányok kérik!

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.08.15. 14:17:03

@is:
"A Bloomberg és Reuters a ritka forintok B2B modelljében ügyködik, és nem a social sűrű fillérek B2C piacán."

Okés, igazad van, nincs ilyen piaci rés.
Csak akkor e vonalom átfogalmazom a posztomat is: a FB is B2B, nem pedig B2C.
Esetleg Business to Government. Rólunk szól, nem nekünk. (És itt a 'rólunk szól'-t nem reklámspot-os értelemben használom:)

Poquelin 2012.08.15. 20:36:41

@is: A legkevésbé sem szerettelek volna megbántani, de prófétálni még annyira se. Ha ilyen ambícióim lennének, akkor sem pont itt tenném. Gondolom te sem, csak egyszerűen könnyebb kifejezni bizonyos dolgokat a "kell" fonéma használatával. Nekem ettől válik valami preskriptívvé, a félreértés jogát fenntartva.

Részemről amúgy teszek a marhákra, csak engem ne sodorjanak el.

Kis kitérő még a fácséra, mielőtt eltemettetik. :)
Az egész a Harvardról indult, ahol a közvélekedés szerint az USA leggazdagabb és legbefolyásosabb palántái együtt tanulnak a legtehetségesebbekkel, akiknek az állam fizeti az ösztöndíját. Ez a kevert struktúra a titka, ez teszi vonzóvá az oktatók számára is: anyagi források + emberanyag = presztízs.

Most pedig pár klikkeléssel te is bekerülhetsz a harvardos közösségbe. Fix, hogy a fácse kezdeti sikerei mögött ott figyel ez a faktor is, és okozója a jelenlegi hegemóniának.

Marketinges szemüveggel az FB mögött nem egy-két celeb állt, hanem akaratlanul is a tudásalapú társadalom elitje. Kell ennél jobb reklám? Ha könyvben írod meg a sztorit, vagy filmet csinálsz a kezdeti évekről, akkor még fizetnek is érte, hogy kajálhassák.

is 2012.08.16. 15:48:32

@Quadrille Lobster: még egyszer: a Bloomberg 100%-ban fizetős ügyfeleit hetekig tartó személyes tárgyalások, sokoldalas, mindkét részről aláírt szerződések jellemzik. a social siteokat 95%-ban ingyenes, három kattintásos tagok, akik miatt a maradék 5% hajlandó fizetni. egy social sitenak nincs is saját valódi,értékteremtő szolgáltatása, csak egy platform, az 5%-nak adja el a másik 95%-ot, jutalék fejében. a Bloomberg azért egy jól kimutatható szolgáltatást árul, és nem közvetít.

nekem ennyi különbség elég, neked pedig kevés ahhoz, hogy ezt különböző üzleti modellnek nevezzük.

gombosg 2012.08.19. 18:36:28

Homlokomon lüktet az ér, hogy pont a napokban lesz kötelező (kö-te-le-ző) a Facebook Timeline szolgáltatása.

QL, van BÁRMILYEN tipped arra, hogy miért akarják ennyivel jobban tudni, mi a jó nekem?

Nagyon jól eltaláltad a poszt időpontját...

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.08.19. 19:33:37

@gombosg:
Hát, ugye, kérdésben a válasz.

Néha szoktam emlegetni ezt a bácsit (David Gelernter), aki írta ezt a könyvet:
www.edge.org/3rd_culture/gelernter/gelernter_index.html
Meg a Mirror Worlds-t (1991)

Amennyire kitűnik, ez a könyv szolgál a social media roadmapjeként (is). Az ő kilencvenes évekbeli víziója az volt, hogy feltöltöd magad a virtuális térbe, ahol minden hozzáférhető mindenhonnan. Az avatarodon keresztül élsz, onnan ügyintézel, az a te hivatalos ID-d. A timeline (asszem ugyanígy hívta) szintén az ő találmánya, ami az életedet szippantaná fel egy 'kartotékszekrénybe', ami önmagát szortírozza, a leveleidet, képeidet, találkozóidat a múltban - time stamp szerint. Nem csak a tőled származó, hanem a rólad szóló adatokat is hozzád tagelné és a timeline-on a te életed futna, as it is seen...

De olyan dolgokat is ő talált ki, mint a könyvtár-szerkezet és az ablakokban gondolkodás...

Kíváncsi leszek, mit fog kitalálni Zuckerberg, ha már az ucsó lapot is végrehajtotta a Gelernter-manifesztóból.

Ja, ezt a bácsit egyszer levélbombával majdnem lebénították azért, amiket hirdet. Van, akiket még nálam is jobban idegesít az ő kis virtuális forradalma. A Matrix is erről szólt (illetve bekeverte). Van ám ennek irodalma.

gombosg 2012.08.19. 20:10:22

Tehát szerinted Zuckerberg egy fanatikus, aki határozott vízióval rendelkezik a virtuális életről.

Én azt hittem, van valamilyen nem túl nyilvánvaló, de logikus üzleti oka is.

Engem személy szerint idegesít, hogy könnyen elérhetővé vált minden korábbi anyagom, az évekkel ezelőttiek is. Tudom, hogy ott volt, de a régi profilnál mégiscsak rengeteg idő lett volna legörgetni.

Természetesen egyszerű megoldás nincs, csak az opt-out lehetősége: még le is írják - ha ez nem jó, minden posztnál állítgasd be egyesével. (Magyarul lóf... a s... ha ez engem zavar.)

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.08.19. 21:10:44

@gombosg:
"Tehát szerinted Zuckerberg egy fanatikus, aki határozott vízióval rendelkezik a virtuális életről."

Szerintem inkább vegyes a helyzet. Volt egy alap, ami már benne volt a levegőben - és az bejött. A pozitív feedback pedig arra késztet, hogy nen add fel a receptet - esetünkben: kövesd a könyvt. Ez nem vízió, legalábbis nem a sajátja. Logikus viselkedés még attól is, aki esetleg máig nem érti, miért fekszik olyan jól az emberi jellemre a találmánya.

A másik része üzleti. A B2B modellben a másik üzletfél nem te agy, hanem a hirdető, aki meg szereti, ha be vagy törve. Az adataid titokban tartásával nyert népszerűség nem tejel olyan jól, mintha tehetetlenül kénytelen lennél mindent átengedni. Erre mondtam, h az új szabályok bevezetése miatti sokk csak elsőre tűnik rossz húzásnak. A valódi ügyfél pont ezt értékeli.