Miért van az összes politikus a falvak nagyszerűségével megáldva? Talán mert sosem jártak ott, csak falugyűlésen. És olyankor is visszafogták a lélegzetüket.

De rossz hírem van, kedves uraim, falun se vágnak minden nap disznót, mert a disznó nagy érték. Csak a politikus-delegáció kedvéért rendeztek disznótort. Mert annyira el vannak keseredve, és szükségük lenne pénzre. Ami magától nem megy oda, csak ha kényeztetik azt a szemétláda politikust.

A képen egy csirke látható virtuális valóság szemüvegben.

Az tököm tele van már azokkal a képmutató politikai elemekkel, akik szerint a falusi élet az a netovább és mindenkinek falun kéne lakni, ahol csicsereg a cserebogár és boldogan röpködnek a kisbocik a földekre dolgozni.

Meg persze az erény is ott lakik meg az egészséges paraszti józanész és társai.

Meg 'akkor még tudták, mi az a ...' (tetszőleges dolog beilleszthető az igazi tehéntejtől a valódi erkölcsökig).

Jártál már falusi diszkóban? Van véleményed róla? Budai nagyokosok kedvéért: a falusi dizsi olyan, mint a Kusturica-filmekben a cigánydiszkó. Olyan bájosan visszamaradott...

Akkor miért gondolja bárki, hogy a fonónak anno sokkal magasabb volt az értelmi színvonala? Hogy a lyányok (i.e. leányzók) meg a legények ottan oly civilizáltan ropták a táncot jó magyar furulyaszóra? 

Hát nem. Régen is ugyanolyan ostobán méregették egymást a résztvevők, mint manapság. Míg a részegebbje verte magát a tánctéren, a többiek a fal mellett kushadva várták a násztánc végét. A szerelemi házasság pedig az volt, amikor a tánc végén a Marit megdöngették a csűr mögött és úgymaradt.

A kukoricahántós buborékot is hadd szúrjam ki. Az egy rohadt idegesítő munka, ahol az összes nyavalyás rokon ott osztja az észt és semmi kedved ott lenni. De énekeltek hozzá, persze. Kínjukban.

A népviseletről meg a csodás, színes hímzésekről pedig le lehet szállni. Nem voltak még kínai szövőgépek és nem volt tömegcikk a menyecskeruha. Valószínűleg sosem létezett annyi népviseleti öltözet a világon, mint amennyit most egy átlagos kínai faluban gyártanak. Az általános viselet még ma is a kopott és a second hand. Ezt például szintén nyugodtan ki lehet vetíteni a múltra.

Miért akarunk folyton embereket hagyni a múltban?

Ahogy a határon belülről sunyin ellenállásra uszítjuk a határon túliakat, úgy akarjuk visszamenőleg benépesíteni a szépen elképzelt 18. századi, paraszti Magyarországot. Pedig mind a kettő hatalmas szívás. Jól otthagyunk pár szerencsétlent, hogy őrizzék a hagyományt, és járják a csárdást, mert nekünk ugyan nincs kedvünk. De megnyugszik a kis lelkünk, hogy nem halt ki a csárdásozás. Hát de! Mint ahogy földművelésből sem akaródzik élni, mégis folyton prüszkölnek páran, hogy csak az az igazi munka. Kár, hogy éhen lehet dögleni bele, hacsak nem csinálod nagyban.

Mi több, mindenki más is éhendöglik, ha nem csinálják hatékonyan.

De ha már a kedves rokonoknál és a falu erkölcseinél tartunk, hadd ejtsek pár keresetlen szót a bigottságról is. A bigottság ugyanis egy önmagát igazoló életstratégia. A faluban mindenkit kritizálni kell. Ha csak szép és tiszta lélekkel élsz és senkit nem kritizálsz, az nem elég jó. Akkor te leszel a következő célpont.

Arról nem is beszélve, hogy ha valamiben más vagy. A másság, a kilógás a sorból vagy akár az érdektelenség a falu véleménye iránt olyan bűnök, amik nem maradhatnak megtorlatlanul. A falu véleményvezéreinek (a kocsmáros, a pletykás asszony meg a kőműves) a státusza inog bele, ha nem rendülsz meg a véleményük erejétől. Úgyhogy majd tesznek róla, hogy rosszul érezd magad, mert másfajta növényt ültettél sövénynek a házad elé.

Mit képzelsz, ki vagy te? Többnek képzeled magad? -Permanens önbizalomhiányos hőzöngés minden felől.

És hogy miért fontos ez? Hát mert egy nagy csomó politikus is a bigott kis fejébe vette, hogy a falunál nincs jobb, a falvakat életben kell tartani, a falusi iskola alapvető emberi jog és a többi.

UPDATE - Meg mert a CSOK-kal nyíltan megpróbálnak embereket vidékre kényszeríteni, ahol se munka, se kikapcsolódás - cserébe van bigottság, összezártság, és kényszer-házasságban-maradás meg kényszer-gyerek a CSOK miatt.

A kisközösség nagyon nem intellektuális közeg. A szűk körben erjedő, a külvilágnak sosem kitett vélemények olyan mérgező elegyet alkotnak, amit igazán nem kéne tovább erőltetni. Pláne nem a gyerekekre.

A falusi iskola a szegénység újratermelésének legmegbízhatóbb letéteményese. Minden esélyt megad a kölöknek, hogy nyolcadikos korára a falu végén összeköltözzön a megejtett osztálytársával és örökre ottmaradjon segélyen élni.

Már az is elképesztő, hogyan gondolják egyesek, hogy nagyvárosban, évek alatt diplomát szerzett, tehetséges fiatal tanárok menjenek vissza a fent említett szellemi pusztába.

De mi még ennél is tovább megyünk, mert még orvosokat is vízionálunk oda.

Az az orvos pedig egy magasan intellektuális közegben cca. 10 év alatt szerzett diplomát. Mégis mit várunk tőle? Miért menne oda? Még ha azt nem is értjük, hogy nem elég a pénz, de azt tán csak fel bírjuk fogni, hogy senki nem akar minden napja minden órájában a helyi bigottak benőtt körmeivel foglalkozni és a kis világnézetüket hallgatni még a kisboltban is.

A falvak fenntartása ráadásul drága.

A munka nem megy magától oda. Nincs oka rá. Messze az utaktól, a fővárostól, a repterektől, stb. Ráadásul a falusi iskolák képzelten végtermékét kéne alkalmazni. Az odavezető infrastruktúra fenntartása hatalmas állami teher és teljesen irreális. Mert oda is kell vonat ÉS busz, ahonnan kétnaponta hárman mennek be a városba, este meg vissza. Oda is kéne internet, csak éppen senkinek nem éri meg kiépíteni a hálózatot két torrentezőért meg az iskolai közös PC pornó-letöltéseiért.

A világ lakossága városokba költözik, mert egyszerűen így gazdaságos. Vidéken lakni pedig luxus, amit az csináljon, aki már megengedheti magának. Ne azokat kényszerítsük rá állami eszközökkel, akik még a megélhetésük alapjait szeretnék csak lerakni. Azoknak előbb be kell költözniük a városba.

Arról a borzasztóan posztmateriális értékről nem is beszélve, hogy a városban a népek tanulnak egy kis toleranciát, hallanak egy kicsit a nagyvilágról és igényük lesz a kultúrára, amely önmagában egy gazdasági ágazat.