@tory_t:
Ez az!
Mindenki vonuljon vissza a saját kis szimbolikus terébe!
Én például most bedugom a fülemet, hangosan énekelni kezdek és egy olyan szimbolikus térbe vonulok vissza, ahol a Lobsterek a legmenőbbek, azon belül is a legnagyobb. Fabrikálok magamnak lobster-múltat, amiből egyértelműen kiderül, hogy a lobsterek már a dinoszauruszok előtt a kárpát medencében éltek és minden ma ismert nyelv a lobster-tongue-ból fajult el. Minden lobster egy misztikus, vérségi kötelék tart össze, ami bizonyítja, hogy a lobsterek irdatlan menők. És ebben a szimbolikus világban a lobsterek lobsterségüknél fogva mind összetartanak és ezért egymás társaságában végtelenül jól érzik magukat. Mert minden lobster egyetért abban, hogy a lobsterek jobbak, de attól mások nem rosszabbak, max sajnálhatják, hogy nem lobsterek.
Hú, ez jól ment.
Akkor dolgozni már nem is kell :D Attól nyilván nem érezném jobban magam.
Vagy ha kifesteném a lakást és rendben tartanám a kertemet.
Vagy ha csak nem duzzognék annyit és nem várnám másoktól, hogy ők majd felviszik az értékemet és helyreteszik az önbecsülésemet.
Az ilyen bűnös, individualista megoldások a nemzet ellenségei! Mind önző aki nem a nemzeti tudatot építi! Fúj!

@Iustizmord: ephitenon ornans, úgy.

@King Size Lobster: lehetek én is lobster? lécci-lécci-lécci....

@King Size Lobster: Ez így leírva nem is hangzik rosszul, Iustizmordhoz hasonlóan én is kedvet kaptam a lobster-léthez. :D Kezdem már belátni, hogy a Konzervatóriumnak igaza van, mégis haladni kell abban a szimbolikus térben!

Basszus, ha ezt előbb olvasom, egész más ember lennék. :D

@Iustizmord: @tory_t:
Lobsternek születni kell!
Bizonyítani kell a lobsterfelmenőket és akkor kaphattok (nem másodrendű) lobster-polgárságot. Mert itt nem az határozza meg, hogy ki vagy, hogy mit választasz, hanem hogy minek születtél, na!
(Mondjuk tegnap a Harry potterben azt hallottam, hogy a választásaink vagyunk, nem a születésünk, de a sok felvilágosodás-párti, szabadkőműves, illuminátus nemzetmegrontó mind téved!

Különben meg a kishitűség olyan mint a depresszió, más nem tud kigyógyítani belőle.

Definíció szerint. CSak a saját teljesítményedtől leszel elégedett.

Én nem találtam fel rubik-kockát és az agyam se oly furmányosan kétszercsavart, hogy képes lennék rá.

És egy kis kulturális relativizmus azoknak, akik csak a saját fejükkel bírnak gondolkodni:

Egy román eléd áll és henceg azzal, hogy nagyrománia, már a románok is az ufóktól származnak, hoyg a román néptáncot és nyelvet is ápolni kell és hogy ő attól nagyobb, hogy egy román találta fel 100 éve az xxx szabadalmat.
Hát nem körberöhögöd, hogy "ugyan mi közöd neked az xxx-hez?"
És ugye te sem érzed ártalmatlannak a román nemzeti nagyságot? Akkor sem, ha egy szóval sem mondja, hogy a magyar az hülyébb...

@King Size Lobster: "Lobsternek születni kell!" :((
Egyszer hozzászóltam a Tékozló Homárhoz, az nem elég?

"Harry potterben azt hallottam, hogy a választásaink vagyunk, nem a születésünk"
Ezt biztos egy mugli mondta. Azt se szabad elhinni nekik, amit kérdeznek.

"Egy román eléd áll és henceg azzal, hogy"
Erre egyébként van is egy szó, nem csak a román hencegésre, de onnan származik, a protokronizmus.

en.wikipedia.org/wiki/Protochronism

@King Size Lobster: ja, a szíriuszról érkező hétszercsavarodottat kihagytad mint a lobster-létet kvintesszenciálisan meghatározó szubsztanciák egyikét.

másrészt ha apám Rák (a feleségem meg Halak, a fiam Vízöntő) akkor bizonyítottnak tekinthetem-e lobster -i vérvonalamat?

@Iustizmord: Nnnajó.
Lobster-teszt:
Ha forró vízben vörössé válsz, kaphatsz egy átmeneti állampolgárságot.
DE!
Mivel nálunk NEM a teljesítmény számít, ne is reméld, hogy bármiféle ügyeskedéssel a nemes lobster kultúrnemzet tagja lehetsz.
Ahhoz idő kell. Mondjuk 1000 év. És ha letelt, még mindig a lobsterek diszkrecionális döntési joga a befogadás.
A lobster-lét a múltban gyökerezik, nem holmi jelenben.
És kétszer át kell bukfencezni az ollóidon a beavatáson.
Ennyi

@King Size Lobster:

Bocs, hogy bejelentkezem.

"Ahhoz idő kell. Mondjuk 1000 év."

Nekem van (igazoltan) vagy 3500. Akkor most átbukfencezhetek az ollóimon?

@Iustizmord: @HaKohen:

3500? Egy okleveles halhatatlannal van dolgunk?

Már úgy vártam ezt a találkozást! Úgy 300 éve elkezdtem nagyon egyedül érezni magam - tudod, minden ismerős meghalt, a maradéknak meg gyanús lett, hogy nem öregszem... De ezek szerint te is ismered az érzést.
Majd egyszer összecsaphatnánk az ollóinkat. Aztán megküzdünk mert csak egy maradhat...

Amúgy régebben úgy gondoltam, hogy senkit nem kéne felidegesíteni - és ha mégis sikerült, az mindig véletlen volt.
Aztán egy nap rájöttem, h bizonyos embereket az idegesíti fel, ha valamit nagyon jól csinálok. Szóval ha valami irritálja őket, az mintegy kontraindikátor, hogy minden rendben, csak így tovább, Lobster.
Ez kábé olyan, mint amikor a kopasztól nem kérünk hajápolási jótanácsot, csak jobb.

Na szóval végignéztem az antiszenyókat meg a hungaristákat (meg a közös halmazt) és arra jutottam, hogy ha bármivel irrtálhatom őket, az csak jó. Szal lehet, h holnaptól én meg Reb Lobsternek szólíttatom magam (és bekapcsolom az előzetes moderációt :DD)

@King Size Lobster:

Télleg van valami oklevélfélém róla.

Neked viszont az iróniád king size méretű. (Ez nálam a legnagyobb dicséretek egyike - pláne, ha összeveted némely politikusok, celebek és konzisok iróniamentességével, amitől baromira tudok szenvedni.)

@Iustizmord:
De még mindig nem tudom, kiaza szőcsgéza?

Lobster-e?
érdemes-e idegesíteni?

most nagyjából ennyi érdekelne

@HaKohen:
tényleg megvan az okleveled?
és megmutizod?

Az enyém valamikor 1789 és 1914 között elporladt a svájci széfben ahol tartottam. Hiába, már ezek a pergamenek se a régiek...
Te digitalizáltad?

@Iustizmord:

Különben eszembe jutott még egy mód a Lobsterré válásra: segíthetnétek nekem megalkotni a lobsterizmust. A Lobster-állam Lobster ideológia nélkül nem lehet meg a jelenben, hiába a Lobster-öntudat meg a Lobster eredetmítosz.
Kell egy izmus is, és az expanzió be van biztosítva! Kiterjesztjük hatalmunkat a kisebb víziálatok és rágcsálók felett és együtt leigázzuk a rétisast!

@HaKohen:
Óigen, és van egy örök kérdésem, hátha te tudod a választ.
El tudod nekem magyarázni a humortalanság és a diktatórikus hajlam közötti korreláció (if any) okát?

@King Size Lobster:

Na nem igazi oklevél. Csak valami anyakönyvi bejegyzés sorozat, hogy az apám apjának az apja... stb. Merhogy az ilyenek már II. József előtt is voltak. De annyira nem érdekel, hogy jobban utánajárjak. Halkan megsúgom neked így négyszemközt, hogy nem is igazán vagyok vallásos, csak tisztelem a tradíciókat (jaj, ezt egy konzis meg ne hallja), az identitást, no meg egy icipicit (tényleg csak icipicit) sznob is vagyok.

Ebbe a sznobságba tartozik, hogy imponál nekem, hogy a leviták, ezen belül Áron (tudod, az égőcsipkebokoros Mózes tesója mint főpap) leszármazottja vagyok állítólag. Ez komoly kiváltságokkal jár manapság: pl. szombati imánál elsőnek a kohénokat kell fölhívni a tórához, valamint halottakhoz nem érhetnek, ezért csak a (z ortodox) temetők falánál lehet eltemetni őket. Sok más funkciójuk nincs is már az utóbbi két évezredben.

A lobsterizmus meg szimpatikus nekem, csak ne csinálj vallást belőle, mert akkor meghal. És az ollókkal meg az a helyzet, hogy egy csomó életlen ollóm van itthon, úgyhogy a fene sem fog a te ollóiddal verekedni.

@King Size Lobster:

"El tudod nekem magyarázni a humortalanság és a diktatórikus hajlam közötti korreláció (if any) okát?"

Hát igazán csak az 'if any'-ra tudom a választ: van ilyen korreláció.

Azt meg gyanítom, hogy a diktatórikus hajlam együtt jár az illető önmaga halálos komolyan vevésével, ami már eleve öli a humort (az, hogy valaki vicceken képes nevetni avagy mások kigúnyolását tudja élvezni, az nálam nem tartozik a humor fogalmába).

És szerintem nem is a humor, hanem az irónia (felfogásának és művelésének) képessége hiányzik a diktátori hajlamúakból. Merthogy az irónia per definitionem magában foglalja az öniróniát, az önmagad kinevetését is. Nahát ez aztán nem megy nekik.

Az még rádob egy lapáttal az egészre, hogy aki diktátori hajlamú, az valamilyen személyiségzavarral is küszködik. Az meg pláne nem fér össze az iróniával.

@HaKohen:
Levita és Kohennek hívatja magát... végülis ez is egyfajta réteg-sznobizmus, ha úgy vesszük :D

De akkor te nem is vagy igazi halhatatlan, csak olyan intergenerációs wannabí :((

Addig nem érted meg az igazi halhatatlanokat, míg először azt nem kell hazudnod, hogy nem is te vagy, hanem a saját dédunokád, azért a hasonlóság... (sóhaj)

Hát mégis magányos Lobsterként (nem) halok meg

De a humorról és a diktatúráról nem vélekedtél semmit. Te sem tudod a választ?

@HaKohen:

Erről egy filmjelenet jut eszembe. Egy BBC 4-részes, The House of Saddam. Amikor Saddam megtekinti a készülő emlékműve makettjét. Az építész magyaráz, hogy ez itt egy diadalív, amihez Saddam saját nagybecsű pracliját veszik majd alapul, stb....
Mire Saddam közbevág:
- Jó, jó. De nem kicsi ez?
Az építész zavarba jön, még jobban izzad, dadog:
- Ó, az én hibám, elfelejtettem mondani, hogy ez csak egy makett, az igazi nagyobb lesz...
Mire Saddam elneveti magát:
- Csak vicceltem!

Amúgy a humorral talán az a helyzet, hogy nem vicces valami, ha nem igaz. Vagy legalább valami sztereotípia szerint igaz. Ha skót-viccet mondanál és kicserélnéd a skótot egy elefántra, nem sok értelme maradna, ugyanígy a zsidó viccek vagy akármi.

Úgyhogy ha írna valaki rólam egy Lobster-viccet, csak az lehetne a csattanója, hogy piros vagyok, meg nagy az ollóm, ilyesmi. Ha aza poén, hogy dadogok, akkor nem röhögne senki, mert a Lobsterekről nem köztudott, hogy mind dadognak. (Tényleg nem, ez csak városi legenda).

Szóval ha mondasz egy viccet a diktátorról és annak igazságmagva van... és az az igazság ciki...

Nem is tudom, talán ez.

Lehet, hogy minden diktátor szégyelli amit tesz, azért sem szabad a nevén nevezni.

@King Size Lobster: @HaKohen: vigyázzatok, judeológiai kérdéseket a konzin tárgyalni... hm...

ami a lobster ideológiát illeti: egy lobster nem lobster, két lobster fél lobster, 3 lobster egy lobster, egységben az erő, egyesítsük ollóink rejét a lobster nép felemelkedése végett, az egyéni érdek nem mehet szemben a lobsterek közösségi mérdekeivel, és a forróvizes fazék tabu. in a nutshell

@King Size Lobster:

"...végülis ez is egyfajta réteg-sznobizmus..." Mondtam, hogy ebben sznob vagyok. Vagy csak neked lehet sznobnak lenni a lobsterséggel? Ki a rák vagy te? Nahát!

"Amúgy a humorral talán az a helyzet, hogy nem vicces valami, ha nem igaz."

Hát asszem nagyon is igazad van. Sőt, hogy még általánosabb síkra emeljem: nem is művészi valami, ha nem igaz. Volt egyszer egy - mára már elfelejtett - osztrák marxista, később revizionistaként kiátkozott esztéta: Ernst Fischer (nem a zeneszerző). Az ő tétele maradt meg bennem egy magyarul is megjelent könyvéből (asszem 'A nélkülözhetetlen művészet' volt a címe). Eszerint az esztétika alapkategóriája nem a szép(ség), hanem az igazság. Azóta sem tudom elfelejteni, és azóta is ugyanezt vallom. Persze a humorra is érvényesnek tartom, még akkor is, ha a humor nem egyértelműen esztétikai műfaj.

Viszont: "Lehet, hogy minden diktátor szégyelli amit tesz, azért sem szabad a nevén nevezni." Na ezzel aztán nem értek egyet. Mondhatnám, hogy nem hiszem, hogy szégyellne bármit is. De hát ez az én hitem, márpedig hitvitákat itt ne folytassunk.

Ja, és a 'wannabi' az olyan, mint a 'wasabi', csak helyesírási hibával?

@Iustizmord: @King Size Lobster:

1.) Most olvastam az indexen, hogy nemrégiben 40.000 (negyvenezer) elpusztult rákot vetett ki a tenger Anglia partjaira. Szóval, csak tessenek (tessünk) vigyázni! (Nem lobstereknek nevezték őket, de már elfelejtettem, hogy minek.)

2.) "...judeológiai kérdéseket a konzin tárgyalni... "

Nahát! A rákok is zsidók?!